Békéscsaba anno: Boldog új évet Békéscsaba! – 1905

2022. január 15. 15:20 | behir

Zsíros K. András bíróságának ötödik évét zárta 1904 decemberében. Csaba fejlődésében végzett sikeres tevékenységét hosszan lehetne sorolni.

Csaba gyáripara az Exelsior Harisnyagyár Rt.-vel gyarapodott, a Suk – Wagner és Társai téglagyárban pedig felépült és termelésbe állt az első téglaégető körkemence. Nyomdát nyitott Tevan Adolf, és új orgona került a nagytemplomba.

Elindult az Alföldi Első Gazdasági Vasút a Csaba – Békés vonalon, egyidőban a helyi motorközlekedéssel. Jamina neve Erzsébethelyre változott, Csaba hivatalosan írandó neve pedig Békéscsaba lett. Lakosainak száma 37050 főre gyarapodott, ezzel a vármegye legnépesebb települése volt.

Felépült a Zöldfa vendéglő. A Pollák kocsmában megalakult az Általános Népegylet, melynek vezéregyénisége Áchim L. András volt.  A Széchenyi ligetet újjávarázsolta Lischka Lipót főkertész. Ipartörténeti esemény volt 1904. december elseje, amikor a sötétség beálltával a villanytelep megkezdte az elektromos villanyvilágítás áramszolgáltatását.

Az év utolsó napján, szilveszterkor fehérbe öltözött Csaba, és úgy tűnt, enyhe, téli idővel búcsúzik az óév, este azonban hideg, északi szél, éjjel pedig szibériai hideg tört a községre. Kevéssel éjfél előtt szokása volt a csabai népnek kimenni az udvarra, vagy utcára a harangozást meghallgatni. A harangok zúgtak, búgtak, az emberek megölelték egymást 1905 első perceiben, szerencsés, boldog új esztendőt kívánva.

Az első keresztények bűnnek tartották az új évet megünnepelni, mert pogány szokásnak való hódolást láttak benne. Az ó-testamentumi zsidóknak azonban fényes ünnepe volt ez. Már az ünnep reggelét harsonaszóval köszöntötték, majd ajándékokkal halmozták el egymást és áldoztak az Úrnak. A perzsák „új ruz-kor”, színes tojást küldtek jó barátaiknak. A régi egyiptomiak ajándékokkal, balzsamos és illatszeres üveggel, tűdobozzal, írókészlettel tették emlékezetessé az új év első napját. Az igazi újévi ünneplés azonban az ókori Róma világában kezdődött. Január első napját hatalmas ünnepléssel, vad tivornyákkal kezdték. A római császárt ajándékokkal halmozták el. A középkorban, festett és nagy gondossággal írott kártyákkal kívántak boldog új évet. A könyvnyomtatás kezdeti korában, 1459-ben Németországban készítették az első, piros – fehér színben, fametszetről nyomtatott Miatyánkot. Ezeket a tenyérnyi lapokat karácsony után vásárokban jó pénzért árulták.

Később a 19. században jelentek meg a postán küldött karácsonyi és újévi képeslapok, melyeknek több mint száz évig nagy divatja volt.

Gécs Béla

 

További programok »

FEL