Ezek a madarak Eurázsia északi részén költenek, Grönlandtól egészen a Tajmir-félszigetig (Oroszország). Európa nyugati és déli területein telelnek, de kisebb számban Észak-Afrikáig is elmennek.
Idén az első, vonuló példányokat a szakemberek az őszi időszakban, szeptember közepén látták. Egyedszámuk egészen október elejéig nagyon alacsony maradt, majd a hónap középén némileg emelkedett, azonban még ekkor is csupán néhány tíz példányból álló csapatokat figyelhettek meg. Ennek oka minden bizonnyal a csapadékhiány volt, októberben ugyanis nem volt víz sem a Fehér-tóban, sem a környező pusztákon. A november végi csapadékok eredményeként a mederben ismét megjelent a víz, aminek köszönetően december elején már egy 75 példányos aranylile-csapat is megjelent a területen.
Az aranylilék a Sóstói Állattartótelep bekötőútja melletti, szabadon látogatható kilátóból is jól megfigyelhetők. Általában bíbicekkel együtt mozognak. Keresik a gyommagvakat, s próbálkoznak némi gerinctelen fehérjeforrást is találni.
Az elmúlt télen egyébként igen szép számban voltak itt aranylilék. Januárban 950 példányt számoltunk, sokan közülük a tél végéig maradtak.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
