Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarországon közel 50 százalékban felel a légszennyezettségért a háztartási tüzelés, megelőzve ezzel a mezőgazdaság és a közlekedés környezetkárosító hatását.
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által 2015-ben kezdeményezett, valamennyi kontinensre kiterjedő vizsgálatból kiderült, hogy Közép-Európában elsősorban a korszerűtlen háztartási tüzelés felelős a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőségért. Magyarországon is ez az első számú problémaforrás. Dézsi Viktor, az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ osztályvezetője szerint a lakossági szilárd tüzelés körülbelül 50 százalékban felelős a légszennyezésért. A fő probléma a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag megválasztása. Sokan használnak nedves és puha, vagy kezelt fát, gyenge minőségű szenet vagy hulladékot. Az országon belül is nagy eltérések vannak a tüzelési szokások és a földrajzi paraméterek függvényében.
A gépjárművek szennyezésének elhelyezése Dézsi Viktor szerint komponensfüggő: míg nitrogén-dioxid kibocsátás tekintetében kiemelkedő jelentősége van a közlekedésnek, szállópor-koncentráció esetén körülbelül 10 százalékban felelős az autóipar és a gépjárművek a szennyezésért. A nagy probléma az, hogy télen sokkal alacsonyabban van az úgynevezett keveredési határréteg, így a szennyezés kisebb légtömegben tud elkeveredni, eloszlani, így ugyanakkora kibocsátás sokkal rosszabb helyzetet jelent télen. A kipufogórendszerek további fejlesztésével és a szennyezőanyagot eltároló katalizátorok széleskörű alkalmazásával azonban az egyik legkritikusabb nitrogénoxid-kibocsátás minimálisra csökkenthető.
Magyarországon a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, amely egy manuális és automata mérőhálózatból épül fel. A manuális hálózat pontjain gyűjtött minták elemzése laboratóriumban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por (PM10), valamint egyes helyeken ülepedő por összetevőkre korlátozódik. A PM mintákból további analízissel arzén, kadmium, ólom, nikkel valamint policiklusos szénhidrogének mérése történik.
Forrás: Portfolio
