Ma már szinte mindenki tudja, hogy április 22-e a Föld Napja. Lassan elértéktelenednek és kiüresednek a világnapok, hiszen a körömkefének és a hónaljszőrnek is van már ilyenje. Viszont van néhány, melyet illik komolyan venni, a mai is az. Vigyázat! Gondolatébresztő mondatok következnek.
Miről szól a mai nap?
A nap elsődleges célja, hogy a környezetvédelem időről-időre az érdeklődés középpontjába kerüljön.
Az első Föld Napján, Denis Hayes - aki azóta alternatív energiaforrások nemzetközileg elismert kutatója - amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban fontos változásokat hozott: szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére. Hatására új környezetvédő szervezetek alakultak, illetve több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
A mozgalom jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”.
Húsz évvel később Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit, úgymint a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával.
Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, települések, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Békés megyében is évről-évre növekszik a világnaphoz kapcsolódó programok száma.
Gondolat. Ébresztő!
Mára a világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell. Hanem tenni, rengeteget tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben megóvjuk a földet, a levegőt, a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat.
Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van.
Elég csak az utcán végig menni, kisétálni a természetbe.
Az ember mindenütt otthagyja a nyomát.
A helyzet egyre aggasztóbb.
A Föld napja, és az ilyenkor szervezett programok, megpróbálnak kicsit rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk a problémákról, hanem életvitelünkkel és tetteinkkel mutassunk példát. De ne holnaptól, hanem mától és minden nap. Csak akkor van esélyünk. Ahogy Márai Sándor Füveskönyvének Arról, hogy az ember része a világnak című fejezetében megírta:
„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenük. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.”
