1848 tavaszán a bécsi forradalom nemcsak a magyar anyanyelvűeket hozta lázba. A pesti polgárság jelentős része is üdvözölte a változásokat, a márciusi ifjak egyike, Irányi Dániel maga is német származású, szepességi szász volt. A március idusán közzétett tizenkét pont többségével – így például a szabad sajtóval, a törvény előtti egyenlőséggel – a németség is egyetértett, valamint az is a német szerepvállalás része, hogy a pontokat Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájában sokszorosították a Nemzeti dallal együtt.
A magyarországi németek közül többen kiemelkedő szerepet játszottak a szabadságharcban, illetve annak hadseregében. Így Aulich Lajos tábornok, a kiváló hadtestparancsnok, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, mellette Láhner György képviselte a tábornoki karban a hazai németséget, aki a honvédsereg felszerelési főfelügyelőjének szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Aradon, 1849-ben öt német anyanyelvű tábornokot végeztek ki: Aulich Lajost, Gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Láhner Györgyöt, Pöltenberg Ernőt (Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg), és Schweidel Józsefet. A harcokban elesett 36 000 honvédből mintegy 4 000 volt német nemzetiségű. A megtorlás súlyosan érintette a németséget is, számos tisztet kivégeztek illetve várbörtönnel sújtottak. A magyarországi németek áldozatkészségének állít emléket többek között Herczeg Ferenc A hét sváb című regénye és A fekete lovas című drámája is.
Megyénkben a nemrégiben elhunyt megyei levéltár-igazgató, Szabó Ferenc, A Békés megyei németek betelepítése és XVIII–XIX. századi története című munkája szolgál érdekes adalékokkal, valamint Lenhardtné Bertalan Emma: Találkozásom az Alfölddel című centenáriumi néprajzi gyűjtése. A szerző népmondák és népdalok egész sorát gyűjtötte össze Mezőberényben, Kondoroson, Békéscsabán, Békésen és az akkor még Békéshez tartozó Békés-Földváron (Murony). A forradalom és szabadságharc főleg helyi eseményei mellett számos izgalmas történetet jegyzett le a dél-alföldi betyár- és parasztvilágról.
A függetlenedési szándék kudarcát magyarok, a németek iparosok és a sváb parasztok egyformán megszenvedték, a ’48-as események pedig közelebb hozták egymáshoz a magyar és német ajkú lakosságot.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
