A nyári szünidő beköszöntével országszerte rengeteg diák tervezi, hogy az iskolai szünetet nem pihenéssel, hanem munkával tölti el. Mielőtt azonban belevágnak, érdemes tájékozódni a nyári diákmunka feltételeiről, és arról a szabályozási környezetről, mely alapvetően meghatározza a fiatalok foglalkoztatását. A Gyulai törvényszék közleménye e tájékozódáshoz kíván segítséget nyújtani.
A munkát vállaló diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók. A leggyakoribb formák: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás. Érdemes kiemelni, hogy a diákmunkával szerzett jövedelem – más jövedelemhez hasonlóan - adóköteles.
Munkaviszony esetében a foglalkoztatás feltételeit a munka törvénykönyv rögzíti. Munkavállaló csak az a természetes személy lehet, aki 16. életévét betöltötte. Ezen életkor előtt két esetben lehet dolgozni. Munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Másrészt, a gyámhatóság engedélye alapján bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Lényeges, hogy a fiatal munkavállaló törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt, és hozzájárulására van szükség a munkaszerződés módosításához, megszüntetéséhez is.
Aki nem töltötte be a 18. életévét, az fiatal munkavállalónak minősül, és szigorúbb törvényi védelmet élvez. Például az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására. Így például egy 16 éves diák megbízási jogviszony vagy alkalmai munkavégzés keretében sem dolgozhat napi 8 óránál többet, és egyáltalán nem dolgozhat éjszaka (22-06 óra között).
A munkáltatók és a diákok szempontjából is egyszerű foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeti tagság keretében megvalósuló munkavégzés. Ennek szabályait a 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) tartalmazza. E forma lényege, hogy az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre a munkaviszony, a tényleges foglalkoztató pedig az iskolaszövetkezettel köt szerződést.
A diákok egyszerűsített foglalkoztatás keretében is vállalhatnak munkát. Ezt a foglalkoztatási formát a foglalkoztatók általában akkor választják, ha a mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkára, esetleg filmipari statisztaként kívánják határozott időre foglalkoztatni a diákokat. A munkáltató fizeti a közterhet, és a munkavállaló nem válik biztosítottá sem (diákok esetében a fennálló tanulói jogviszony folytán ennek nincs jelentősége), de például nyugellátásra jogosultságot szerez.
