Az adakozás pszichológiája: Immunrendszerünket is erősítjük, ha “jók” vagyunk

Ahogy közelednek az ünnepek, lépten-nyomon egyre több adománygyűjtő akcióba, élelmiszerosztásba, jótékonysági kezdeményezésbe futhatunk, amely karácsonykor csúcsosodik ki igazán. Ilyenkor nem csak szeretteinknek, hanem a rászorulóknak is szívesebben adunk – legyen szó ajándékról, természetbeni segítségről vagy párezer forintról. Joggal merül fel a kérdés: miért csak az év karácsonyhoz közelebb eső időszakában igyekszünk “jónak lenni”? A válasz egyszerre kézenfekvő és összetettebb, mint gondolnánk. Többek közt erről beszélgettünk Kozma Zoltán klinikai szakpszichológussal, igazságügyi szakértővel.

Az adventi időszak kezdetétől egészen karácsonyig – nem ritkán szilveszterig – egymást érik a különböző jótékonysági kezdeményezések, köztük rászorulók számára szervezett ételosztások, nehézsorsú gyermekek javára gyűjtött cipősdobozok, céges adománygyűjtések, cukorbeteg kicsik megsegítését célzó televíziós műsorfolyamok. Az azonban már kevésbé jellemző, hogy az adakozási kedv egész évben kitartson, ezért joggal merül fel a kérdés: miért ilyenkor igyekszünk „jónak lenni”?

 

 

Nem közhely: adni jobb, mint kapni

A karácsony szerves része, hogy adunk egymásnak valamit: ez évszázadokra visszavezethető szokás – mondta a behir.hu kérdésére Kozma Zoltán, kiemelve, hogy régebben sokszor csak egy gyümölcsöt vagy süteményt adtak egymásnak az emberek.

– A fogyasztói társadalommal ez a hagyomány változott, ma az ajándékokon van a hangsúly. Egy dolog azonban nem változott: adni jó érzés – szögezte le a klinikai szakpszichológus. – Gyakran mondjuk azt, hogy jobb adni, mint kapni. Ez azzal függ össze, hogy az ajándékozásnak és az adomány átadásnak is van pszichológiája. Amikor átadunk valakinek valamit, akkor pozitív folyamatok indulnak el az immunrendszerben, amely ezáltal stimulálódik, felerősödik, hatékonyabban működik, ezt kutatások is bizonyítják – tette hozzá a szakember.

Vagyis az adakozással önmagunknak teszünk jót, emellett örömet szerzünk másoknak. Kozma Zoltán arra is rámutatott: az adományozás azért gyakoribb karácsonykor, mint az év más részeiben, mert az emberek jobban odafigyelnek egymásra, ennek gyökerét pedig a keresztény kultúrában kell keresni. A szimbólumokon – ilyen például a karácsonyfa – keresztül ugyanis tudattalanul is feldolgozzuk az ünnep, vagyis a szeretet, az egymásnak való adakozás, törődés üzenetét, így válunk érzékenyebbé.

 

Schriffertné Lócskai Henriett, az Egyensúly AE Egyesület elnöke rászoruló gyermekeknek adott át ajándékokat a Békés Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház ünnepségén. Fotó: behir.hu

 

 

Önbizalomnövelő adakozás

Az adakozásnak a fiziológiás hatáson túl szociális befolyása is van: jótékonyan hat önértékelésünkre, hiszen így jobb színben tűnünk fel mások szemében, emellett példát is mutathatunk környezetünknek. A pszichológus szerint ezért is fontos az, amikor a média hírességek jótékonykodását mutatja be, ezzel is mintát állítva mások elé.

 

 

A jótékonyság pénztárcaméret-független

A téli időszakban sokkal inkább befelé fordulunk, ilyenkor gyakran azt érezzük, hogy nem csak mi, magunk, hanem környezetünk is igényli a segítséget – fogalmazott Kozma Zoltán. Mint mondta, ez az érzékenység az anyagi helyzettől függetlenül működik, ilyenkor ugyanis szegényebbek is úgy érzik, hogy segíteniük kell másoknak.

– A fogyasztói társadalomban úgy tűnhet, hogy a keresztény kultúra és a vallás hatása nem működik, pedig ennek az ellenkezője igaz. Az adományozás ősarchetípusa a kereszténységben gyökerezik, vagyis abban, hogy amink van, azt megosztjuk másokkal. Akkor érezzük jól magunkat, ha a környezetünk is jól érzi magát: a szűkebb családtól a tágabb körig. Ha pedig mások jól érzik magukat, akkor nekünk is harmonikusabban telnek a napjaink – tette hozzá a klinikai szakpszichológus.

Bonnyai Sándor szervezésében a Karácsonyi Angyalok minden évben kárpátaljai, rászoruló gyermekeknek gyűjtenek ajándékokat. A cipősdobozok elkészítésében rendszeresen vesznek részt békéscsabai gyerekek. Fotó: behir.hu

 

Az ünnep, amely kiszakít a hétköznapokból

Ha az ünnepek érzékenyebbé tesznek bennünket mások iránt, kérdéses, hogy mennyire tudjuk átadni magunkat az önvizsgálat, illetve az együttlét örömének. A szakember arra világított rá, hogy a felgyorsult világban kevésbé tudunk egymásra figyelni, a mindennapok taposómalmában mindig hajtunk valami után. Véleménye szerint az ünnepek arra jók, hogy ebből a szürkeségből, a külsőségekről szóló világból ragadjanak ki bennünket.

– Ebben a regresszív, önmagunkhoz képest érzékenyebb állapotban, amikor az ünnepet megéljük, kiragadjuk magunkat a hétköznapokból és egy transzcendentális, módosult tudatállapotba kerülünk. Ez tesz minket érzékennyé és befogadóvá a külső ingerekkel szemben, így tudunk karácsonykor inkább adományozni. Amikor nincs ünnepnap, mindenki dolgozik, hazamegy, világi életet él, az ünnep ezt megszakítja, ezért van óriási jelentősége. A fogyasztói társadalomban elmarad ez a kiragadás, régen erre több idejük volt az embereknek – summázott a klinikai szakpszichológus.

 

 

Reklámújságok lapozgatása helyett inkább lelkileg készüljünk

A szakember szerint a karácsony többnyire váratlanul ér bennünket, nem vagyunk rá felkészülve, pedig az adventi naptár épp ezt a különleges, mágikus együttlétet jelzi előre.  Emiatt a felkészületlenség miatt az ünnep élménye sem túl mély.

– A karácsonyi felkészülés ma már inkább a reklámokról, hirdetésekről szól, de ez inkább az anyagi világ, a kereskedelem készülődése. Ezzel szemben egy belső folyamatnak kellene végbe mennie: inkább magunkba kellene néznünk, arra kellene összpontosítanunk, hogyan készülünk, hogyan tudunk megtisztulni, hogyan válhatunk befogadóvá a karácsony üzenetére. Eközben készen állunk arra is, hogy odafigyeljünk a családtagjainkra, a szeretet átadására. Fontos, hogy átgondoljuk az év közbeni kapcsolatainkat, azok működését, vagy azt, hol rontottuk el vagy hogyan tudjuk helyreállítani azokat. Ha megtisztulunk, akkor készen állunk a karácsony közös élményére – fogalmazott Kozma Zoltán.

Azt azért hozzátette, hogy az adományozás élménye nem tartós, az egymás iránti érzékenység sem folyamatos. Ugyanakkor véleménye szerint a karácsonyi adakozás pozitív, megerősítő hatását át lehet helyezni az év több napjára is, vagyis célokat kitűzve egész évben felkereshetünk embereket, szervezeteket, cégeket segítő szándékkal. Hozzátette: az, aki egyszer átélte az adakozás pozitív élményét, később is hajlamosabb az adományozásra.

Megosztás:

Címke: , , ,