Közel nyolcszáz vendég élvezhette a Duna Szimfonikus Zenekar vendégszereplését a hétvége indításaként. A Rómeó és Júlia szívfacsaró főtémáját és a Herkules című rajzfilm swinget idéző játékosságát is hűen visszaadó nagyzenekar metronómpontossággal adagolta a jókedvet és a lírai hangulatot. Horváth Gábor karmester szerényen, de elragadtatva emelte ki, hogy bár nem célja, de óhatatlanul belekerül egy picit az ő egyéniségéből is a zenekar játékába.
– Bármennyire is igyekszünk, biztosan nem tudunk versenyezni a London Symphony Orchestrával. Az élő koncertnek azonban van egy olyan fajta varázsa, amikor az ember a zsigereiben hallja megszólalni a hangszereket. Ez pótolhatatlan, ezt nem adja vissza semmilyen koncertfelvétel – mosolygott a karmester.
A remek dalokat két vetítővásznon egy vizuális, a darabokhoz illeszkedő animáció is kiegészítette. Minden szerzemény hangulatához és a darabhoz illeszkedő látványvilággal. Fiatalok és idősebbek egyaránt elragadtatva nézték és hallgatták a külön-külön is csodás alkotásokat, amelyet a zenészek a lehető legkomolyabb tudásukat felhasználva prezentáltak a hallgatóságnak. Különösen akkor kiemelkedő egy zenész számára az előadás, ha szeretteik is ott ülnek a sorok között.
– Azt nagyon szeretem, amikor tudom, hogy ott vannak és nekem is tapsolnak, mert feldobja az embert. De amúgy a muzsikálás fantasztikus, egy igazi zenész a zene öröméért, szeretetéért csinálja és akkor csak egy a lényeg, hogy áradjon a zene – hangsúlyozta a zenekar csellistája, Smidelik Zsuzsanna.
A koncerten résztvevők alig néhány üres helyet hagyva töltötték meg a CSAKK összenyitott két termét, akik számára erre a másfél órára megszűnhetett az esős hét szürke szomorúsága, amelyet a szimfonikusoknak maradéktalanul sikerült napsütéses jókedvre varázsolnia.
Galéria
