Csúcsteljesítmények, legek, állati rekordok az Állatkertek éjszakáján

2023. szeptember 3. 08:21 | behir.hu

Augusztus utolsó szombatján tartotta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az Állatkertek éjszakája programját, mely idén a vadon rekordereit mutatta be az ellátogató vendégek részére.

A Körösvölgyi Állatparkban idén több, mint 100 fő volt kíváncsi a programokra – írják a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. A nagy hőség ellenére már a délutáni borz pancsolóra is számos érdeklődő összegyűlt. Az Állatkertek éjszakája apropóján és a hőségre való tekintettel a Körösvölgyi Állatpark borztestvérpárját a vendégekkel közösen próbálták meg fürdésre biztatni. A résztvevő gyerekek maguk merhették teli vízzel a borzok vadonatúj pancsolóját, miközben alma- és húsfalatokkal is megkínálták az állatokat. Közben szó esett a borzok földalatti vár építő képességeiről, a borz klánok mindennapjairól.

 

(Fotó: Bencsik Antal Zsolt)

(Fotó: Bencsik Antal Zsolt)

 

Szintén hűsítési szándékkal töltötték fel a gímszarvasok dagonyáját, miközben mindenki megcsodálhatta Bátort, a park kilenc éves, gyönyörű szarvasbikáját, aki lassanként a bőgési időszakra készülődik. Teheneit, borjait a vendégek kézből etethették.

A nap során vendégek voltak az Utazó Minizoo egzotikus kisállatai, ahol a legbátrabbak megsimogathatták többek között Karcsit, a kígyót, Johannát, a varánuszt, Bobot, az ezerlábút és a mókás kinézetű agámákat is.

A nap további része a Kárpát-medencei rekorderekkel folytatódott tovább.

Elsőként a három méteres szárnyfesztávolságú, dögevő életmódú fakó keselyűk bámulatba ejtő képességeit ismerhették meg a vendégek. Látványetetésük közben fény derült arra, hogy a keselyűfélék a legmagasabban repülő madarak közé tartoznak és hozzájuk fűződik a leghosszabban szárnycsapás nélkül megtett távolság is. Csúcstartók a koplalásban és az egyhuzamban felfalt táplálék mennyiségében egyaránt.

Őket követték a közel egy tonnás európai bölények, akik Európa legnagyobb testű szárazföldi emlősállatai. A kihalás széléről megmenekült faj ősi felmenői között a sztyeppi bölény és az őstulok egyaránt megtalálható. A faj matriarchális csordái valaha benépesítették Eurázsia füves pusztáit, ám az emberi térnyerés és a vadászat miatt már a bronz kor tájékán erdőlakókká váltak.

Este 19 órakor következtek a jávorszarvasok, akiket fűzfa és répa csemegével kínáltak, miközben körvonalazódott milyen bámulatos képességekkel rendelkező állatokról van szó. A szaglásban, hallásban, víz alatti merülésben is jeleskedő, akár kétméteres marmagasságúra is megnövő növényevők a bolygó északi féltekéjén húzódó vadon magányos óriásai.

A napot 20 órakor, már sötétben, a farkasok ismertetővel egybekötött látványetetése zárta. A Földön egykor legnagyobb területén elterjedt csúcsragadozóknak mára csak elszigetelt csoportjait találjuk meg a kontinensen és hazánkban is.

 

További programok »

FEL