Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által 1981-ben jóváhagyott aszpartámot széles körben használják alacsony kalóriatartalmú élelmiszerekben és italokban. Ma már közel 5000 különböző termékben található meg, amelyeket felnőttek és gyermekek egyaránt fogyasztanak.
Egy most publikált kísérlet során amikor laboratóriumi egerek szabad hozzáférést kaptak az FDA által az emberek számára ajánlott maximális napi mennyiség 15 százalékának megfelelő aszpartámmal adagolt vízhez, a speciálisan erre a célra tervezett hangulatvizsgálatokban általában szorongóbb viselkedést mutattak. Ami igazán meglepő, hogy a hatások az állatok utódain is megfigyelhetők voltak, akár két generáción keresztül.
– Tanulmányunk szerint a korábbi környezeti tényezőket is figyelembe kell vennünk, mert amit ma tapasztalunk, az akár kettő vagy több generációval ezelőtti eseményre vezethető vissza – mondta Pradeep Bhide idegkutató, az amerikai Floridai Állami Egyetem munkatársa.
A szorongást különböző labirintus-tesztekkel mérték több egérgeneráción keresztül. A kutatók RNS-szekvenálást is végeztek az egerek idegrendszerének kulcsfontosságú részein, hogy megtudják, hogyan fejeződnek ki a szövet génjei. A kutatók jelentős változásokat találtak az amigdalában, az agynak a szorongás szabályozásával összefüggő részében.
Ismert, hogy fogyasztásakor az aszpartám aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra bomlik, amelyek mind hatással lehetnek a központi idegrendszerre. Már eddig is voltak kérdőjelek az édesítőszer egyes embereknél fellépő káros hatásaival kapcsolatban. Amikor az egerek diazepám adagokat kaptak - az egykor Válium néven forgalmazott gyógyszer, amelyet az embereknél általában szorongás kezelésére használnak -, a szorongásszerű viselkedés minden generációban megszűnt. A gyógyszer segít szabályozni azokat az agyi pályákat, amelyeket az aszpartám megváltoztat.
Bár egyelőre csak egérkísérletről van szó, és nem biztos, hogy embereknél ugyanilyen hatásokkal számolhatunk, a kutatók egyértelmű változásokat figyeltek meg az állatok viselkedésében, amelyeket a génaktivitás változásaival hoztak összefüggésbe. A most közölt tanulmánnyal a tudóscsoport egy régebbi kutatását folytatta; a korábbi vizsgálat során a nikotinfogyasztás egerek viselkedésére gyakorolt hatásait vizsgálták több generáción keresztül; úgy tűnik, hogy ezek a kedvezőtlen hatások öröklődnek az egerek hímivarsejtjeinek génjeiben bekövetkező, ún. nem kódoló epigenetikus változások miatt. Magyarul nemcsak azok lehetnek veszélyben, akik mesterséges édesítőszert fogyasztanak, hanem a gyermekeik és azok gyermekeinek gyermekei is.
Bár a pontos mechanizmus még nincs feltérképezve, és további kutatómunkára van szükség, a publikációt jegyző szakértők szerint érdemes óvatosnak lenni, és kerülni az aszpartám, valamint más mesterséges édesítőszerek fogyasztását. Korábbi kutatások a mesterséges édesítőszereket már több különböző egészségügyi problémával hozták összefüggésbe; rákot okozhatnak, továbbá megváltoztathatják a bélflóra összetételét, ami glükóz-intoleranciához vezethet.
A teljes tanulmány a PNAS tudományos folyóiratban olvasható.
Forrás: origo.hu
