Napjainkra hihetetlen mértékben felgyorsult a technológiai és informatikai fejlődés, amely nem csupán lehetőségeket tartogat, hanem számos veszélyt is hordoz azáltal, hogy a személyes adatok gyűjtése és kezelése egyszerűbbé vált.
A közösségi média és a digitális eszközök körültekintő használatával az egyének maguk is sokat tehetnek személyes adataik megóvása érdekében, ezért fontos felhívni a figyelmet e téren a tudatosság fokozására. Hiába ugyanis a szigorú jogi szabályozás, ha átgondolatlan lépésekkel éppen az érintettek könnyítik meg a visszaéléseket.
A nemzetközi naphoz kapcsolódó kezdeményezés az Európai Tanács 1981. évi 108. számú egyezményéhez köthető, ugyanis ezen a napon kelt az adatvédelmi egyezmény. A nemzetközi jogi dokumentum az egyének védelméről szól a személyes adatok gépi feldolgozása során. Az egyezmény jelentőségét az adta, hogy ez volt az első olyan jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány, amelyet az adatvédelem területén elfogadtak. A konvenciót Magyarországon az 1998. évi IV törvénnyel hirdették ki.
Az 1980-as évek óta azonban jelentős fejlődésen ment keresztül az adatvédelem szabályozása akár a hazai, akár a határon átnyúló szervezetek által megalkotott szabályozást nézzük. Magyarországon e téren először az 1992. évi LXIII. törvényt fogadták el, és ezt követte a jelenleg is hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
Az uniós jogi szabályozás terén a közelmúlt egyik legjelentősebb lépése az adatvédelmi reform megvalósítása volt, illetve ezen belül a korábbi irányelvi szabályozást felváltó, úgynevezett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) elfogadása. A 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó rendelet magas szinten biztosítja a személyes adatok védelmét valamennyi tagállamban.
Forrás: Gyulai Törvényszék
