– A kormány tagjai hétfő és szerda között Sopronbánfalván üléseztek megvitatva a legfontosabb aktulitásokat, napirend előtti pontként a törökországi kataszrófát tárgyalva – kezdte összefoglalóját a miniszter. Február hatodikán, hétfőn hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a katasztrófa számos emberéletet követelt, sokan pedig még mindig a romok alatt rekedve várják a segítséget. A tájékoztatón elhangzott, hogy a török hatóságok és civil szervezetek 110 ezer fős csapattal végzik a kutatást és mentést, munkájukat több mint 50 ország szervezetei segítik összesen több mint 5700 fővel. A magyar szervezetek jeleneg 156 fővel és 26 kutyával dolgoznak a helyszíneken, eddig 27 túlélőt mentettek ki a romok alól. A tárcavezető ismertette, hogy a térségben 16 magyar állampolgár tartózkodott a rengések idején, egyikük sem sérült meg.
Gulyás Gergely a kormányülés első és legfontosabb pontjáról, Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről szólva elmondta: a kormány mindenki felé teljesíti azt, amit megígért.
– Az elmúlt évi magas infláció, a háborúra adott szankciós válaszok ellenére mind a nyugdíjasok, mind a munkavállalók esetében sikerült emelni a nyugdíjakon és a béreken. Magasabb volt a reálbér emelkedés országos átlagban, mint amekkora az infláció – ismertette. Hozzátette, folyósítják a megemelt 13. havi nyugdíjat, remélve, hogy infláció feletti emelés is lehetséges lesz, ha az egész évet nézik.
– Tartani tudjuk a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladót. 2022-ben 4,7 százalákkal növekedett a hazai gazdasági teljesítmény. Az idei év legfontosabb feladata a munkahelyek megvédése, a recesszió elkerülése lesz, amely lehetségesnek is tűnik. Nem kincstári optimizmus az 1,5 százalékos növekedési becslés – fogalmazott a miniszter.
A kormányinfón elhangzott, hogy elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása is, amelyhez azonban energia kell. Ennek kapcsán a kormány tagjai egy 2030-ig tartó energiastratégiát tekintettek át.
– Jelentős szerepet játszik az atomenergia, ahogy a megújuló energiák, így a napenergia is. Ennek kapcsán ugyanakkor komoly hálózatfejlesztésre van szükség. Ha az Európai Unióval meg tudunk állapodni nemcsak a helyreállításai alap minden országnak járó, de a hitel részéről is, az a hálózatfejlesztésre lesz fordítva – fogalmazott a tárcavezető. Mint mondta, a villamosenergiahálózatnál is jelentős fejlesztésekre van szükség, ez magába foglalja a digizalizálást is. Ennek kapcsán 2030-ig 1 millió okos mérőt telepítenének.
Elhangzott, hogy a gáztárolók energiabiztonsági beruházása is fontos terület, emellett szükséges az Adria-kőolajvezeték kapacitásbővítése is. Ezt a kormány kiemelt fontosságú projektként kezeli Horvátországgal együttműködésben. Szintén kiemelet projektként esett szó az ipari parkok ellátátást biztosító vállalatok energiahatékonyságát céló fejlesztéseiről. Gulyás Gergely ismertette a MOL Dunai Finomítójának átállítását is, amely kapcsán az üzem képes lesz a többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására.
További célkitűzésként a középületek enerergiahatékonysági felújításának felgyorsítását nevezte meg a miniszter, de az alternatív meghajtású mobilitás is szerepet kapot: az évtized végéig tartó célkitűzés a hidrogénmeghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása.
Gulyás Gergely ismételten rögzítette a magyar kormány álláspontját az orosz-ukrán háború kapcsán.
– Az a tapasztalat, hogy a háborúban emberek tízezrei halnak meg mindkét oldalon, felfoghatatlan a pusztítás. Életeket csak úgy lehet menteni, ha azonnali tűzszünet lép életben, a béke kell, hogy közös célkitűzésünk legyen. A konfliktus világháborúvá szélesedése jelenleg a legnagyobb veszély, de Magyarország a jövőben is békepárti marad. Mindig is elítéltük az orosz agressziót, jelentős anyagi és humanitárius segítséget nyújtottunk Ukrajnának. Ugyanakkor fegyvereket nem küldünk, hiszen ezt csak Kárpátalján keresztül lehet megtenni, ez többek között a hazai geopolitikai érdekekkel is összeegyeztethetetlen – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, a kormány az energetikai szankciókat továbbra sem támogatja, hiszen ezzel az unió nem Oroszországot büntette, hanem saját magát.
Gulyás Gergely végül bejelentette, hogy Varga Judit, Lantos Csaba, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor lemondott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tagságukról. A miniszter közölte, minden kormányzati tisztviselőnek így kell eljárnia, ez vonatkozik az államtitkárokra, a miniszteri biztosokra és a kormánybiztosokra is, a döntést február 15-ig kell meghozniuk arról, hogy a kuratóriumokban vagy a kormányban maradnak.
