A Berger Izsák által 1861-ben, a Széchenyi liget szélén létesített gőz- és kádfürdőjét 1888-ban elmosta az árvíz. 1894-től 1917-ig működött Francsek István első artézi gőzfürdője a Kiss Ernő utcában, de utána tíz évig nem volt Békéscsabának tisztasági fürdője.
Nagyobbrészt Fábry Károlyé az érdem, hogy létrejött egy részvénytársaság az új közfürdő megépítésére. Évekig tartott a források előteremtése a nagyon költséges kútfúrásokhoz. 1922-ben mégis átadták a Körös parton, az akkori Árpád liget mögött a 25 x 60 méteres, lejtős, medencés strandfürdőt a kabinsorokkal.
Elérkezett az idő arra is, hogy megvalósuljon a nagy álom: felépítsék a gőzfürdőt. Hegedűs Ármin építőművész tervei alapján Stern Imre építővállalata végezte a kivitelezést. A szakmunkákat irányító Wild Pál művezető, Illés Dávid építésellenőr, Hankó Mihály építésvezető főpallér és az ott dolgozók közös munkájának eredményeként elkészült a fürdő, és 1927. november 14-én, hétfőn ünnepélyes megnyitót tartottak.
Békéscsaba polgármestere vette át a minden igényt kielégítő közegészségügyi intézményt, majd a jelenlevők megtekintették a fürdőt. A gőzfürdő három közös medencéjében a vizet saját artézi kút biztosította. A legnagyobb, langyos vizű medence 80 fő befogadására volt alkalmas. A medencébe lépés előtt előfürdők és tusolók fogadták az érkezőket. A szolgáltatások között szerepelt iszapfürdő, száraz és nedves gőzkamra és kádfürdő is. Emellett 82 öltözőkabin állt rendelkezésre, volt masszőr, borbély és büfé is.
Az épület díszes főbejárata fölé az Árpád fürdő nevet vésték. A 674 ezer pengő költséggel épült gőz- és kádfürdő külső és belső díszítéseinek terveit Filippinyi Sámuel és Kapitány József csabai szobrászművészek készítették. A szakipari munkák Havran műasztalos, Kocziha Mihály kárpitos, a Hirsch testvérek (villanyszerelők), Péli Mihály üveges, Kovács János szobafestő, Schönfeld Miklós bádogos és más mesterek munkáját dicsérik.
A hazai fürdők rangsorában akkoriban, a fővárosi Gellért és Széchenyi fürdők után a csabai Árpád fürdő következett.
Gécs Béla
