Bányatavak: Csenddel áthatott zöldövezet és csillogó víztükör Jaminában

Közel két tucat csillogó tó, melyek között-mellett susogó nádassal kísért dűlőutak futnak. Csenddel áthatott több száz hektárnyi zöldövezet, amelyet nemhogy az utóbbi évek, hanem inkább évtizedek minden nagyszabású fejlesztése elkerült. Romantikus retrohangulatba konzervált természeti környezet, a kék és zöld színek amolyan csiszolatlannak megmaradt ékköve, amely így is nap mint nap százaknak ad szabadidős élményeket, legyen szó bringás bányakerülésről, kutyasétáltatásról vagy horgászkirándulásról.

Szinte minden csabainak kötődik valamiféle szabadidős élménye a megyeszékhely délnyugati csücskéhez ékelődött területhez: a bányatavakhoz. A különösen a jaminaiak körében közkedvelt tóvidékről azonban kevesen tudják, hogy jelenkori szerepe mellett múltjában is mennyire nélkülözhetetlen szállal kötődik Békéscsabához.

 

A horgászok is szívesen időznek a tavaknál (fotó: Tószögi György)

 

Története Békéscsaba szlovákok általi újratelepítésének 300 éves gyökereihez nyúlik vissza azáltal, hogy eleink ezen a területen fogtak legbuzgóbban hozzá annak a jó minőségű földnek a kitermeléséhez, amelyből házaikat építették. A vályogvető gödrök szlovák „jamina” elnevezését megörökölte a szőlőskertekből később településrésszé fejlődő terület, olyannyira, hogy azt legtöbben ma is az eredeti szlovák ragadványnevével illetik a hivatalos Erzsébethely elnevezés helyett.

A 19. század végén a vályogvetés jaminai árkai lassan bányagödrökké szélesedtek és mélyültek, mivel a terület az égetett tégla készítéséhez kiváló minőségű agyagot rejtett, amelynek gyártásával 1869-ben már próbálkoztak, 1891-ben pedig iparszerűen is megindult. A terület fő ipari funkcióját azóta is az agyagkitermelés jelenti, de a 20. század második felének gépesített fejtései után visszamaradó 2 és 45 hektár közti méretű bányatavak mára komoly rekreációs értékké váltak.

 

Aki este sétál arra, annak ilyen csodás látványban lehet része (fotó: Kliment Pál)

 

Békéscsaba városának távlati terveiben már az 1980-as évek elején is szerepelt a terület komplex fejlesztése, de máig csupán három bányató horgászati hasznosítása, illetve a Csabagyöngye szőlőültetvény jelenti a zöld környezeti értékekben, turisztikai vonatkozásban, „csabaiságban” rejlő páratlan lehetőségek kiaknázását.

A már korábban beharangozott Modern Városok Programja keretében kiépítendő Wenckheim turista- és kerékpárút bányatavak mellet futó szakasza kétségtelenül ébresztője lehet ennek a hosszú „infrastrukturális” álomnak. Ha pedig majd két keréken Szabadkígyós felé, s felől, jövet-menet végiggurulunk a ragyogó kék Fás-tó mellett, netalán a majdani kilátóról is letekintünk, jusson eszünkbe a bányavidék múltja, s minden, ami jövőjében még rejtve van…

Tószögi György

Megosztás:

Címke: , , , , ,