Az európai fehérje-ellátás javításáról szóló brüsszeli szakértői meghallgatáson magam is felszólaltam az EU takarmánytermesztése visszaállítása érdekében - mondta Erdős Norbert európai parlamenti képviselő Békéscsabán.
- Nem véletlenül használom a visszaállítás kifejezést, hiszen ma az Európai Unió a saját takarmányszükségletének kevesebb, mint 30 százalékát tudja előállítani. Az Európai Bizottság 2014-es adata szerint 32 millió tonna génmódosított szója érkezett takarmányként az EU-ba - tette hozzá a fideszes politikus. Matthias Krön, a Duna Szója Egyesület osztrák elnöke a Duna Szója Egyezmény hatékonyságára vonatkozó kérdésemre elismerte, hogy a jelenlegi takarmány-importszint túl magas és nem fenntartható. Az Európai területeken mindenből lehetne többet termelni, de kérdés, hogy mit kezdünk ezekkel a területekkel: fenntartható termelést szeretnénk létrehozni, vagy folytatjuk a monokultúrák termelését – fogalmazott Erdős Norbert.
Az európai parlamenti képviselő beszélt arról, hogy egy francia környezettudatos gazdaság vezetője szerint a farkasbab, a szója és más fehérjetakarmányok termesztése a sertések és a baromfik esetében elengedhetetlen, és közvetetten az emberi egészségre is kedvező hatással van. A hüvelyesek termelésének növelése érdekében ösztönzők kellenek. Egy olyan mezőgazdaságra van szükség, amely újrateremti a munkahelyeket, hiszen a helyi gazdaságok munkahelyteremtő potenciálja kiaknázatlan jelen pillanatban. Hasonló szellemben nyilatkozott a harmadik szakértő a brit David McNaughton is, aki kimutatta, hogy az elmúlt 15 évben nagyot változtak az árak. A szójatermelés költségei minden számítás szerint növekedni fognak, épp úgy, mint a szója iránti kereslet.
Erdős Norbert kiemelte, a biztonságos és egészséges takarmány-előállítás elérésével is mindent meg kell tenni az EU önellátásának a javítása érdekében. Jó példa erre a Duna Szója Egyezmény, amelybe Bajorország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Románia és Bulgária mellett Magyarország is belépett. Erdős Norbert szintén üdvözli a magyar kormánynak a saját szójatermesztésünket ösztönző programját. 2020-ig a GMO-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást kapnak a gazdák, így az elmúlt évben a termőterület és a szóját termesztő gazdaságok száma jelentősen megemelkedett: 2015-ben több mint ötven százalékkal nagyobb területre, 77 ezer hektárra vetettek szóját. A fideszes politikus reméli, hogy a kedvező tendencia folytatódni fog.
