A zenés vígjáték előtt Fekete Péter korábbi kulturális államtitkár, a Fővárosi Nagycirkusz Jászai-díjas főigazgatója, Babák Mihály, Szarvas polgármestere, Seregi Zoltán művészeti vezető, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Szabó Károlyné, a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke és Csasztvan András, a Cervinus Teátrum ügyvezető igazgatója nyitotta meg az évadot – számolt be a rendezvényről a vízi színház honlapja.
Ahogy Babák Mihály mondta: ez a színház a nézőké, nekik, nekünk épült és mi, a nézők vagyunk azok, akik miatt ennyire jól és gördülékenyen működik. Fekete Péter hozzátette: világviszonylatban is kiemelkedő a Szarvasi Vízi Színház: Európa élvonalába tartozik az intézmény. „Nem csupán a színészek, a rendezők, a darabok működtetik: külön köszönet és elismerés jár a műszaknak, akik az összes este maximális teljesítményt nyújtanak – nélkülük nem lenne előadás, nélkülük nem lennének ennyire felhőtlenek ezek az esték.”
A nyár Szarvason az Anconai Szerelmesek című, nem Shakespeare, hanem Vajda Katalin-féle színes-szagos-habos-babos darabbal indult. A Békéscsabai Jókai Színház előadása hozta a kötelezőt, vagy annál talán még egy kicsit többet is: adott egy olasz tengerparti városka, egy lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso, egy könnyűvérű szobalány, egy kávézótulajdonos, aki pocsék feketét szolgál fel, egy hátrányos helyzetű vándormuzsikus, egy életunt milliomos, és naná, hogy egy tűzrőlpattant magyar lány is – és persze rengeteg érző szív. Mely szívek úgy nagyjából 5 percenként egyszerre dobbannak fel. Az Anconai Szerelmesek nem óriási megfejtés, nem egy színpadi ördöglakat, könnyű, mint a nyári zápor, de pont annyira frissítő is. Ebben a kavalkádban nagyot dob a zeneválasztás – nem csodálkoznánk, ha az értő és figyelmes szarvasi közönség nem egyszer a saját múltjából előkerült ábrándok és szépemlékek miatt döntött volna egy-egy muzsika után a vastaps mellett.
Az Anconai Szerelmesek olyan, mint egy se nem túl keserű, se nem túl édes limonádé. És mi esik nagyon jól egy amúgy kicsit hűvös, de júniusi estén? Hát pont ez. Sose rosszabb nyári felhőtlenséget – a tűzijáték a végén abszolút rímelt a vastapsra.
