A rokkantsági ellátásra és a rehabilitációs ellátásra való jogosultság további feltétele, hogy az ügyfél a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3650 napon át bejelentett biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozó, stb.) rendelkezzen.
Amennyiben a kérelmező azon a napon, amelytől az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban, például táppénzben, álláskeresési járadékban részesül, az ellátás a megszüntetést követő naptól állapítható meg. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítását követően akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.
Fontos tudni azonban, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek idén is tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, és arról is, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre is eltérő szabályok vonatkoznak. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresetéből csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, míg az előbbi ellátásokban részesülők jövedelmét 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a kormányhivatal rehabilitációs ügyfélszolgálatán, Békéscsabán a Munkácsy u. 4. sz. alatt, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni: https://magyarorszag.hu/szuf_szolg_lista?kategoria=NY.MM
Dávid Ferenc főosztályvezető
Békés Vármegyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály