Várhatóan könnyebben tudják majd elcsábítani az ország más térségeiben élőket a munkaerőhiánnyal küzdő régiók és települések: a jövőben ugyanis elterjedhetnek a munkáshotelek. Ez pedig javíthat a lakhatási problémákon, ami a munkaerőpiaci mobilitás egyik gátja.
Bár a hivatalos országos statisztikák alapján a korábbi évekhez képest jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet, a munkanélküliségi ráta alacsony, a foglalkoztatási ráta pedig növekedett, az országon belüli eltérések jelentősek. Ráadásul vannak olyan régiók – elsősorban a nyugat-magyarországi térség –, ahol egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Ezeken a helyeken azonban problémát jelent, hogy a bérelhető lakások ára jelentősen emelkedett, ezért jelenthetne megoldást a jövőben a munkáshotelek létesítése, amire egy friss rendelet nyújt támogatást.
Az országos munkanélküliségi ráta ugyan 4,9 százalékos volt a múlt év harmadik negyedében, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még két számjegyű, 11,3 százalékos volt a mutató, miközben a legjobb eredménnyel rendelkező megyében, Győr-Moson-Sopron megyében ennek az ötöde, 2,2 százalékos volt a munkanélküliség. „Ahol magas a munkanélküliség, ott részben az a probléma, hogy az ott élők mobilitási hajlandósága alacsony, azaz nem tudnak máshova költözni, még akkor sem, ha lenne munka” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Origónak. Szerinte Magyarországon hagyományosan magas a saját lakóingatlan-tulajdonok aránya (több mint 90 százalékos), márpedig ez korlátozza a munkaerőpiaci migrációt az országon belül jelentősen eltérő ingatlanárak miatt.
„Hiába szeretné valaki eladni mondjuk a keleti országrészben, az országos átlagnál rosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő településen lévő lakását vagy házát, ha azért nem kap annyit, amennyiért mondjuk egy nyugat-magyarországi településen vásárolhatna magának és családjának egy ingatlant” – mondta Balogh László. Hozzátette, hogy az ingatlanárak egyenlőtlen területi eloszlása jelentősen csökkenti a mobilitást azok körében, akik olyan felkapott városokba szeretnének költözni, ahol adott esetben munkahelyek várnák őket. Az Ingatlan.com szakértője szerint bár kétségtelenül kevesen lennének hajlandóak munka miatt költözni, van fejlődés ezen a téren az elmúlt két és fél évtizedben. 2009 és 2015 között az összes költözés 13 százalékában játszott szerepet a munkahely vagy az oktatási intézmények közelsége, míg 2001 és 2008 között ez az arány csak 5,1 százalék, 1996 és 2003 között pedig 6,3 százalékos volt. A KSH vonatkozó elemzése szerint a munkahely miatt költözők aránya a válság alatt megnőtt. A 2008 utáni költözések 10 százalékában a munkahely elérhetősége volt a fő ok – ez 2005 és 2008 között még csak 4 százalék volt. Akik pedig hajlandók lennének egy új munka miatt elköltözni, azoknak a kínálattal és az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett drágulás miatti magas albérletárakkal is meg kell küzdeniük. Viszont kedvező, hogy idén januárban már megállt az albérletdrágulás.
Az igények adottak, legalábbis rengeteg munkahely vár „gazdára”. A múlt év végén országszerte 90 ezer üres állás volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint. A szervezet tavaly készült előrejelzése szerint 2017 közepéig az országon belül Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Nógrád megye és Budapest munkaadói számítanak a legnagyobb létszámnövekedésre, ők 4-5 százalékos bővüléssel számolnak. (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Veszprém megyében működő cégek jeleztek az NFSZ tavalyi előrejelzése szerint.)
A létszámbővítésben érintett megyéknek és településeknek nyújt lehetőséget egy február közepén megjelent rendelet, amely szerint az önkormányzatok munkásszállások létesítésére kaphatnak támogatást. Emellett persze a jövőben bármelyik településnek, amely olyan cégeknek ad munkát, amelyek munkaerő-felvételt terveznek, jól jöhet ez a lehetőség, amelynek eredményeként megindulhatnak a munkáshotel-építések – mondta Balogh László. Ezzel összhangban nyilatkozott tavaly augusztusban a Magyar Időknek Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) adópartnere, aki nem zárta ki, hogy hamarosan munkásszálló-építési láz lesz Magyarországon, köszönhetően annak, hogy tavaly januártól a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során.
„A most februárban megjelent és márciustól érvénybe lépő rendelet az önkormányzatok előtt nyitja meg a lehetőséget arra, hogy lakhatási oldalról javítsanak a munkaerőpiaci problémákon” – fogalmazott az Origónak Balogh László. Az önkormányzatok vissza nem térítendő vagy részben visszatérítendő állami támogatást kaphatnak munkáshotel-fejlesztésekre, a kihasználtságról pedig a munkáltatókkal kötött megállapodások gondoskodnak. A saját forrás arányának el kell érnie a 40 százalékot. Nyilvánvalóan az lehet a cél, hogy korszerű lakhatást biztosító lakásokat biztosítsanak az újonnan épülő létesítményekben. Balogh László közölte: „A megépülő munkáshotelekben a munkavállalók a helyi kiadó lakásokhoz képest alacsonyabb áron tudják biztosítani lakhatásukat, vagy a munkáltatójuk teljes egészében át is vállalhatja – mindezt adómentesen. Éppen emiatt egyébként az adott városokban az albérletpiaci árakra is befolyással lehet a munkáshotelek esetleges elterjedése.” Balogh László azt is elmondta, hogy például Győrben egy-egy kiadó lakás átlagos havi bérleti díja az év elején 95 ezer forint volt, Sopronban 115 ezer forintot tett ki, igaz, ez az összeg több lakó esetén arányosan kevesebb.
A szakember szerint a munkáshotelek építéséhez adható támogatás miatt javulhat a munkaerőpiaci mobilitás. Azonban ez nem egy rövid folyamat, tehát nem szabad arra számítani, hogy hirtelen, néhány hónapon belül több ezer munkavállaló számára jelennek meg lakhatási megoldások a munkaerő-hiányos térségekben.
Forrás: origo.hu
