Albert Einstein mondta egyszer, hogy ha kihalnának a méhek, az emberiség is mindössze négy évvel élné túl őket. Márpedig az Egyesült Államokban két év leforgása alatt a méhkolóniák 44%-a pusztult el, és Európában is csökken a számuk. Szergej Petrov bolgár repüléstechnikai mérnök a szilícium- völgyi, nonprofit Singularity University segítségével tudta kidolgozni a méhek megmentését és a méhészet digitalizációját célzó találmányát. A Sziget és a TedxYouth meghívására Szergej Petrov Magyarországra is eljött, és a Szigeten tartott előadást a Bee Smart Technologiesról, majd interjút is adott az Origónak.
Már az is fontos, hogy tudjunk magáról a problémáról. Létfontosságú, hogy a gyerekeink, a következő generációhoz tartozók tanuljanak erről, mert köztük lesznek majd azok a nagy koponyák, akik olyan megoldásokkal állnak majd elő, amiket mi ma el sem tudunk képzelni. Addig is fontos a méhek szerepét hangsúlyozni.
Vannak dolgok, amelyeket bárki megtehet: tisztában kell lenni például az úgynevezett neonikotinoidok, a neonikotinoidalapú növényvédő szerek veszélyeivel. Ezek a vegyszerek beépülnek a növények gyökereibe: ahogy a növény fejlődik, maga is tartalmaz bizonyos adag neonikotinoidot. Márpedig erről nem tudhatjuk, hogy hosszú távon milyen hatása van ránk. Ha a rovarokat elpusztítja, az emberre is káros lehet, hiszen méreg. Ijesztő a gondolat, hogy
végső soron méreg kerül az ételünkbe.
Az új kártevőölő szerek hatásairól még nincs elég adatunk, hiszen még csak néhány évtizedesek. Sajnos ugyanez a probléma a mobiltelefonokkal is: senki nem tudhatja pontosan, hogy rákot okoz-e a mobiltelefon, hiszen még nincs olyan ember, akinek 50 éve lenne mobiltelefonja.
A teljes interjú itt olvasható.
