Emberi tevékenységhez is köthető a klímaváltozás

Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok között gyakran fellángol a vita, hogy vajon az emberi tevékenység által okozott káros következményekről vagy a természetes ingadozásról van-e szó.

Zsebeházi Gabriella klímakutató a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a szélsőségek mindig is az időjárás velejárói voltak, az éghajlathoz az átlagos jellemzők mellett a szélsőségek is hozzátartoznak. Mint mondta, az extrém időjárási jelenségeket nem szabad rögtön az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni.

Magyarországon 1901 óta folynak műszeres mérések, amelyek alapján kimutatható, hogy az éghajlatunkban változás megy végbe, mégpedig melegedő irányba. A rendkívül meleg időjárás egyre gyakoribbá válik, a hideg szélsőségek ritkábban fordulnak elő, ami a jövőre kivetítve is várható lesz – fogalmazott a szakember.

Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok között gyakran fellángol a vita, hogy vajon az emberi tevékenység által okozott káros következményekről vagy a természetes ingadozásról van-e szó.

Zsebeházi Gabriella klímakutató a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a szélsőségek mindig is az időjárás velejárói voltak, az éghajlathoz az átlagos jellemzők mellett a szélsőségek is hozzátartoznak. Mint mondta, az extrém időjárási jelenségeket nem szabad rögtön az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni.

Magyarországon 1901 óta folynak műszeres mérések, amelyek alapján kimutatható, hogy az éghajlatunkban változás megy végbe, mégpedig melegedő irányba. A rendkívül meleg időjárás egyre gyakoribbá válik, a hideg szélsőségek ritkábban fordulnak elő, ami a jövőre kivetítve is várható lesz – fogalmazott a szakember.

Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, hidrológus szerint a legnehezebb feladat annak a megállapítása, hogy az emberi tevékenység vagy a természet okozza-e az éghajlati változást. A professzor szerint a környezeti hatások és az emberi tevékenység egyaránt módosíthatja a hidrológiai hatásokat. A kettő szétválasztásában rendkívül bizonytalanok a kutatók.

Hozzátette: az éghajlat egyértelmű melegedése nem csak azzal jár együtt, hogy csökkennek a vízkészletek, de azzal is, hogy erősödnek az extrémitások. A csapadék éven belüli eloszlása átrendeződik, az árvízszintek növekednek – fogalmazott Szlávik Lajos.

 

Soha ilyen változás nem ment végbe

 

Zsebeházi Gabriella szerint az éghajlat változásában természetes okok is fellelhetők, azonban ezekről fontos tudni, hogy a természet hosszabb idő alatt fejti ki hatását. Ilyen a Föld pályájának alakja vagy éppen a földtengely ferdesége. A klímakutató kifejtette: a természet több tízezer, akár több százezer év alatt okoz bizonyos változásokat. Az utóbbi néhány évtizedben megfigyelt változások azonban egyértelműen az emberi tevékenységhez köthetők.

Kijelentette: ilyen nagymértékű változást eddig soha nem figyeltek meg az éghajlatban.

 

Tartós megoldásra lenne szükség

 

Szlávik professzor szerint az emberiség azonnali változtatás esetén sem tudná visszafordítani ezt a felmelegedést és éghajlatváltozást, hiszen a folyamatoknak nagyon nagy az inerciája. Hosszú távú, tartós megoldások után következhetne be valamiféle érzékelhető változás.

Zsebeházi Gabriella szerint az egyik fő terület az ipar, amely befolyással lehet az éghajlati változásokra. Üvegházhatású gázokat bocsátunk a légkörbe, amelyek hosszú időn át ott ragadnak, majd, mint egy üvegház hatnak a Föld légkörére. Így a hosszú hullámú sugárzást a Föld felszínének közelében tartják, ezáltal melegítik a földfelszínt. E téren jelentős változásokra lenne szükség – fogalmazott.

Hozzátette: az ipar mellett hozzájárul még a természetes növényzettel fedett területek csökkenése is az éghajlatváltozáshoz. Ide sorolható még a földművelés és az állattenyésztés is.

Szlávik Lajos elmondta: egy év alatt 1,4 évnyi készletét használja el a Föld a különböző élelmiszereknek és ivóvizeknek, tehát kijelenthető, hogy már most nem képes egyenletesen fenntartani az emberiséget a Föld.

 

Klímamenekültek?

 

Zsebeházi Gabriella elmondta, a migrációban a klímaváltozás is fő szerephez juthat a jövőben. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény a 2 fokos felmelegedést próbálja megakadályozni – mondta a szakember, majd hozzátette, csak egy rendkívül optimista forgatókönyv mellett valósítható ez meg. Nagyon erős elhatározásnak kell kialakulnia ahhoz, hogy az éghajlati változásokat kordában tudjuk tartani.

Forrás: Kossuth Rádió, hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,