Elmúlt fagyosszentek időszaka. A keresztény Pongrácz tizenöt évesen lett vértanú, Szervác híres eretneküldöző, az angol Szent Bonifácot pedig pogányok mészárolták le a követőivel együtt. Legendáik máig népi hagyományokat őriznek.
Nemcsak a néphiedelem, de a tudomány is foglalkozott a jelenséggel, amikor május derekán a hirtelen lehűlés és fagy a frissen hajtott rügyeket és a vetést teszi tönkre. Európa északnyugati hideg-, és délkeleti meleg-frontjainak ütközőpontja épp az Alföld. A földből élő őseink ezért is tudták a jelenséget jól megfigyelni és a három szent legendáit ötvöző félelmüket a földművelésben kompenzálni.
A mai városlakónak már nincsenek ilyen tapasztalásai. Ugyanakkor a határt művelők és a háztáji termesztők még mindig elővigyázatosan készítik elő a veteményesüket, óvják gyümölcsfáikat. Május számukra a kapálás, kötözés és permetezés időszaka. A nap melege és minden esőcsepp aranyat ér. Ha a skandináv front betör a Kárpát-medencébe, a gazdák ezrei imádkoznak szentjeikhez.
A kevésbé igényes novaszőlőt meg az otellót például nem éri kár, de az olaszrizling, furmint, hárslevelű és a számunkar oly’ kedves Csabagyöngye már erősen megsínyli a hirtelen fagyot. A fénykedvelő, melegtűrő paradicsomot, uborkát és babot ezért csak május második felében érdemes elvetni.
Tudás, ami az évszázadok tapasztalataiból táplálkozik. Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, de a természet bonyolult rendszere még mindig kiismerhető. Manapság, amikor egyre többen maguk kezdik el az egészséges élelmiszerszükségletüket megtermelni, egyre nagyobb jelentősége van ennek e tudásnak.
A németek által „Jégembereknek” nevezett fagyosszentek a közvetlen tapasztalás és a társadalmi tudás szimbólumai is. Használjuk mi is ezt a tudást, gondolkodjunk globálisan, ültessünk lokálisan.
Dr. Duray Balázs