Heves viták a hulladékkezelésről és a tanuszodáról is – ez volt az októberi közgyűlésen

Ez történt a közgyűlés soros ülésén

Októberi ülését tartotta csütörtökön a békéscsabai közgyűlés. A képviselők 5 nyilvános napirendi pontban 23 előterjesztésről hoztak határozatot. 

A képviselők zárt ülésen döntöttek a Békéscsaba Sportjáért elismerés odaítéléséről. Márton Anita és Baji Balázs olimpikonok kapják a város díját.

 

Ismét módosul a 2016-os költségvetés, középpontban a média

509,3 millió forinttal nő a költségvetés főösszege, így az 19,79 milliárd forintra módosul. A főösszeg tartalmazza a 2015-ös maradvánnyal növelt költségvetési előirányzatokat és  2016 I-III negyedévének előirányzat-változásait. A rendeletmódosítás ezen felül tartalmaz többletbevételeket, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat, intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosításokat, az intézmények részére támogatásként átcsoportosított előirányzatokat is.

dr. Kerekes Attila arról beszélt: a főösszeg év közben mindig emelkedik, ami többnyire a központi támogatásokból, pályázati forrásokból és a helyi bevételekből is adódik. Eddig közel 3 milliárd forinttal nőtt az idei költségvetés főösszege. A képviselő azt is jelezte, hogy a Békéscsabai Jókai Színház jegybevételei emelkedtek, több támogatás érkezett a kormánytól év közben, és a Csabagyöngye Kulturális Központnál is magasabb a bevétel. Kiemelte, a köztelevízióban is többször jelenik meg a város a 7.TV aktivitása miatt, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. (BMC) pénzügyi számai is jól alakulnak. Mindössze 3,8 millió forint a költségvetés általános tartaléka, ez szerinte gyenge pont, ezért módosító javaslatot indítványoznak ennek emelésére.

Takács Péter egyetértett az előtte szólóval, ugyanakkor azt kérdezte, miért emelkedett a vezetői keret, kérdezett a Kiss Ernő utcai ingatlanokról és arról, hogy a piac bérleti díjából hová tűntek összegek?

Tarné Stuber Éva pénzügyi osztályvezető azt jelezte: a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., a Médiacentrum Kft és a Városfejlesztési Kft. működési támogatásával kapcsolatos szerződés jóváhagyási folyamata miatt csúszott a támogatások átutalása. A Békéscsabai Médiacentrum Kft esetében ez 2016. júliusában már megtörtént, a Csaba TV-nél a közgyűlés-közvetítésre az első félévben 7 millió forintot irányoztak elő, amely átutalása szintén megtörtént. Azt is közölte: a vezetői keretet 8 millióban határozták meg, most azért emelkedett, mert pénzmaradványokból rendkívüli sporttámogatást nyújtanak 11 sportegyesületnek az olimpiai év apropóján. A piac bérleti díj megemelése korábbi közgyűlési döntéshez kapcsolódik, külön módosítással.

Szarvas Péter a közgyűlés televíziós közvetítésével kapcsolatos felvetésre úgy reagált, a cél az, hogy mindenki követni tudja a televízióban az ülést, s habár a BMC keretein belül a 7.TV is közvetít, indokoltnak látja, hogy a másik tévé is elérhető legyen a második félévben. Hozzátette: tudomása szerint a Békéscsabai Médiacentrum Kft megállapodott az egyik nagy kábelszolgáltatóval is, amely tízezer körüli előfizetővel rendelkezik Békéscsabán.

Opauszki Zoltán, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. ügyvezetője pontosított: mint mondta, még folyamatban van a szerződéskötés. Három hete kereste meg a Békéscsabai Médiacentrum Kft-t a szolgáltató a tervezettel, a műszaki munkatársak egyeztettek a technikai feltételek megteremtése érdekében, ezek mára biztosítottak ahhoz, hogy a szolgáltatás megkezdődjön. A szerződést néhány héten belül köthetik meg. Azzal, hogy ez a nagy szolgáltató is képbe kerül, a 7.TV Békés megye minden településén, minden szolgáltatónál látható lesz. Az ügyvezető hangsúlyozta: a tavaly november óta működő televízió a közgyűlés minden üléséről közvetített, a tanácskozásról teljes terjedelmében beszámol a BMC mindhárom felületén.

Hanó Miklós szerint senki sem tiltja meg, hogy a Csaba TV közvetítse a közgyűlést, de az alpolgármester sokallta a nekik adandó támogatást. Nehezményezte, hogy az önkormányzat részvételével létrejött HACS-al kapcsolatban rendkívül negatív tartalmak jelentek meg a Csaba TV honlapján.

Miklós Attila úgy vélte, egységes önkormányzati médiakoncepciót kell kialakítani, amiben normatív módon alakítják ki a támogatási rendszert. Megjegyezte: a Csaba TV eddig is közvetített. Szerinte az is kell, hogy a saját médiacégünk megéljen, a “youtube csatornát” pedig úgy fejlesztik, ahogy akarják.

Kaposi László azt mondta, egyelőre még csak remény a szerződés lehetősége. A képviselő szerint támogatni kell a Csaba TV-t, éppen ezért a rendeletmódosítást nem szavazza meg. Hozzátette: olyan koncepciót kell létrehozni, ahol nem szólnak bele a tévék működésébe. Jelezte, hogy nincs megelégedve a város tévéjével, mivel szerinte egyoldalúan a Fidesz- frakció felé billen a mérleg.

Kiss Tibor úgy vélte, kiegyensúlyozott a 7.TV tájékoztatása, mint mondta, jól startolt a csatorna. Hozzátette: jó minőségű, szerteágazóak a műsorok, a köztévén valóban sokat szerepel a város a médiumnak köszönhetően.

Takács Péter is elégedettségét fejezte ki a behir.hu-val, illetve a köztévés szereplésekkel kapcsolatban.

Az első félévben nem csak a közgyűlés közvetítésére kapott a Csaba TV 7 millió forintot, hanem a háttérműsorokra is, jelezte Szarvas Péter.

dr. Ferenczi Attila túlzónak tartotta a közvetítésenkénti 1,1 forintot, mint mondta, ez 150 ezer forintot jelent óránként. Jelezte, régebben voltak háttérbeszélgetések, újabban nincsenek. Azt is nehezményezte, hogy amikor a Fidesz-frakció meghívást kapott az egyik ilyen beszélgetésre, Herczeg Tamás tanácsnokot – mint fogalmazott – letiltották a Csaba TV-nél.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes is csatlakozott a véleményhez, mint mondta: régóta mondja azt a frakció, hogy a Csaba TV árszabása országosan is a legmagasabb. Kaposi László véleményét túlzónak ítélte, mint mondta, előnyt élveznek az egyszemélyes pártok, hiszen a 11 személyes frakció véleményével azonos terjedelemben jelennek meg ők is.

Kaposi László dr. Ferenczi Attilának reagálva azt mondta: ha csak egy műsorról lenne szó, akkor tényleg sok lenne ez a támogatás. Hozzátette: a Csabai Mérlegben valóban meg szokott jelenni hír a DK-ról, de azt kérte, ne kíméljék, idézzék őt nyugodtan teljes terjedelemben.

Miklós Attila arra emlékeztet, hogy a költségvetésről van szó. A város médiájában azonos teret kell adni mindenkinek, erre figyel is a Békéscsabai Médiacentrum Kft, de másik sajtótermékekre is figyelni kell. Mint mondta, ennél sokkal súlyosabb tételek vannak a napirendek között – utalt az Öveges program beszámolójára a képviselő.

Hanó Mikós megjegyezte: 11 képviselő van a Fidesz-frakcióban, ezen az alapon ennyiszer több véleményt kellene megjeleníteni a városi média felületein, mint Kaposi képviselő esetében.

Takács Péter szerint pozitív hagyomány, hogy a politikusok eddig mindig ugyanakkora felületet kaptak a városi újságban, de tényleg jó kérdés, miért határoztak meg ekkora mértékű támogatást a Csaba TV-nek.

Szarvas Péter úgy vélte, egyszerű a számítás alapja: 6 közvetítésre ítélték meg pénzt az első félévben, plusz a járulékos műsorok leadására. 4 közgyűlés van a második félévben, ezért arányosított.

dr. Ferenczi Attila azt javasolta, megalapozott háttérszámítással térjenek vissza erre a témára novemberben. Hozzátette: nem akarják elsorvasztani a kereskedelmi tévét, de ezt a támogatást soknak tartjta. Mint mondta, nem titkolt cél, hogy a városi tévé legyen a közszolgálatiság fő eszköze.

Herczeg Tamás szerint nem a finanszírozási igény lesöpréséről van szó, pontosítani szeretnének. Jelezte ugyanakkor, hogy az első félévben nyújtott támogatásban volt előző évre vonatkozó kifizetés is.

Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslatát 11 igennel, három nemmel fogadták el (Szarvas Péter, Kaposi László, Kocziha Tünde) és három tartózkodás mellett (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Takács Péter)

dr. Ferenczi Attila módosító javaslatát 12 igen, 2 nem és (Kaposi László, Kocziha Tünde) 3 tartózkodás mellett szavazták meg (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Takács Péter)
Azt, hogy készüljön részletes indoklás, költségelemzés a Csaba TV támogatásáról, 17 igennel szavazták meg.

 

Ha feláll az új tankerület, megy a BIC?

2013 év elején kerültek át a köznevelési intézmények az önkormányzatoktól az államhoz (az óvodákat kivéve), így ezeknek az intézményeknek megszűnt a költségvetési státuszuk. Az önkormányzatoknak ezért működtetőként új költségvetési intézményt kellett létrehozniuk, így jött létre a Békéscsabai Intézményellátó Centrum (BIC). Az intézményellátó az elmúlt négy évben összevont, koncentrált feladatellátást végzett gazdasági és vagyonkarbantartási területen is – írja az előterjesztés.

Ám azzal, hogy 2017 elejétől felállnak az új tankerületek, a működtető is a tankerületi központ lesz. Hogy miképp, az háromféle módon történhet, de az előterjesztés szerint az lenne a legegyszerűbb a BIC további működése szempontjából, ha a munkaerőt, mint szolgáltatást nyújtaná az önkormányzat a KLIK-nek.

A BIC egyébként 26 telephellyel rendelkezik, a köznevelési intézetek működtetése mellett gyermekétkeztetési feladatokat végez, de ide tartozik a sportlétesítmények működtetése és fejlesztése, valamint az üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés biztosítása is. A köznevelési intézmények működtetésében közvetlenül 78-an vesznek részt, a Széchenyi Kollégiumban 6-an dolgoznak, a konyhán 47-en, az üdülőkben egy alkalmazott van. A közös feladatellátásban közvetlenül 9-en, közvetetten 23-an dolgoznak, de az intézmény megbízási jogviszonyban álló alkalmazottakkal is rendelkezik. A BIC idei költségvetése 640,5 millió forint, amelynek nagy részét az önkormányzat adja.

A 2017-es változások vagy kiadáscsökkenést, vagy bevételnövekedést eredményeznek a BIC-nél, ám így az önkormányzat bevételei csökkenni fognak, állami oldalról ugyanis elvonásra kell számítani. A már elfogadott, jövő évi állami költségvetés tartalmaz ugyan szolidaritási hozzájárulást (ez Békéscsaba esetében 20 százalékot jelent), de a konkrétumok csak 2017 januárjának közepén derülnek ki.

Az előterjesztő éppen ezért azt javasolja, hogy az önkormányzat olyan megállapodást kössön a tankerülettel, amely a BIC által nyújtott feladatok megvásárlására, szolgáltatás nyújtására irányul (az előzetes egyeztetések szerint erre hajlik a KLIK is). Most arról kell döntenie a közgyűlésnek, hogy amennyiben ez az út nem járható, mi legyen a dolgozókkal, hogyan és hová szervezzék át a munkát.

Kocziha Tünde azt jelezte, nem lehet tudni, milyen költségvetési vonzata lesz a változásoknak, sok a negatív tapasztalat az erőszakos központosítás miatt. A képviselő szerint a KLIK eddigi működése nem sikertörténet a finanszírozás miatt, a helyzet pedig kísértetiesen hasonlít a hulladékkezeléssel kapcsolatos problémára, ahol szintén központi intézményt hoztak létre, a finanszírozást kivették az önkormányzatok kezéből. “Nem lehet tudni, az új helyzet milyen terhet jelent majd a városnak. Az állam fogja a fenntartást finanszírozni, de milyen garancia van arra, hogy ezt a költséget az állam valóban biztosítja majd?” – kérdezte a jobbikos képviselő.

Takács Péter sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy nincs jelen az ülésen a város országgyűlési képviselője, mivel a képviselő szerint megint a hibás törvényalkotásnak tudható be a fennálló helyzet. A politikus úgy fogalmazott: az iskolák fenntartásának jövőjéről van szó, az önkormányzat tulajdonában lévő épületek ingyenes használatba kerülnek át, az előterjesztés a bizonytalan helyzetről szól.

Miklós Attila nem bízik abban, hogy minden ígéretét betartja a kormányzat, így véleménye szerint akkor járnak el megfelelően, ha “B tervet” készítenek. 

Kiss Tibor azt mondta: 2 milliárdot kapott az önkormányzat az úthálózat felújítására, plusz 1,7 milliárddal bővült a város TOP kerete, a kormányt tehát nem lehet azzal vádolni, hogy kivérezteti az önkormányzatokat. Az alpolgármester szerint igaz, a KLIK-el kapcsolatos tapasztalatok eddig nem voltak jók, de nem a szakfeladat ellátásával volt gond. Emlékeztetett a tanárok bérfejlesztésére és arra, hogy mikor az önkormányzaté volt a szakfeladat ellátása, akkor is tudtak biztosítani forrást rá, iskolát bezárni soha nem engedtek. Az alpolgármester arról is tájékoztatott: a tankerülettel folytatott tárgyaláskor arra jutottak, hogy a legjobb az lenne, ha szolgáltatást venne igénybe a BIC-től a KLIK, ezt az opciót fogja ő is támogatni.

Szarvas Péter szerint nagy kérdés, milyen díjat, hogyan fizet majd a KLIK az önkormányzatnak, vagy épp az, milyen szolgáltatást kér cserébe – de a tárgyalásokon számos kérdés lesz még, amelyek nem láthatók előre.

Takács Péter szerint kiegyensúlyozatlanság van az ország iskolái között, emlékeztetett arra, hogy volt olyan KLIK-es iskola, ahol ki kellett kapcsolni a gázt, mert az intézményfenntartó központnak hátraléka volt. A politikus úgy vélte, az államosítás hiba volt, másként is végre lehetett volna hajtani. Hozzátette: a most kialakult rendszert megint megbontja az állam, megint létrehoztak egy bizonytalan helyzetet.

Nincs kialakult rendszer és igenis központosít az állam, mondta Miklós Attila, aki felemlegette a pedagógus-béremelést is. Egyetértett az alpolgármesterrel abban, hogy ha már az előterjesztésben szereplő irányba mennek, próbálják meg tovább foglalkoztatni a BIC munkatársait. Úgy vélte, a KLIK eddig nem tartotta a szavát, és arra kereste a választ, hogy mi történik akkor, ha nem fizet a városnak a tankerület? 

Kiss Tibor azt közölte: átlag nettó 70 ezer forinttal emelkedett a pedagógusok átlagfizetése. Az alpolgármester szerint a KLIK-nek adni kell még egy esélyt. Hogy új rendszer van, az látható – fogalmazott, hozzátéve: a rendszernek folyamatosan fejlődnie kell.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes szerint garanciákat és fékeket kell betenni a megállapodásba, ne járjon úgy az önkormányzat, mint a kistérséggel. A KLIK feladata lesz a karbantartás és az állagmegóvás, ezért nagyon oda kell majd figyelni – fogalmazott a tanácsnok.

Szarvas Péter jelezte, hogy várhatóan vagyonkezelési szerződést köt majd a város, ami azért lehet előnyös, mert pontos elszámolással lehet majd élni, ha törvényi változás lesz.

12 igen, 1 nem (Kocziha Tünde) 3 tartózkodás (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Kaposi László és Takács Péter) mellett szavazták meg az előterjesztést.

 

Három elektromos töltőállomás is lehet Békéscsabán

Elektromos töltőállomás kiépítésének támogatására írt ki pályázatot a Nemzetgazdasági Minisztérium. A cél az, hogy a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen, ezt az elektromos autók használatának könnyítésével kívánják elérni. A környezetkímélő gépkocsik – a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva – jellemzően a városban terjednek el először, ezért indokolt a helyi önkormányzatok bevonása az országos töltőinfrastruktúra kiépítésébe. A rendelkezésre álló támogatási összeg 1,25 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatást akkor kaphatja meg egy önkormányzat, ha a lakosok száma meghaladja a 15 ezer főt és a beruházást olyan ingatlanon megvalósítják meg, amely a város tulajdonában van. A töltőállomást öt éven át kell üzemeltetni, karbantartani, emellett ingyenes parkolást kell biztosítani a zöld rendszámú autóknak. Hogy mennyi töltőállomást alakíthat ki a támogatásból a város, a lakosságszám alapján határozza meg a pályázat. Békéscsaba öt berendezésre igényelhet támogatás. A várható kihasználtság és a szükséges önerő miatt három töltőállomást lenne érdemes kialakítani Békéscsabán, a tervek szerint ezek a Sportcsarnoknál, a Lencsési Általános iskolánál és a Jézus Szíve Templom mellett lennének. A három töltőállomás tervezett költsége tizenkétmillió forint, ehhez közel ötmillió forint saját forrás szükséges, ezen felül egy villámtöltő telepítését is kezdeményezi a város. A pályázat benyújtásának határideje  december 31.

A polgármester szerint a látogatókra kell gondolni a töltőállomások számának eldöntésekor, hogy bárki számára elérhető legyen. Mint mondta akinek otthon van autója, nem hiszem, hogy elmegy töltőállomásra tölteni, hanem inkább otthon oldja meg. Ezért életszerű az a megközelítés, hogy az ide érkező vendégek számára tudjuk biztosítani ezt a lehetőséget.

Három vagy öt töltőállomás lesz Békéscsabán? – tette fel a kérdést Takács Péter.

Herczeg Tamás tanácsnok visszaemlékezett az Elektromos és Hibridautó Kiállításra a Csabagyöngye Kulturális Központban, mint mondta, ez a jövő, ezért a későbbiekben a vásárlóknak érdemes ezeket az állomásokat megépíteni. Szükség van erre a fejlesztésre – tette hozzá a tanácsnok.

dr. Ferenczi Attila arról tájékoztatott, hogy 19 helyet vizsgáltak meg, és összesen 5 töltőállomásra lehet pályázni. Hozzátette, célszerű az építést és az üzemeltetést is megpályáztatni, hiszen fent is kell majd tartani ezeket az állomásokat. A bizottság ezért fogadta el a három állomás építését – fogalmazott a tanácsnok.

16 igen és Miklós Attila tartózkodása mellett elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Ingyen parkolhatnak az elektromos autók

A legutóbb elfogadott kormányhatározat szerint az államvezetés támogatja az elektromobilitás hazai elterjesztését. Ezért első lépésként elfogadta a Jedlik Cselekvési Tervet, melynek egyik része a plug-in hibrid, a hatótáv növelt elektromos jármű és a tisztán elektromos meghajtású autók parkolási kedvezménye. A kormány ezzel igyekszik ösztönözni a környezettudatos gépjárművek elterjedését. Az elmúlt időszakban számos önkormányzat (Pécs, Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár, Debrecen stb.) döntött arról, hogy a világoszöld alapszínű rendszámtáblával rendelkező gépjárművek díjmentesen várakozhatnak. A cél az, hogy Békéscsaba területén is díjmentesen vehessék igénybe a parkolóhelyeket az elektromos autók, ám ha az elektromos autók száma jelentősen megugrik, a díjmentességet felül kell vizsgálni – olvasható az előterjesztésben.

Szarvas Péter azzal indokolta az előterjesztés felvetését, hogy ne törvényi kötelezettség miatt, hanem saját akaratából döntsön a város a kérdésről.

Kaposi László szerint ez a felvetés önmagában nem fogja ösztönözni az elektromos gépjárművek elterjedését. Ugyanakkor előnyt élveznek majd azok, akik megengedhetik maguknak az ilyen típusú autókat.

Kocziha Tünde pont fordítva gondolja, szerinte nem megy csődbe a parkolási üzletág, ha viszont több órán át áll kell az elektromos autó tulajdonosának parkolnia, mert tölti az autóját, akkor szinte büntet a város a parkolási díjjal.

Bizottság módosító javaslatát 12 igen szavazat mellett elfogadták a képviselők, így az előterjesztést nem tárgyalta a testület.

 

Eladnak egy Festő utcai ingatlant

A Festő utcai ingatlan a szennyvízberuházás kapcsán került az önkormányzat tulajdonába. Jelenleg haszonbérleti szerződéssel van hasznosítva, amely október 31-én lejár. A mellette lévő telket idén vásárolta meg a város azzal a céllal, hogy összevonja a kettőt. A tervek szerint az összevont telek beépíthető lesz, ahol akár egy három lakásból álló társasházat is felhúzhatnak. Ehhez azonban telekalakítás szükséges, amely engedélyhez kötött. A telket a város árverés útján kívánja értékesíteni, a kikiáltási ár 8,7 millió forint.

17 igen szavazat mellett elfogadta a testület.

 

Együttműködési megállapodást kötnek a foglalkoztatási paktumhoz

Sikeresen pályázott az önkormányzat a Békés Megyei Kormányhivatallal a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program “Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében” elnevezésű pályázaton, amin 1,1 milliárd forintot nyert. A cél az, hogy az önkormányzat vezetésével a város, vagy annak vonzáskörzetében foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amelyek segítségével képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósítják.

A foglalkoztatási paktumoknak együtt kell működniük a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Szakképzésért felelős Államtitkárságával, de be kell vonni a megyei önkormányzatot és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is. A tevékenységbe a térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetűek és inaktívak vonhatók be. A partnerség kialakítása minimum 15 tagszervezettel javasolt, amely a járási önkormányzatokat, a vállalkozások érdekképviseleteit, a vidékfejlesztési HACS-ot, önkormányzati társulásokat, munkaerőpiaci szolgáltatókat, civil szervezeteket, nemzetiségi önkormányzatokat, szociális szövetkezeteket foglalhat még magába. 

A polgármester dr. Tőgye Ildikót javasolta az irányító csoportoba Herczeg Tamás helyett. 

Fülöp Csaba örült az előterjesztésnek, ugyanakkor azt kérdezte, hogy a békéscsabai vállalkozások hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni és milyen tájékoztatást tudnak kapni a lehetőségeikről.

dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője azt jelezte: maguk a vállalkozók is részt vehetnek a programban. Jelezték, hogy október 24-én fórumot tartanak, ahol azok a vállalkozók, partnerszervezetek is részt vehetnek, akik kapcsolódnának a paktumhoz.

dr. Ferenczi Attila elmondta, Herczeg Tamásra azért tett javaslatot a gazdasági bizottság, mert részt vett a foglalkoztatási paktum megalkotásában. Ez véleménye szerint szociáis ügy, ami még jobban megmutatja a tanácsnok illetékességét.

Takács Péter megyei és hosszabb távon határon túlon átnyúló együttműködés kiépítése a cél, ez mit jelent?

“Az első fórumra várjuk az érdeklődőket, ott várjuk az ötleteket” – fogalmazott dr. Sódar Anita, aki hozzátette:  ez még csak az együttműködés alapja, konkrét kérdéseket, javaslatokat csak ezután fognak megfogalmazni.

Herczeg Tamás szerint érdemes egy képviselőnek is jelen lennie a város érdekeit képviselve ebben a kérdésben.

A tanácsnok alkalmasságát firtató szóváltást követően 12 igennel, és 2 tartózkodás mellett (Szarvas Péter és Kocziha Tünde) szavazták meg Herczeg Tamás jelölését az irányító csoportba. 

A teljes előterjesztést 15 igen szavazattal fogadták el.

 

Továbbra is a TAPPE látja el a köztisztasági feladatokat a városban

Nyílt közbeszerzési eljárást folytat az önkormányzat a köztisztasági feladatok ellátására Békéscsabán. A felhívásra egy ajánlat érkezett, méghozzá a feladatot eddig is ellátó TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Kft.-től. Az ajánlat szerint egy évre bruttó 101,5 millió forintért látnák el a feladatot, amire egyébként 80 millió forint áll rendelkezésre. Mivel 100 millió forintot meghaladó közbeszerzési ügyről van szó, a közgyűlésnek kell döntenie.

16 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Ki végez majd mélyépítési munkákat? Új keretmegállapodás jön

A városvezetés az elmúlt években több szerződést is kötött mélyépítési munkákra, nagyrészt keretmegállapodással. Ennek egyik előnye a rövidített lebonyolítási idő, másrészt a rugalmasság. A négyéves időtartamra kötött keretmegállapodásos eljárás március 9-én lejárt. Ezért a stratégiai osztály újabb négy évre köthető keretmegállapodásos eljárás lefolytatását javasolja, elsősorban parképítés- és felújítás, közműépítés- és felújítás, út-, parkoló-, kerékpárút-, járdaépítési és felújítási munkák végzésére. A korábbiakkal ellentétben azonban az eljárás nem egy, hanem több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányulna, ezzel biztosítva a versenyt az eljárás második szakaszában is.

A polgármester szerint legalább öt cég, elsősorban helyi vállalkozóknak kellene helyet kapnia a pályázat során.

16 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Átveszi a Városfejlesztési Kft. a Csabagyöngye ültetvény üzemeltetését 

A csabagyöngye szőlő a legkorábban érő szőlőfajta a világon, ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelőző érési idejének is köszönheti. A szőlőt az 1800-as évek végén Stark Adolf nemesítette Békéscsabán. A közgyűlés 2010 májusában döntött arról, hogy Csabagyöngye ültetvényt létesít a megyeszékhelyen. Az ültetvényen nagyrészt csabagyöngye szőlő, kisebb részben egyéb bor- és csemegeszőlő.

A telepítés 2012-ben két ütemben valósult meg, így több mint ötezer borszőlő és ezerkétszáz csemegeszőlő oltványt ültettek el. Fenntartását a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. látja el, így a társaság feladata az ültetvény gép kezelése, a gépi- és kézi növényvédelem biztosítása. A kézi munkát igénylő feladatokat a közfoglalkoztatottak végzik. Idén a teljes ültetvényt automata csöpögtető rendszerrel szerelték fel. A fajták megkülönböztetését táblák segítik.  Idén már kamerák és kutyák is segítik az őrök munkáját az érési időszakban. Az ültetvény kiadásaira az önkormányzat 10 millió forintot biztosított. Figyelembe véve azt, hogy a gyümölcsössel kapcsolatos feladatok mostanra inkább gazdasági jellegűek, és a későbbiekben bevételekkel is számolni kell, érdemes a Kft-t határozatlan időre, szerződéssel megbízni az üzemeltetéssel.

“Én tudom, hogy a Vagyonkezelő Zrt. mindenhez ért, de az ezen belül működő Városfejlesztési Kft. is? – tette fel a kérdést Miklós Attila.

Közel hét millió forintról van szó, ezt mire fordítják? – érdeklődött Takács Péter.

Szarvas Péter válaszában kifejtette: az önkormányzat az elmúlt hat évben 2016-tal bezárólag 38,8 millió forintott költött az ültetvényre, számos munkaóra megy el a gondozásra, a közfoglalkoztatás keretében 57 millió forintot fizettek ki. Mindezt úgy, hogy először idén volt csak termés. Mindenki döntse el maga, hogy ez sok, vagy kevés, kell-e a városnak erre ennyit áldozni – vélte a polgármester.

Kaposi László szerint hagyományőrzés szempontjából drága az ültetvény, a piacon meg sem jelent. Az üdítő italt, az adományokat mind jó ötletnek tartja, de a városnak sok intézménye van, ami rengeteg pénzbe kerül. A képviselő szerint meg kell próbálni nullára kihozni az ültetvény fenntartását. Mint mondta, esélytelennek tartja, hogy ebből a város látna valami hasznot. “Ez egy sikertelen beruházás, de kezdjünk vele valamit” – fogalmazott.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy maga is osztott szociális otthonoknak a termésből. 

Nagy Ferenc szerint nemes a cél, jól kell vele sáfárkodni, és megérdemli az ültetvény, hogy szakmailag hozzáértő kézben legyen. Így az alpolgármester szerint az is elérhető cél, hogy ne legyen veszteség.

Hanó Miklós azt mondta: kutatóintézeti, szakmai támogatású telepítésről van szó, onnan származik a telepített szaporítóanyag. A termés nagy részét óvodák, iskolák, szociális otthonok közt osztották szét. A közfoglalkoztatottak máshol is dolgoznak, nem csak az ültetvényen. Szeretnének szőlőprést telepíteni, amely használatával a gyerekeknek biztosítanának friss gyümölcslevet.

Szarvas Péter úgy gondolja, nem a város feladata, hogy ilyen nagy mértékben csak a szőlőültetvényre fordítsanak forrásokat, ennél fontosabb feladatok is vannak.

Kaposi László szeretne látni egy pontos kimutatást, és egy kalkulációt arra, hogy a következő 10 évben mit fog hozni az ültetvény. 

dr. Kerekes Attila szerint három dolog van, ami megkülönbözteti Békéscsabát a többi a várostól: Munkácsy Mihály, a csabai kolbász, és a csabagyöngye szőlő, amit itt nemesítettek ki. “Olyan dologról beszélünk, amit többen nem is láttak, érdemes lenne mindannyiunknak megnézni, és akkor könnyebb a döntéseket meghozni” – fogalmazott a képviselő.

Kocziha Tünde is támogatta a kalkuláció és kimutatás elkészítését, amit Kaposi László javasolt. A képviselő úgy véli, ebből kiindulva az önkormányzat más földjeit is meg lehetne művelni, kerti növényekkel beültetni. 

Bíró Csaba azt mondta: vannak értékeink, örökségeink, amikre büszkék lehetünk, ilyen a csabagyöngye. “A hagyományok ápolásával átörökítjük gyermekeinkre ezeket az értékeket. Annál jobb nincs, mikor látjuk miből készül, mit kap a gyerek, és ez a program egyik alapelve”- fogalmazott a képviselő. 

Takács Péter az kifogásolta, hogy arculatépítés gyanánt indult el a Csabagyöngye ültetvény gondolata. “Én nem látom beépülni az ültetvényt Békéscsaba arculatába. A cél az lett volna, hogy olyan terméket állítson elő belőle, amely hírünket viszi”. 

dr. Csicsely Ilona arról beszélt: amikor elindítt a város valamit, az egy egyszeri nagyobb költség, ilyen az ültetvény kezelése is. Nem szabad ezt eldobni, hiszen ez a város értéke, mintegy 6000 szőlőtőkéről van szó.

"Ami termett, azt próbáltuk átadni, a következő lépés hosszútávon borház, pálinkafőző építése, amely bemutatja a termék felhasználását. Szándék, hogy a csabagyöngye pálinka is ott legyen a kolbász mellett" – hangzott el az érv az ültetvény mellett

13 igen, Kaposi László, Miklós Attila és Szarvas Péter tartózkodása mellett elfogadta az előterjesztést a testület.
 

Útépítési tervek Jaminában

A város 2 milliárd forintos fejlesztési támogatást kapott az államtól. A költségvetési támogatási összeg felhasználására javaslat készült, melynek elkészítésekor igyekeztek figyelembe venni a képviselői és lakossági igényeket. Az elfogadott utcalista figyelembevételével, valamennyi földútnál elindult az uniós, nyílt közbeszerzési eljárás, amely július 25-én járt le. A nyertes ajánlattevőkkel a szerződést október végén köti meg az önkormányzat. Azonban a Nyugati-kertvárosban a Török Ignác és az ahhoz csatlakozó utcák nem kerültek be a tervezési csomagba, mert a telek értékesítésekor a lakók vállalták az út megépítését. Figyelembe véve, hogy ezen utcák kivételével a város területén lévő valamennyi aszfaltburkolattal nem rendelkező utca felkerült a listára, az előterjesztő javasolja az érintett utcák bevonását. Így a Török Ignác, a Pinga, a Borzaskata, a Harangvirág, a Boglárka és a Ciklámen utca terveit is elkészíti a társaság. Ennek költsége várhatóan mintegy 3 millió forint. A kérelemben szerepel a Pongrácz András utca belterületi szakasza is, amelynek tervezési díja 800 ezer forintba kerülne.

dr. Sódar Anita arról tájékoztatott, hogy az útfelújítási munkákra a Városfejlesztési Kft. saját forrást különített el.

Hanó Miklós alpolgármester szerint az a cél, hogy valamennyi földút aszfaltot kapjon, ezek a tervek is ebbe az irányba mutatnak.

16 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Módosítás a Mondi támogatási szerződésében

A júniusi soron kívüli közgyűlésen ítélt meg a Mondi Békéscsaba Kft.-nek 125 munkahely létrehozásához 18,7 millió forintos “de minis” támogatást a közgyűlés. A Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a jóváhagyott támogatási szerződés tervezetét szeptember elején küldte meg a  cégnek, ahol az elhúzódó egyeztetések miatt csak október közepén hagyták jóvá azt. Ezért az eredetileg tervezett augusztusi induló létszám helyett az aláírást megelőző hónapot, vagyis a szeptemberi létszámot kell figyelembe venni. A Mondi azt kérte, mégis az augusztusi létszámot vegyék figyelembe, így módosul a támogatási szerződés szövege.

16 igen szavazattal, Kaposi László tartózkodása mellett elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Beszámol a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.

2016 I-III. negyedévi teljesítéséről számol be a cég. A mérlegből kiderül, hogy a lakosságtól eddig 24 millió forint nem érkezett be, a társasházaktól 142 ezer forint, a szelektív gyűjtők 1,1 millió forinttal tartoznak, míg az NHKV Zrt. szolgáltatási díjelőlege 45 millió forint. Azt a 968 lakossági vevőt, akinek 10 ezer forintos hátraléka van, már felszólították (összesen 24,9 millió forinttal tartoznak a társaságnak). A szállítókkal szemben még 229,2 millió forintos tartozás áll fenn, ennek legalább fele határidőn túli. Az NHKV Zrt.-től a beszámoló készítésének napján érkezett meg a szolgáltatási díj előlege. A beszámolóból az is kiderül, hogy a vártnál nagyobb az első háromnegyed éves veszteség. Ennek oka részben technikai, másrészt az NHKV Zrt-től járó második és harmadik negyedéves szolgáltatási díj, amelyet eddig még nem tudtak számlázni. Az adózás előtti eredmény 246 millió forintos veszteséget mutat. A társaság egyébként megkötötte az április 1 és december 31 közötti időszakra vonatkozó bérszámlázási megállapodást a NHKV Zrt.-vel, ennek értelmében elkezdték visszamenőlegesen kiszámlázni a lakosságnak a szemétszállítási díjakat. Az előterjesztésben azt is kérik, hogy további 40 millió forintos tagi kölcsönt kapjon a társaság.

Szarvas Péter szerint ez egy bumerángként visszatérő kérdés a közgyűlésen.

“Ez nem bumeráng ez kő, ez nem fog visszarepülni sehova” – reagált Miklós Attila. Az állam durván beavatkozott a szemétszállításba, az hogy, nem számláz, az a helyi szolgáltatónak és a lakosoknak is nehézséget fog okozni tette hozzá a képviselő, kiemelve: Szeged és Gödöllő is jelezte már, hogy ezt hosszútávon nem fogja bírni. Ha a kormány a törvényben foglalt kötelezettségének eleget tenne, akkor nem hogy hiány, de még pozitív is lehetne a mérleg a politikus szerint.

Takács Péter csatlakozott Miklós Attila véleményéhez. Mint mondta, ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, arra kérdezett rá, milyen előny származik a tagi kölcsönből?

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője úgy fogalmazott, optimistább, mint egy hónappal ezelőtt. “Ez egy olyan bumeráng, ami visszarepült hozzánk, de van remény, hogy ez kiegyenesedjen pár hónapon belül.” Jelentős vesztesége van a cégnek ebből a tevékenységből, de ezt kompenzálja az a támogatás a tagi kölcsönnel szemben, amit megszavazott a város. “126 millió forintos a tagi kölcsön és a támogatás 111 millió forint. 96 millió (április, május és június havi szemétszállítási díj) és 82 millió forintot (július, augusztus havi szemétszállítási díj) kell kiszámláznia a cégnek. Ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor nem rossz a helyzet” – vázolta a számokat Kozma János jelezve azt, is, hogy megérkezett az előleg az NHKV-tól.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes a lakossági befizetéssel kapcsolatban elmondta, mindig voltak számla be-nem-fizetők. Viszont aki rendszeresen fizetett eddig, az felkészült arra, hogy előbb utóbb be kell fizetni a szemétszállítást.

dr. Ferenczi Attila azt jelezte: 5-6 ezer forint lesz három hónapra a szemétszállítási díj. Kiemelte: a 246 millió forint jórészt technikai hiány, ha a támogatást megkapta volna a cég és a kintlevőség is rendezve lenne, akkor a valós hiány csak az állami elmaradásban jelentkezik. A tanácsnok bízik abban, hogy hamarosan  az állam is elkezdi utalni a pénzt a cégnek és így visszautalja a tagi kölcsönt.

Feljegyzésben szereplő határozati javaslatot 16 igennel egyhangúlag elfogadta a testület.

A teljes előterjesztést 16 igennel egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Átszerveznek négy munkatársat a Csabai utcai idősek otthonából

14 telephelyen gondoskodik az időskorú és szociálisan rászorult személyekről a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ. Ebből Békéscsaba területén 9 telephely működik, a szociális szakosított ellátások az Ady Endre utcai és a Csaba utcai telephelyen zajlanak. Előbbi 133 férőhellyel. A demens betegeket önálló részlegen látják el, itt 40-en férnek el. A Csabai Utcai Idősek Otthonában 25 férőhely van, de december 31-ig van működési engedélye.

Az Ady Endre utcai otthonban ahhoz, hogy továbbra is biztosítani lehessen a megfelelő ellátást, négy új munkatárs felvételére van szükség. Mivel a Csaba utcai otthon jövő évre nem kapta meg a határozott idejű működési engedélyt, ezért a jelenlegi öt munkatársból (egy személy jelezte, hogy nyugdíjba vonulna) négyet elbocsájtanának. Most azt javasolják, inkább az Ady utcai idősek otthonába szervezzék át őket. Ehhez 2016-ban 1,3 millió forintos, a jövő évre pedig 7,8 millió forintos támogatás szükséges.

Herczeg Tamás jelezte, az előterjesztéssel két problémát is megoldhat a város.

Csaba utcai telephellyel mi a szándék a továbbiakban? – tette fel a kérdést Takács Péter.

Két legyet lehet ütni egy csapásra ezzel a döntéssel – mondta a polgármester is, majd rákérdezett arra, hány békéscsabai ellátott van az Ady Endre utcai otthonban?

Bátori Zsuzsanna, a Békéscsabai Egyesített Szociális Központ vezetője arról tájékoztatott, hogy jelenleg 133 ellátott lakik az intézményben, jellemzően békéscsabai lakosok.

dr. Kerekes Attila azt közölte: az elmúlt időszakban volt egy-két olyan kérdés, amelyben a kistérség és Békéscsaba önkormányzata nem értett egyet. Ez viszont egy jó példa arra, hogy érdemes együttműködni.

Takács Péter megjegyezte: a kistérségi tanács nem állt az önkormányzattal, érdekes, amikor anyagi fedezetre van szükség, akkor meg tudja keresni a várost. A békéscsabai szociális intézetek kerüljenek vissza az önkormányzat fenntartásába – fogalmazott az LMP-s képviselő.

dr. Bacsa Vendel úgy fogalmazott: a Csaba utcai ingatlan egy jó helyen fekvő, értékes ingatlan. A jegyző azt is elmondta, kár hogy ilyen állapotba került, mivel csak jelentős ráfordítással lehetne szociális otthon a továbbiakban. Ezért is merült fel irodák kialakításának lehetősége

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Nevet vált az Életfa

Az intézmény 2010-ben olvadt be a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központba, 2014 óta pedig működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. 2016 januárjában a közgyűlés arról döntött, hogy az otthon az önkormányzat fenntartásában működhet tovább. A szeptember 22-i közgyűlésen a képviselők végül úgy döntöttek, hogy az Életfa 2017 január 1-étől az önkormányzat irányítása alá kerül. A javaslat szerint az intézmény neve januártól Békéscsabai Életfa Idősek Otthonára módosul. A foglalkoztatottak száma és személye változatlan marad – derül ki az előterjesztésből.

dr. Komán Ágnes osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg megbízott intézményvezető a pályázat elbírálásig van megbízva, így nincs akadálya, hogy az intézményvezető Schuk Tamara legyen.

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Lakáscélú előtakarékossági támogatást nyújt az önkormányzat

A városvezetés egyik fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása mellett, hogy Békéscsaba népességmegtartó képességét erősítse. Az ezt segítő támogatások között vannak a lakáscélú támogatások. A mostani javaslat szerint az önkormányzat kamatmentes kölcsönt nyújt első lakóingatlan megszerzéséhez, vagy telekvásárláshoz. Az otthonteremtést segíti az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a lakástípusoknál, ahol a lakás-előtakarékosság kötelező eleme a bérleti jogviszonynak, később nagyobb hányadban vásárolnak sajáttulajdonú ingatlant. Mivel az önkormányzat az öngondoskodásra ösztönző és a lakásmobilitást elősegítő rendszer kiépítésére törekszik, a lakásrendeletet is ez alapján módosítanák. Vagyis ezentúl plusz pontot kap az a pályázó, aki a vállalja a lakás-előtakarékossági szerződés megkötését. Hogy az alacsony jövedelmű családok se essenek el a lehetőségtől, a javaslat kitér arra, hogy az önkormányzat hozzájárul a megtakarításokhoz, ennek mértéke a havi megtakarítási összeg fele, maximum ötezer forint.

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Átalakulnak a védőnői körzetek

A város rendeletben szabályozza a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi alap- és ügyeleti ellátásának körzeteit, éppen ezért a védőnői szolgálatra vonatkozó közgyűlési döntést és a körzeteket is rendeletbe kell foglalni. Az előterjesztésben új rendelet elfogadására tesz javaslatot a jegyző, amelyben a 15 területi védőnői, és a 13 iskolavédőnői körzet szerepel.

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Át kell szervezni az ügyeleti ellátást

Ismét porondon az ügyeleti rendszer. Azok kedvéért, akik korábban nem követték az ügy fejleményeit: a háziorvosi ügyelet megszervezésével kapcsolatos feladatokat eddig a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás látta el, a működtetés érdekében szerződéseket kötött, így történt ez a Csaba Ügyeleti Kft.-vel is. Még a júniusi közgyűlésen tájékoztatott arról Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes, hogy egészségügyi okok miatt van, hogy 6-7 orvos nem tudja ellátni a feladatát az ügyeleti rendszerben, így veszélybe került az ellátás. Vizsgálatot kezdeményezett, amelyről a közgyűlés tájékoztatást is kapott. Az augusztusi soron kívüli tanácskozáson több opciót is vizsgáltak meg a képviselők, ám ezeket módosítani kellett.

Annyi biztosnak látszik, hogy a Békéscsabára vonatkozó feladatellátáshoz közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval kell szerződést kötni. A 2016-os adatok szerint nagyrészt a békéscsabai orvosok ügyelnek, a négy település közül a legtöbb beteg békéscsabai (6375 felnőtt, 4662 gyermek). A települési önkormányzatokkal kötött feladat-ellátási szerződésekkel közvetlenebb kapcsolatot, szorosabb és rugalmasabb együttműködést lehetne kialakítani és a felmerülő problémákat is hatékonyabban lehetne kezelni, ha közvetlen irányítási és ellenőrzési rendszert dolgoznának ki.

A lakossági ügyeletet több mint 10 éve a Csaba Ügyeleti Kft. látja el, ezért továbbra is őket bíznák meg a feladattal. A szállítási feladatokat jelenleg az Ügyelet Szállítási Kkt. végzi havi buttó 680 ezer forintért. Az orvosi ügyelet a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórháza Rehabilitációs épületének földszinti rendelőiben zajlik, ennek rezsijét az önkormányzat a szeptember 1-től december 31-ig fizeti.

Az előterjesztés azt javasolja, hogy a város vonja vissza a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulástól az ügyelet működtetéséhez szükséges szerződésekre adott hozzájárulását, amit a következő évre a Csaba Ügyelet Kft.-vel kötnek meg. A szállítási feladatokat beszerzési eljárás útján kiválasztott szolgáltatóval biztosítják, a kórházban működő háziorvosi rendelők ingyenes használatát pedig továbbra is haszonbérleti szerződés útján biztosítják. Jövőre az ügyeleti ellátásra 28 millió forintot különítenek el a költségvetésben.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes úgy fogalmazott: végre a szerződést az ellátandó település önkormányzatával kötik meg, ingyen kapják meg használatra a helységet. "Ez a legkevesebb amit biztosíthatunk. A 18 millió forintos támogatással megközelítjük a béreket. Helyén van a rendszer. Az összes orvos megelégedettségét fejezte ki az tervezettel kapcsolatban" – fogalmazott a tanácsnok.

A szociális bizottság módosítást javasolt, eszerint a belgyógyászat E épületében maradjon az ügyeleti ellátás. A módosítást 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

A teljes javaslatot 15 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Meleg ételt kapnak a hajléktalanok télen

A hajléktalan ellátásban a krízisidőszak november 1-től április 30-ig tart. Békéscsabán a hajléktalanokra vonatkozó, a szociális törvényben meghatározott feladatokat a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ közreműködésével biztosítja az önkormányzat. Az intézmény vezetője azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a krízisidőszakban támogassa a napi egy tál meleg étel biztosítását az ellátási területen nyilvántartott, utcán élő hajléktalanoknak, valamint a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében ellátottaknak. Az intézmény vezetője szerint az egy tál meleg étel osztása alatt a hajléktalan ellátásban dolgozó szakemberek jobban figyelemmel tudják kísérni a kliensek egészségi állapotát, helyzetét, hatékonyabban lehet elvégezni a szociális munkát is. az előző évek tapasztalatai azt mutatják, így többen veszik térnek be az intézménybe. Az előzetes számítások alapján napi 45 adag ételre van szükség 61 napig. Mindez összesen 1,1 millió forintba kerül, ám erre az intézmény költségvetésében nincs fedezet.

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Még mindig nem tudni, mire követeli veszteségei megtérítését a DAKK

Az előterjesztés szerint nem sikerült októberben tárgyalóasztalhoz ülnie a polgármesternek és Fekete Antalnak, a DAKK Zrt. vezérigazgatójának. A közlekedési társaság veszteségmegtérítési igényéről szóló előterjesztését szeptemberi ülésén tárgyalta a közgyűlés, akkor arról határoztak, Szarvas Péter kezdeményezzen egyeztetést az ügyben. A vezérigazgatónak felajánlott időpontok nem voltak megfelelőek, ezért a polgármester azt kéri, csak a novemberi ülésen kerüljön a képviselők elé a tájékoztató.

Mint kiderült, Nagy Ferenc alpolgármester és a polgármester négyszemközt tárgyalt a DAKK-kal. Miklós Attila azt nehezményezte: a polgármester nem mondta el, hogy a határozattal ellentétben mégis volt tárgyalás a DAKK Zrt. vezérigazgatójával.

Szarvas Péter elmondása szerint a veszteség mértékét megerősítették a tárgyaláson, ő maga nem látja indokoltnak annak megfizetését. Mint mondta, abban maradtak, hogy a novemberi közgyűlésig még lesz tárgyalás ebben a kérdésben. Ezért azt javasolja, hogy novemberben térjenek vissza a kérdésre. Az is kiderült, hogy a társaság a Csaba Center épületében az ügyfélszolgálati iroda megszüntetését tervezi. “Azt gondolom, hogy ez nem szolgálja a csabaiak érdekét. Az érveink hatására a vezérigazgató felfüggeszti az ügyfélszolgálati iroda beszüntetését.” – tette hozzá a polgármester, aki ismét azt kérte, térjenek vissza később a témára.

Miklós Attila szerint jobban jár a város, ha a Vagyonkezelő Zrt. egyik ingatlanát ajánlják bérbe a DAKK-nak, ám a polgármester szerint jobb, ha az ügyfélszolgálat marad a megszokott helyen.

A javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

 

DAREH, vagy nem DAREH? Heves vita a hulladékgazdálkodásról

A Délkelet-Alföld Regionális HulladékgazdáIkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás szeptember 21-én tartotta legutóbbi taggyűlését. A DAREH projekt elfogadása óta jelentős változás történt a hazai hulladékgazdálkodási rendszerben. Létrejött a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.), amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokat hivatott koordinálni. Ezzel egy időben elfogadták az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet (OHKT), amely meghatározza a közszolgáltatás területi lehatárolását, és a közszolgáltatási feladatokat.

A legjelentősebb változás mégis az, hogy 2016. április óta a lakosság már nem közvetlenül a szolgáltatónak, hanem egy koordináló szervnek fizeti a szemétdíjat (erről a Beszámol a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. c. alpontban is írunk – a szerk.) Emiatt is újra kell gondolni a projektet, meg kell határozni például, mely szolgáltatásokat kell az adott területen elvégezni. Ilyen a vegyes hulladékgyűjtése, házhoz menő szelektív-, lombhulladék gyűjtése, vegyes- és lombhulladék beszállítása, és a zöld-valamint szelektív hulladékok előkészítése, hasznosítása.

Amennyiben szükséges a helyi önkormányzatok egészítsék ki rendeleteiket, hogy teljes körűen el tudja látni a fenti feladatokat a szolgáltató. Ezt figyelembe véve a DAREH területén az elvárt színvonalú szolgáltatás csak a jelenlegi közszolgáltatók bevonásával érhető el. 

A javaslat alapján a működési modell nem változik, marad az egységes, teljes rendszert átfogó, önkormányzati tulajdonban lévő DAREH, amely megkapja a társulási vagyont és kiválasztja az üzemeltetőket. A lakosság befizetései azonban nem a DAREH Bázis Zrt-hez folynak be, hanem az NHKV Zrt-hez, aki szolgáltatási díjat fizet a DAREH-nak.

Hanó Miklós szerint jelentős szerkezeti váltás történt. Mint kiderült, Andó Tamást Vantara Gyula országgyűlési képviselő javasolta az igazgatóságba. Az alpolgármester azt mondta: az egész koncepciót a gyulai polgármester hozta, aki egyedüliként ki is lépett a projektből. Az alpolgármester azt is közölte, Békéscsaba Vass Csabát javasolta. Hozzátette: a hiba ott van, hogy decemberben el kellene indulnia mindennek.

Takács Péter számára több meglepetést is okozott az anyag. Minek kell a koncepció váltás, és mi a véleménye a polgármesternek a projektről, hogyan került vissza Gyula városa, hogyan tovább? – sorolta kérdéseit Takács Péter.

Szarvas Péter arról tájékoztatott: a társulásnak 92 önkormányzat a tagja, mindenkinek egy szavazata van, ezt a közgyűlés is elfogadta. Ugyanakkor méltánytalannak tartja azt az állapotot, ami létrejött, mivel így Békéscsabának ugyanannyi joga van, mint egy pár ezer fős községnek. Hozzátette, a társulás létrehozott egy zrt.-t, amelynek tulajdonosa maga a társulás. Ott születtek meg azok az előterjesztések, amelyeket többségében elfogadtak a jelenlévők. Nehezményezte továbbá, hogy az egyik taggyűlésre polgármesterként nem akarták beengedni. 

Hanó Miklós szerint elindult egy olyan folyamat, ami a társulás kezdetét jelenti. Ahhoz, hogy a DAREH Bázis zrt. döntéseket hozzon, például a közbeszerzésről, le kell küzdeni azt az érdekkülönbéséget, ami most fennáll. Közbeszerzést viszont mindenképpen el kell indítani, melynek határideje december 31, ha nem, akkor kérdés, hogy milyen büntetés jár ebben az esetben – fogalmazott az alpolgármester. 

Nagy Ferenc szerint jó a határozati javaslat. Az új koncepció alapján nem egyszemélyes részvénytársaság lenne a DAREH, hanem az önkormányzatok közös tulajdonában lévő zrt. Az előnyök között felsorolta, hogy a jelenlegi közszolgáltatók részt vesznek a közbeszerzésben.Ugyan a kukákra ígéretet tesz, az viszont nem tisztázott, hogy mikor és mennyi kukáról van szó.  A koncepció a jövőben a működéshez nem jelent kockázatot – állapatotta meg az alpolgármester.

Miklós Attila kifogásolta, hogy nem lehet tudni, mit döntenek a lakosok feje felett, miközben az országgyűlési képviselőnk ennek a generátora. Mennyibe fog kerülni a szemétszállítási díj, hogyan lesz a szemét feldolgozása, és hogy fogjuk visszafizetni a 3 milliárd forintot, ha az nem tud elindulni? Mitől fog működni ez a cég? – kérdezte az MSZP-s képviselő.

Szarvas Péter kifejtette: az üzemeltetési koncepció biztosítja a békéscsabaiaknak, hogy a szemetet elszállítsák és annak hasznosítása is megtörténjen. A DAREH egy önálló társulás, ami nyilván nem akar egy kártérítési perbe belemászni – fogalmazott a polgármester.

Takács Péter arra emlékeztett: egyszer kiléptünk a DAREH-ből, mert mindent a fejünk fölött döntöttek el. Megtehetjük ezt a lépést újra, ez milyen következményekkel járna? Miért nincs itt Vantara Gyula? – kérdezte a képviselő.

“Békéscsaba jogai nem sérültek, egy szavazattal ugyanúgy jelen volt a város a taggyűlésen, csak az általunk támogatott álláspont nem kapta meg a szükséges többséget. A DAREH társulás vezetősége nem változott, ugyanúgy tulajdonosok vagyunk. Az üzemeltetési koncepció nem rosszabb, mint eddig volt” – jegyezte meg a polgármester.

dr. Ferenczi Attila úgy vélte, két országgyűlési képviselőt legazemberezni nem helyénvaló, utalt ezzel Miklós Attila korábbi megjegyzésére, amelyben Simonka Györgyöt és Vantara Gyulát illette. “Kiléptünk, mert megsértődtünk, hogy csak 1 szavazattal rendelkezünk, miközben itt van a válogató üzem, a lerakóhely és a legnagyobb gyűjtő-hely” – emlékezett vissza a tanácsnok. Hangsúlyozta azt is, hogy fél éve nem volt határozatképes a DAREH gyűlése, és most azok, akik eddig nem vettek részt, átvitték akaratukat. Kérdésesnek találta, hogy milyen arányban jelenik majd meg a város tulajdonrésze, de az is, ki fizeti ki, ha betelik a depo (egy új depo megépítése 400 millió forintba kerül). Az új koncepció továbbra sem ad választ a kérdésekre – fogalmazott a tanácsnok.

Nagy Ferenc továbbra is azt mondta, ha a koncepció a tervek alapján megvalósul, az jó lesz a városnak, mert például a hulladékgyűjtést ugyanazok a szolgáltatók végezhetik. Bár az edényzetet kiadja a társulás, számokat és azt, hogy mikor, nem írja le a koncepció. A kilépés nem jó megoldás – zárta sorait az alpolgármester.

Miklós Attila szerint a legutóbbi szakmai anyagban az olvasható, hogy ha nem valósulna meg a DAREH, akkor visszafizetési kötelezettség terheli a tagokat. Vantara Gyula lehet, hogy nem gazember, inkább szélhámos – fogalmazott. Egyúttal több ügyet is felsorolt, amelyekben szerinte igenis van felelőssége az országgyűlési képviselőnek.

Takács Péter javaslatot tett arra, hogy vizsgálja ki a városfejlesztési bizottság, milyen következménekkel járna, ha az önkomrányzat kilépne a DAREH-ből. Ám ezt 5 igen, 2 nem és 10 tartózkodás mellett nem fogadta el a közgyűlés.

16 igen, Takács Péter tartózkodása mellett végül megkapta a szükséges többséget az eredeti előterjesztés.

 

Új buszvárók a városban

8 millió forintot tartalmazott az idei költségvetés fedett buszmegállók építésére, a bizottság végül 14 megvalósítását javasolta. Ennek összköltsége bruttó 9.499.854.- millió forint. Nagy lakossági igény van erre – fogalmazott dr. Ferenczi Attila. Továbbá a tanácsnok jelezte, jövőre is szeretnék folytatni ezt a programot.

A javaslatot végü 17 igennel elfogadta a közgyűlés az előterjesztést.

 

Bizottság vizsgálta az Öveges program szabálytalanságait

Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja: ezt állapította meg a Nemzeti Nyomozóiroda még tavasszal a 14 milliárd forintos, uniós keretből finanszírozott Öveges-program lebonyolítását vizsgálva. A programban 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott természettudományos tantermek kialakítására esetenként több száz millió forint támogatást. Az ügyben 11 önkormányzat érintett, köztük Békéscsaba is.

Az ügy kipattanásakor a közgyűlés a jogi, ügyrendi és ellenőrzési bizottságot bízta meg azzal, hogy vizsgálják meg a körülményeket. Az Öveges programban közel 300 millió forintot nyert a város. A Miniszterelnökség szabálytalanságot talált és eljárást indított az ügyben,  eszerint megkérdőjelezhető a verseny tisztasága és az ajánlattevők alkalmassága, összeférhetetlensége, a beszerzés mennyisége és kifogásolható  a szoftverfejlesztés ellenőrzése. A beszerzés műszaki szakmai leírása túl sok egyezést mutat más projektgazdák dokumentumaival, ami előzetes egyeztetést feltételez. A szállító Commitment Zrt. esetében költségvetési csalás gyanúja áll fenn, a munkafüzeteknél, tanársegédleteknél nem volt megfelelő, részletes leírás, így sérült a beszerzés átláthatósága és a verseny tisztasága. De szerződésszegést követett el az önkormányzat is, amikor a szellemi termék kizárólagos felhasználási jogát nem írta elő a projektben, így a szállító azt máshol is felhasználhatta. 

A megállapított pénzügyi büntetés összege 46,5 millió forint. Ez ellen a városvezetés 2015. június 12-én jogorvoslati kérelemmel élt, amelyben továbbra is fenntartotta, hogy a projekt megvalósításakor a jogszabályok előírásait követve járt el. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának vezetője ennek ellenére helybenhagyta a korábbi döntést, ez ellen további jogorvoslati kérelemnek nincs helye. A márciusban kézbesített fizetési felszólítás az ügyleti kamattal együtt közel 49 millió forintról szól. Az önkormányzat részletfizetést kért.

A bizottság megállapította, hogy a jogsértő magatartás az eljárásba bevont, sok esetben hasonló tulajdonosi, érdekeltségi körrel rendelkező ugyanazon cégek meghívásában áll, melyek több önkormányzatnál is megjelentek. A bizottság álláspontja az, hogy mivel több esetben is hasonló szabálytalanságokat állapítottak meg, célszerű megvárni a nyomozás eredményét, majd később újra átvizsgálni a felelősség kérdését. 

Miklós Attila, mint a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnöke elmondta: elkészültek a szakértői adatok, a közbeszerzési eljárások lefolytatása miatt büntette meg a várost a hatóság, de konkrét szabálytalanságot nem állapított meg. 

Szarvas Péter ellentmondásokat vélt felfedezni a jegyzőkönyvekben, mint mondta, két személy is egymásnak ellentétes dolgokat állított. A napokban eljutottak bizonyos iratok az önkormányzathoz, de nem volt még idő arra, hogy megfelelő következtetéseket vonjon le belőlük. 

Miklós Attila szerint az a felelős, aki azt a bizonyos három céget javasolta – az pedig nem más, mint az akkor regnáló polgármester. A politikus úgy vélte, komoly megállapítások születtek, de úgy döntött a bizottság, hogy plusz feljelentésre nem tesznek előterjesztést, ugyanis van már folyamatban lévő, országos nyomozás. Mint mondta, annak kérdését is kell vizsgálni, hogy a kártérítés ügyében indítsanak-e polgári peres eljárást. A bizottság többsége ezt nem támogatta. Hozzátette: az ügynek nincs vége, a nyomozó hatósághoz fordulnak. Kiemelte azt is, hogy sem a bizottság, sem a közgyűlés nem nyomozó hatóság. A lebonyolító cég azt állítja, nem ő végezte a kivitelezést, hanem egy személy volt az, ő pedig a lebonyolító cégre mutogat. Kértek be még anyagokat a cégtől, így a téma nem hullik le az asztalról – zárta sorait a képviselő.

Takács Péter azt várta, hogy a bizottság feljelentési javaslatot tesz. Megkérdezte, Vantara Gyula volt-e bizottsági üléseken? A képviselő arra emlékeztetett, a kistérség ügyében volt többszöri kísérlet a feljelentés megtételére, most is úgy látja, indokolt lenne ennek megtétele.

Kaposi Lászó szerint csak azért, mert valaki ajánl valamit, nem biztos, hogy a pályázatot úgy kell kiírni, hogy az ne legyen rendben. Mint mondta, mindig a per mellett volt eddig, nem arról van szó, hogy ne lehessen eljárást indítani, csakhogy nincs értelme – ezt ő is így gondolja. Azt javasolta, várják meg a fejleményeket, polgárjogi, vagy büntetőjogi pert indítsanak-e később. 

A büntető feljelentéshez alapos gyanú kell, ez nem áll fenn – tette hozzá a polgármester. 

dr. Csicsely Ilona úgy fogalmazott, ha folyik országos eljárás, akkor amennyiben Békéscsaba újabb büntetőfeljelentést tesz, azt minden további nélkül az országoshoz csatolják – tehát központilag nyomoznak. Hozzátette: a magyar jogrendszer szerint a felperesnek kell bizonyítania, tehát ebben az esetben az önkormányzatnak. Ennek megállapításához lehet elegendő egy büntetőeljárás eredménye. Nem a közbeszerzési eljárás miatt, hanem a résztvevő cégek költségvetési csalásával kapcsolatban vizsgálják az ügyet. Hiába lenne feljelentés a céggel szemben, sok költsége lenne a városnak egy külön eljárásban, eredménytelenül. A felelősség tudatában tudnának előrelépni – zárta sorait a képviselő.

Miklós Attila Takács Péternek azt válaszolta, háromszor hívták meg bizottsági ülésre az országgyűlési képviselőt, de ő mindannyiszor jelezte, hogy halaszthatatlan közfeladatok ellátása miatt nem tud részt venni az ülésen. 

A jogi ügyrendi bizottság módosító javaslatát, miszerint az önkormányzat forduljon a nyomozó hatósághoz az ügy állásával kapcsolatban és kérdezze meg, lehet-e kapcsolódni a feljelentéshez, egyhangúlag elfogadta a közgyűlés.

 

Még mindig pénz kérdése a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájának felújítása

Ismét porondon a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájának kérdése. Azok kedvéért, akik most kapcsolódnak be: először 2013 márciusában érkezett hibajelentés a tanuszoda épületéről. Akkor még csak arról volt szó, hogy a párakicsapódás okozta meghibásodásokat kell kivizsgálni. Mint kiderült, az uszodatér páraterhelése magas, amit a szellőzőrendszer nem képes az előírásnak megfelelő szinten tartani. De romlott a szerkezet is: a szellőzőrendszer ritkán működhetett, mert zavarta a lakókat. Télen a magas pára miatt az épületrész szinte befulladt, sok elem átvizesedett. Az is problémát okozott, hogy az épület több helyen beázott, a falak begombásodtak, a nyári kiszáradáskor csökkent a tartószerkezet teherbírása. A mélyrehatóbb vizsgálatok ugyanerre a következtetésre jutottak, és megállapították, hogy szakszerűtlen volt a kivitelezés is. Mindez komoly károkat okozott a faburkolatban és a tartószerkezetben. Habár a medence leengedésével az épület és a szerkezet szikkadni kezdett, a faszerkezet deformálódott, néhány helyen megfeszült és leesett a medencetérbe. Vantara Gyula polgármestersége alatt bezárt az uszoda, és teljes körű szakértői vizsgálatot rendeltek el. 
 
Az önkormányzat azóta prioritásként tekint a felújításra, ám az 60-120 millió forintba is kerülhet – erre eddig nem találtak forrást. A 2015-ös költségvetésben 10 millió forintot különítettek el az előkészítő munkálatok elindítására. Az erre felkért cég tanulmánytervet, építési engedélytervet, majd kiviteli tervdokumentációt készített. Előbbi szerint az óvoda komplex felújításának becsült költsége az egész épülettömbre bruttó 277 millió forint, ebből csak a tanuszodára jutó összeg 113,6 millió forint.
 
Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési bizottsági (PGVB) határozat született arról, hogy mihamarabb állítsák helyre a tanuszodát, ám az előterjesztő kitér arra, hogy a tanulmányok és a hatályban lévő jogszabályok szerint ez csak akkor lehetséges, ha a komplett épületet, a gépészeti részekkel együtt felújítják. Éppen ezért azt javasolja, darabolják több ütemre a munkálatokat. A PGVB arra vonatkozóan is kért vizsgálatot, lehet-e az Árpád fürdő 50 méteres uszodájának sátras fedéséhez hasonló szerkezetet kialakítani a tanuszodánál. A vizsgálat szerint ez összesen 75-85 millió forintba is kerülhet, de ebben nincs benne a magas fenntartási költség, és a felsoroltak alapján több a hátránya, mint az előnye.
 
A Békéscsabai Előre Úszó Klub jelenleg 10 millió forintos támogatást kaphat a tanuszoda felújítására, ám ehhez a Magyar Úszószövetség külön kikötéseket tesz. Innen egyébként további 26 millió forintos támogatás érkezhet. A közgyűlés ennek támogatásán túl határoz arról, hogy az Óvodák és bölcsődék, Óvodai nyílászárók cseréje soron szereplő 30 millió forintos előirányzatot átcsoportosítja a tanuszoda felújítására, egyéb fejlesztések, pályázatok előkészítésével kapcsolatos kiadások során még le nem kötött maradványokból pedig 43,5 millió forintot csoportosít át, a szükséges mértékig.

Forráskiegészítésért folyamodott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a tanuszoda felújítására jelenleg nincs keret – közölte a polgármester. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Úszószövetségtől 10+26 millió forintos forrás érkezhet. Szarvas Péter azt is megjegyezte, hogy az előterjesztés  a fejlesztés minél hamarabbi megkezdését célozza. Éppen ezért azt indítványozta, rendeljenek előirányzatot az előterjesztés mellé, és bizottságban mérnökök bevonásával a műszaki tartalomról egyeztessenek.

Bíró Csaba azt jelezte a polgármesternek, hogy majdnem szó szerint fogalmazta meg a KIOS bizottság javaslatát. A képviselő szerint mindent megtesznek azért, hogy az óvodás korúak vízhez szoktatását biztosítsák, de mint mondta, nem támogatja azt a javaslatot, hogy az óvodai nyílászárócsere programból csoportosítsanak át forrást.  Abban ugyanis van egy olyan tétel, amit a Százszorszép óvoda fejlesztésére fordítottak volna, de a javaslat szerint így nem kerül átcsoportosításra. Éppen ezért a képviselő azt mondta, örülnek a támogatásnak a  tanuszoda esetében, de nem támogatja az előterjesztést, mert a másik fejlesztéstől vonják el a forrást. 

A Százszorszép óvoda TOP-os fejlesztésére több mint 130 millió forintos költséget hagytak jóvá, ami komplex energetikai korszerűsítésre vonatkozik – közölte Szarvas Péter hozzátéve: ha most saját forrásból újítják fel az intézményt, a TOP-os fejlesztést bonyolítják. Ha jóváhagyják az előterjesztést, az óvoda attól függetlenül áteshet a felújításon.

Kutyej Pál szerint újra be kellene kerülnie bizottsági ülésre a kérdésnek, az új medence üzemeltetése mennyibe kerül majd? – kérdezte a politikus. 

Fülöp Csaba a körzet képivselőjeként örült az előterjesztésnek. Ezzel célegyenesbe érhet az uszoda felújításának terve – fogalmazott. Szükség van az uszodára, fontos, hogy minél hamarabb újra megnyisson, aminek komoly társadalmi támogatottsága is van. Megköszönte a Magyar Úszószövetségnek, és a Békéscsaba Előre Úszóklub vezetőedzőjének, Lázár Olgának, valamint Kutyej Pál képviselőnek a közbenjárást. Egyúttal kérdést fogalmazott meg a jegyzőhöz: “a határozat elfogadásával elkötelezzük-e magunkat a kivitelezési tervhez, ami az előterjesztésben szerepel?”

Wittmann László, a Fejlesztési Osztály vezetője elmondta, a Százszorszép Óvodával kapcsolatban külön akart pályázni a város. A Városfejlesztési Nonprofit Kft.-vel egyeztetéseket folytattak, ám tudomása szerint konkrét tervezési folyamatok még nem indultak el. A nyílászáró csere azonban mindenképpen részét kell képezze a fejlesztésnek – fogalmazott az osztályvezető.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes azt kérdezte, honnan került elő ez a plusz összeg, amit az uszodára fordítana a város. Mint mondta, támogatja a tanuszodát, de azt javasolja, hogy a maradványpénzből tornaszobát tervezzenek a többi óvodában, mert a többi intézménnyel szemben ez nem igazságos.

Kutyej Pál szerint nem az kellene legyen a kiindulópont, hogy mennyi volt, hanem mennyi lesz az uszoda üzemeltetési költsége. Hozzátette, a támogatás egyik feltétele, hogy jövőre működőképes uszodában ússzanak a gyerekek. A MÚSZ által biztosított pénz csak az óvoda uszodájára kérhető le, még a csarnok lefedésére se fordítható – jegyezte meg a képviselő.

Nem halogat, inkább azt sürgeti, minél hamarabb szülessen a lehető legjobb döntés – reagált Fülöp Csaba Szarvas Péter korábbi megjegyzésére.

Nagy Ferenc szerint a két pontot össze kell vonni. “Ne kezdjünk pénzügyeket újra variálni, most már dönteni kell” – szögezte le az alpolgármester.

dr. Ferenczi Attila szerint nem politikai döntésről van szó, hanem egy olyan békéscsabai óvoda uszodájáról, melynek állapota jelentősen leromlott elsősorban a kivitelező hibájából. A bizottság többször is tárgyalta ezt a kérdést, pénz hiányában azonban el lett halasztva a döntés. A tanácsnok hozzátette, Kutyej Pál a MÚSZ-től 26 millió forintot tudott előteremteni, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Ugyanakkor jön egy előterjesztés, ami megtalálta a hiányzó összeget a fejlesztéshez. Ezért felmerül a kérdés, hogy van-e még ilyen maradványnak tűnő pénz – vélte a tanácsnok. Hangsúlyozta, ha 75 millió forintból egy tervező meg tudja építeni a korábbi 116 millió forintos ajánlattal szemben az uszodát, azt meg kell vizsgálni, mielőtt döntést hoznak. Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnessel egyetértve azt javasolta, ha valóban megmarad 40 millió forint, akkor a többi óvodában is tervezzenek fejlesztéseket.

– Meg kell vizsgálni, hogy 75 millióból mit ajánl a kivitelező. A tornaszobák megvalósítását esetleges plusz forrásokból meg tudnánk építtetni. Az uszoda üzemeltetése persze még kérdéses, de az uszodát működtethetné a VAK Zrt., érdemes lenne ezt megfontolni – értett egyet Kiss Tibor alpolgármester. 

Nagy Ferenc kitartott a véleménye mellett, a forrást most biztosítja a közgyűlés, azt hogy, melyik tervet valósítja meg, elég később eldönteni. 

Szarvas Péter megjegyezte: a 2015-ös költségvetés alapján döntöttek a Szigligeti utcai óvoda uszodájának fejlesztéséről. Elkészült az engedélyes kiviteli terv, így itt az idő pontot tenni az ügyre. Mint mondta, kompromisszumos határozati javaslatot készített (időközben szünetet rendelt el – a szerk.), mely ötvözi a korábban elhangzottakat. A javaslat szerint a fejlesztésről most dönt a közgyűlés, a kivitelezést pedig a későbbiekben tárgyalja. Szarvas Péter egyúttal a jótékonyságból összegyűjtött pénz fejlesztésbe való beillesztését is felvetette.

A pénzügyi bizottság módosító javaslatát 13 igen és Szarvas Péter valamint Kocziha Tünde tartózkodása mellett elfogadta a testület.

A KIOS bizottság javaslatát 9 igen, 5 tartózkodás és Szarvas Péter nem szavazata mellett elfogadta a közgyűlés.

A polgármester a módosító javaslatát végül visszavonta, mert nem született róla egységes vélemény.  Miklós Attila jelezte, hogy novemberre a bizottság megvizsgálja az indítványt, akkorra határozott véleménnyel térhetnek vissza az ügyre.

 

“Zombi-apokalipszis”, fakivágás és kistérségi feljelentés a képviselői kérdések közt

Takács Péter kapott szót, aki a polgármesterhez intézett kérdést azzal kapcsolatban, lesz-e belátható időn belül kihelyezett közgyűlés? Arra is rákérdezett, zajlott-e eljárás azzal a fogorvosi rendelővel kapcsolatban, amelyről 2015 szeptemberében soron kívüli közgyűlést tartottak? Az iránt is érdeklődőtt, hogy a jegyzői közreműködéssel tavasszal leállított fakivágásokkal – amelyek a közvéleményt is felháborították – mi a helyzet? A képviselő úgy tudja, májusban újraindult a kitermelés, azt kérdezte, ki adta ki az engedélyt? Utoljára pedig a jegyzőtöl kérdezte, mit lehet tudni az egy éve a kistérség ügyében tett feljelentés jelenlegi állásáról?

Miklós Attila Békéscsaba új imázsfilmjéről kérdezett. Szerinte a “zombi apokalipszist idézi a kisfilm, az utcák üresek, csak két ember szerepel rajta. Ki rendelte, mennyiért és kitől, kinek a koncepciója volt ez? – sorolta kérdédeit a képviselő. Mint mondta, kellenek olyan filmek és reklámok, amik a várost népszerűsítik, az alapötlet az jó volt, a kisfilm viszont nem nyerte el tetszését. 

Szarvas Péter először Takács Péternek válaszolt: megvalósíthatónak lát egy kihelyezett ülést, ha minden feltétel biztosított, de ilyen bejelentést most nem tud tenni. 

Takács Péter annyit jelzett: ha meggondolja magát a polgármester, azt lehetőleg ne a közgyűlés előtt egy, hanem legalább 2-3 héttel jelentse be, ugyanis a városháza munkatársain túl a képviselőknek is fel kell készülniük egy kihelyezett ülésre.

A fogorvosi rendelővel kapcsolatos kérdésre a jegyző válaszolt, aki úgy tudja, nem folyt eljárás. A fakivágásokról is dr. Bacsa Vendel szólt: mint mondta, tavasszal valóban leállították a kitermelést, majd igazságügyi szakértőt rendeltek ki, aki megállapította, hogy életveszélyesek ezek a fák, amelyek kitermelését október 15 után megkezdik. Megjegyezte: önsúlyuk alatt törhetnek el ezek a fák, a balesetveszélyesség miatt nem lehetett tovább húzni a dolgot. A szakértő kitért arra, hogy a fák megmenthetőek éves felülvizsgálattal, de a jegyző szerint nem járható út, ha évente nagy gépekkel megjelennek az adott kerékpárúton, összetörik az aszfaltot, amit később javíttatni kell, plusz költséget okozva az önkormányzatnak. 

Takács Péter jelezte, hogy szeretné látni a szakértői véleményt.

Az imázsfilmmel kapcsolatos kérdésekre a polgármester úgy reagált: szubjektív dolog az ízlés, de elmondta, a Duna Tv-nek készített kisfilm, 170 ezer+áfa áron. A 20 másodperces sprotot a Dunán és a Duna World-ön adták. A forgatásra maga a csatorna jelölt ki egy napot, ez pechünkre egy esős napra esett – zárta sorait Szarvas Péter.

A polgármester 19:13-kor berekesztette az ülést, korábbi jelzése szerint november 22-én ülésezik legközelebb a közgyűlés.

Megosztás:

Címke: ,