1944. június közepén a vasútállomás melletti dohánybeváltó területén létrehozott gyűjtőtáborba vitték a csabai zsidó családokat. A 4400 csabait és környékbelit a pajtákban, és az udvaron zsúfolták össze, csendőrök és SS-ek őrizete mellett. A szenvedéseket tovább fokozta, hogy Harkai Vilmos, a csabai kémelhárító tisztjének vezetésével mintegy 100 embert kínoztak meg a Trefort utcai Deutsch-házban. Megvertek mindenkit, akikről úgy vélték, hogy lehetnek elrejtett értékei, köztük idős embereket és egy terhes fiatalasszonyt is. Voltak, akiknek a nemi szervére kötelet kötöttek, felhúzták és úgy verték. Deutsch Vilmost, a Hubertus gyár idős igazgatóját a vallatás közben agyonverték. Félelmükben többen öngyilkosságot követtek el. Az elszállítás előtt az asszonyok és lányok testét ápolónők vizsgálták meg elrejtett értékeket keresve.
A táborba való beszállítás előtt, június 14-én küldte el búcsúlevelét Sipos Ignác és felesége munkaszolgálaton lévő fiainak:
„Drága Gyermekeim! Ma még alkalmam van részetekre egy pár sort írni, mert a közel napokban zárt területre visznek bennünket, a dohánybeváltó pajtákba leszünk összetömörítve. Innen aztán valószínűleg tovább leszünk szállítva, hogy hová? Arról egyelőre fogalmunk sincsen, úgy tudjuk, hogy onnan visszatérni sem lehet nekünk. Nagyon kevés poggyászt vihetünk magunkkal, pénzt semmit sem, talán 2 heti élelem lesz engedélyezve. Képzelhetitek lelkiállapotunkat. (…) Hogy az életben találkozhatunk-e még, azt nem tudjuk, de ha túléltek bennünket, gondoljatok ránk, a titeket imádásig szerető öreg szüleitekre. Csókollak Benneteket, szerető Apátok.
Drága gyermekeim! Ugyanazt írhatom, amit drága apátok írt Nektek. Búcsúzom tőletek, csak egy vágyam van, hogy ez életben még egyszer magamhoz szorítsalak benneteket. (…) Vigyázzatok magatokra és ragaszkodjatok egymáshoz. Sok-sok ölelés, csók szerető anyátoktól.”
Két héttel később az idős Sipos házaspárt az Auschwitzba való megérkezést követően a gázkamrába vitték és meggyilkolták. Utolsó levelüket a holokausztot túlélt fiaik őrizték meg.
Balogh István
