A ládát a várúri fogadószobában helyezték el Nadányi Miklós várkapitány, a Békés megyei Körösladány megalapítójának portréja alá. Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője elmondta, hogy ez környezet autentikus, a kornak megfelelő, a láda pedig tökéletesen kiegészíti a gyulai vár kiállítását. Fábián Tamás hangsúlyozta: a láda keletkezésének ideje egy időszakra tehető az erődítmény legfontosabb történéseivel.
Hubay Miklós a végrendeletében meghagyta, hogy műtárgyait minél szélesebb körben ismertessék meg az emberekkel. A fia által vezetett Hubay Miklós - Elveszett Paradicsom Alapítvány a művész halála után a ládát a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el letétbe, ahol restaurálták. Az alapítvány kérte fel a gyulai várat, hogy mutassa be ezt a műemléket.
– Talán azért is gondolhatott az alapítvány a gyulai várra mint a láda befogadójára, mert évről évre nagyon szép látogatószámmal bír; 2019-ben a százezret is meghaladta a várba látogatók száma. Bízunk benne, hogy a járvány után az érdeklődők visszatérnek, sőt, tovább növeljük számukat – összegzett a kommunikációs vezető.
A kelengyeláda a renenszánsz korban készült
A több száz éves, különleges és értékes, reneszánsz kori utazóláda az 1600-as években készült, valószínűleg Németországban. Az író, drámaíró, műfordító, a magyarság múltját kutató Hubay Miklós abban a hiszemben vásárolta meg, hogy Oláh György erdélyi politikus egykori utazóládája került a birtokába. Cseresznyés János történész, az Erkel Ferenc Múzeum munkatársa ismertette: a láda intarziás és több titkos rekesszel rendelkezik, mintegy 170 centiméter hosszú és 70 centiméter magas.
– Alapanyaga fa, belül nagyon szépen megmunkált vasalatok tartják. Van hozzá egy hatalmas, 17. századi kulcs is, belül pedig egy míves zárszerkezet – tette hozzá.
Hubay Miklós Nagyváradon született, középiskolába Gyulán járt, a Várszínházban egykor több drámáját is bemutatták.
Galéria
