„Folyton ugat a szomszéd kutyája!” Hangos a szomszédos üzlethelyiség klímaberendezése!” „Kizártak a lakásomból!” „Áztatják az ingatlanomat!” „Elfoglalták a pakolóhelyemet!” A jegyzői birtokvédelmi hatáskört gyakorló szakemberek leginkább ilyen panaszokat hallgatnak meg a mindennapokban. A birtokvédelmi eljárásban két fél vitájáról van szó. A vitában való döntés idegen a jegyző általános közigazgatási hatósági szemléletétől. Az eljárás legfőbb különlegessége éppen ez: a jegyző egy szokatlan, „kvázi igazságszolgáltatói” szerepben, egy magánjogi vita kellős közepén áll. A két félnek van ügye egymással, ők „meccselnek” a jegyző feje fölött, mindent beleadnak, miközben a jegyzőnek korlátozottak a hatósági jogkörei - nem bizonyító hatóság az eljárásban, a bizonyítékokat a felek szolgáltatják.
Fentiekből adódódik, hogy a birtokvédelmi eljárás lefolytatása teljesen más szemléletet és kompetenciákat is kíván a hatáskört gyakorló jegyzőtől, jegyzői ügyintézőtől, mint a közigazgatási hatáskörök többsége.
Nem véletlen tehát, hogy ezt a szakterületet választva fordultak segítségért a vármegyei jegyzők Gaál Jánoshoz (Budapest Főváros XIII. kerület Polgármesteri Hivatalának munkatársához, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség szakmai tanácsadójához, a rövidesen a HVG Orac Kiadó gondozásában megjelenő Birtokvédelmi kézikönyv társszerzőjéhez).
A szakmai továbbképzésnek Szarvas város Polgármesteri Hivatala adott otthont április 13-án). A résztvevők Melis János címzetes főjegyző meghívását fogadtál el, Sonkoly Ticiána, a Hatósági és Szociális Osztály osztályvezető-helyettese szervezésében.
A hat órás előadás célja a jogalkalmazás segítése volt. Ahogy az előadótól megtudtuk, a Budapest központú képzések mellett, egyre jelentősebb az igény az ehhez hasonló regionális szakmai napokra, ahol a kisebb települések jegyzői helyben kaphatnak támogatást munkájukhoz. A nagy érdeklődés fontos üzenete, hogy maguk a jegyzők és a polgármesteri hivatalok ügyintézői folyamatosan képzik magukat, annak érdekében, hogy kellő szakértelemmel segítsék a lakosságot ügyeik vitelében, vagy a megfelelő jogérvényesítésben.
Az előadót kérdezve a résztvevők arra is választ kaptak, hogy a lakosság részére mi lehet a legfontosabb információ a birtokvédelemről. A válasz pedig: nem szabad meglepődni, amikor a jegyző arról ad tájékoztatást, hogy az elé tárt probléma nem birtokvédelmi természetű, hanem elsődlegesen más hatóságnak vagy csak a bíróságnak van hatásköre megítélni a vitás helyzetet. A birtokvédelem nem egy univerzális elixír a konfliktusokra, alkalmazása akkor lehet célszerű, ha az ágazati jogszabályok nem adnak lehetőséget a jogvédelemre.
