Emelkedtek a fogyasztói árak

Novemberben ismét 2,5 százalékos volt az éves infláció, az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A Takarékbank szerint 2019-ben már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél – írja a hirado.hu.

Január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek. Novemberben ismét 2,5 százalékos volt az éves infláció, az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. A novemberig elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a dohányáruk (10,9 százalék), valamint az élelmiszerek (3,4 százalék) ára nőtt – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője elmondta: az infláció novemberi emelkedését az üzemanyagok árának emelkedése okozta, éves összevetésben 5,9 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszerek között a tojás, a tejtermékek, a vaj ára emelkedett legjobban, amit az áfacsökkentés nem tudott ellensúlyozni. Az élelmiszerek éves áremelkedése utoljára 2015 júliusban volt ennél magasabb, a szeszes italok és dohányáruk pedig 2013 decemberben drágultak a novemberinél jobban – tette hozzá.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,7 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, az októberivel megegyezően. Egy év alatt az élelmiszereken belül a tojás ára 23,0 százalékkal, a vaj, vajkrém 15,4, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, a sertéshús 4,1 százalékkal drágult. A baromfihús ára 13,1, a cukoré 8,5 százalékkal csökkent. A burgonya 3,9 százalékkal olcsóbb lett, de a friss gyümölcsök ára 7,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak, a dohánytermékek 10,9, a szeszes italok 3,3 százalékos áremelkedésének eredőjeként. Az italok között az égetett szeszes italok 5,0 százalékkal drágultak, de a bor ára csak 1,2 százalékkal ment fel.

 

Árak, változások

 

Az egyéb cikkek (gyógyszerek, üzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 2,9, ezen belül az üzemanyagoké 5,9 százalékkal emelkedett, de itt szerepel a tankönyvek 58,9 százalékos árcsökkenése is. A háztartási energia ára 1,5, ezen belül a tűzifáé 12,3 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatásokért 1 százalékkal kellett többet fizetni, 5,1 százalékkal csökkent a telefon- és internetszolgáltatás ára, de 5,9 százalékkal drágultak a postai szolgáltatások, a belföldi üdülések 7,4 százalékkal drágultak, míg külföldön 5,2 százalékkal olcsóbb lett a pihenés. A ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A telefonok ára átlagosan 3,9 százalékkal csökkent, a használt autók 6,2 százalékkal lettek olcsóbbak, míg az újak ára 2,5 százalékot emelkedett. Csökkent a mosó-mosogató- és a hűtőgépek ára.

 

Nem nőtt a maginfláció

 

Kissé elmaradva a várakozásoktól, 2,5 százalékra emelkedett a fogyasztói árak növekedési üteme az előző havi 2,5 százalékról. A maginfláció 2,7 százalék maradt, annak ellenére, hogy jelentősen emelkedtek a dohánytermékek árai jövedéki adóemelés következtében, valamint egyszeri hatásként a tej- és tejtermékek, valamint a tojás drágulása a régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi. Ezektől megszűrve bőven 2 százalék alatt maradhatott a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, és nem tükrözi sem a bérköltségek növekedésének, sem az élénkülő belső kereslet inflációs hatásait – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Mint mondta: az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen csökkentek az üzemanyagárak, így alacsonyabb szintre került a bázis, ezzel szemben idén novemberben emelkedtek az üzemanyagárak. A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, amit bőven ellensúlyozott a szolgáltatások árának vártnál nagyobb visszaesése, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak.

A szakértő úgy vélte: a következő hónapban ismét csökkenhet az infláció az üzemanyagok magas decemberi, illetve idei év eleji magas bázisára miatt. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítanak. Jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet.
Jövő év közepére az infláció – az üzemanyagárak idei év közepi alacsony bázisa miatt – elérheti a 3 százalékot, de tartósan nem marad az inflációs célnál, így bázishatások miatt jövő év végére visszatérhet 2,5 százalék közelébe. Így éves átlagban 2,7 százalék lehet az infláció jövőre, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését.

Emiatt a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával – fogalmazott Suppan. Hozzátette: 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.
Jövőre sem lépi át a három százlékot az infláció
Jobbágy Sándor, a CIB-csoport senior elemzője hangsúlyozta, az infláció trendjében a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz. Az éves átlagos infláció 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat idén, jövőre emelkedhet, de a 3 százalékos szint tartós átlépése még akkor sem valószínű.

 

Hunyor Erna Szofia

 

Megosztás: