Helyi hír – Mi lesz így Békéscsabával?
„[…]Nagygerendás puszta önálló községgé alakulása érdekében az érdekeltek részéről, több évekre visszamenőleg megindított mozgalom ezen a közgyűlésen végre a megvalósulás stádiumába jutott. A közgyűlésnek ez a része nagy érdeklődés mellett folyt le s az elhangzott felszólalások ügy pro, mint kontra, nemkülönben az állandó választmánynak határozati javaslata a jogi érvek egész arzenálját vonultatták fel, Lavatka József és Birkds Mihály gerendás- pusztai lakosok, lakostársaik megbízásából is kérvényt intéztek a belügyminiszterhez, amelyben a Békéscsaba város határához tartozó u. n. Gerendáspusztának önálló nagyközséggé leendő átalakítását, illetőleg ennek engedélyezését kérték.
A kérelemre vonatkozólag az állandó választmány határozati javaslata a következő volt: 1. Az alakítandó uj nagyközség határát a volt Trantmannsdorf, a volt Appouyi és a volt Inkey (Hoyos)-féle parcellázott birtok területe képezi. Nem csatoltatnak az oj nagyközséghez és Békéscsabához tartoznak a Beliczey család, a Szalay-testvérek birtokai és ettől keletre fekvő és a gerendás! legelő batárrészből, valamint a gerendási telekrészből az uj községhez csatolni kért területek. Dr. Berthóty István Békéscsaba város polgármestere ezzel szemben azt indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság a kérelemnek ne adjon helyet, mert ez az elszakadás Békéscsaba város fejlődésében hátrányt jelent s ezt a hátrányt meg fogja szenvedni az egész vármegye. Szerinte kérvényezők egy régi elavult törvényre támaszkodva kérik az elszakadás kimondását. Ma már nem elszakadási törekvéseket látunk egyes kisebb községeknél, hanem azt, hogy egyes önálló életre nem képes kisközségek akarnak bekapcsolódni nagyobb községekbe. Mi jövő várható az ilyen alakulástól. Ha Békéscsaba város szempontjából mérlegeljük ezt a kérdést, őszintén megváltja, hogy Békéscsaba meg fog élni valahogy Gerendás nélkül is, azonban Gerendásra ezt nem lehet mondani, Az a próbaköltségvetós is, amelyet kérvényezők bemutattak, nem egyéb önáltatásnál, mert ha a gerendásiak egy darab téglát sem adnak a szükséges beruházások keresztülviteléhez, akkor is legalább 600%-os pátadóval lesz kénytelen önmagát megterhelni, ha nem 1000%-al. Hogy fog fejlődni az a község, amelynek először is ilyen nehézségekkel kell megküzdeni. A helyzet az, hogy csinálunk egy mesterséges alakulatot az életképesség minden követelménye nélkül. Cs. Varga Antal szintén hosszabb beszédében szói a tárgyhoz, elismeréssel adózván dr. Berthóty nagyszabású fejtegetéseihez, amelylyel városának érdekeit megvédeni igyekezett, ő azonban nem tartja helyesnek, hogy a fejlődő élet követelményei elé akadályokat gördítsünk» éppen azért a gerendásiak önállóságra való törekvését támogatja. Hasonlóan az elszakadás mellett szólaltak föl Almády Géza, dr. Csete Józef, Fábián János, Faragó László. Főispán a vitát lezárván, elrendelte a szavazást. Az állandó választmány javaslata mellett szavazott 61, ellene 41 bizottsági tag s ezzel Gerendáspuszta nagyközséggé alakulási ügye nagy lépéssel előrehaladt.”
Vármegyei hír – Minden rendben az iskolákban
Apróságok
Vármegyei hír –Fogadj be egy egyetemistát!
Helyi hír – Még mindig a Nagy Háború áldozatai
Találós kérdés - Sző, fon, nem takács. Mi az? Tűzoltó 1923-ban
„Nemrégiben egy életrevaló eszme propagálását kezdte m8g a »Tűzoltó* cimü szaklap, Dámusz Lajos békésvármegyei tüzrendészeti felügyelő kezdeményezésére, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetre tekintettel miként lehetne az egyes városoknak és községeknek a tüzoltószerek egyes részeit jutányosán beszerezni, illetve biztosítani.
A legegyszerűbb módja ugyanis ennek az lenne, ha a községek és városok néhány hold földön kendert es lent termelnének, s az igy termelt anyagból maguk a tűzoltók állítanák elő agy a tömlőszükségletet, mint a tűzoltók nyári egyenruhájához való anyagot. Az eszme életrevalóságát bizonyítja, hogy a belügyminiszter ide- vonatkozólag javaslatot is kért már az Országos Tűzoltó Szövetségtől, amelynek valószínű következménye az lesz, hogy vagy kötelezően rendelik el a községi kendertermelést, vagy legalább is fel fogják hívni arra, a földdel rendelkező községek figyelmét. A propagandának már eddig is van eredménye, amennyiben Szeged város tűzoltósága két szövőszéken már is dolgozik. Amint értesülünk a példát Békésvármegye is hamarosan követni fogja.”
Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=60&layout=s
Kép: Ugrai Gábor
