Aktuális: Terítéken a társasházak tűzmegelőzése

A társasházak, lakóépületek tűzmegelőzéséről, a baleset-megelőzésről beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Gombkötő Zoltán tűzoltó alezredes, szolgálatvezetővel Horváth Szabolcs műsorvezető.

 

– Mekkora problémát jelent, ha a szakemberek nem tudnak bejutni egy-egy helyszínre?

 

– Nagyon nagyot, főleg a lakosság testi épsége, védelme szempontjából. Az anyagi kár is jelentős tud lenni. A legnagyobb gond az, ha mondjuk egy tízemeletes lakóépületnél 60 lakás van, lakásonként 4 fővel 60×4 emberről beszélünk, tehát nagyon sok embert, és nagyon sok anyagi javat veszélyeztet egy tűz.

 

– Akik ezeket az ingatlanokat lakják, mennyire veszik komolyan a tűzvédelmet? Mennyire hiszik el, hogy nálunk is lehet egy tűzeset, és el kell pakolni, hogy bejussanak a tűzoltók? Ezt meg lehet értetni a lakossággal?

 

Igyekszünk megértetni. Az előző évek statisztikái azt mutatják, hogy egyre jobban gondot fordítunk a saját testi épségünkre, anyagi dolgaink védelmére, és ez a társasházi lakóépületeknél is látszódik. Ezt visszajelzi a hatósági tűzvédelmi ellenőrzés is a társasházakban. A tízemeletes lakóépületekben rendszeresen tartunk ellenőrzéseket. Ez a rendszeresség azt jelenti, hogy 2-3-4 évente visszajutunk egy-egy tízemeletes épülethez. A négyemeletes épületekben 5-6-7 év is eltelik, mire egy- épületbe visszajutunk. A számok azt mutatják, hogy az ellenőrzéseket nem hanyagolhatjuk el. Minden esetben figyelni kell a lakosság testi épségére, mert elő-előfordulnak még nehéz helyzetek.

 

– A katasztrófavédelemnek milyen eszközei vannak például a tájékoztatásra? Kiraknak egy-egy molinót, vagy megpróbálják röviden kiírni, és figyelemfelkeltő jelzésekkel ellátni? Van arra lehetőség, hogy szembeötlő legyen a tájékoztatás, hogy munkából hazatérve valaki elolvassa, és azt mondja, hogy tényleg el kell pakolnom az útból.

 

Alapdolog a lakóépülethez, a társasházhoz tartozó tűzvédelmi szabályzat. A jogszabály szerint minden három szintnél, és tíz lakóegységnél többet tartalmazó társasháznak, lakó- és üdülőegységnek is egyfajta egy egyszerűsített tűzvédelmi szabályzata kell, hogy legyen. Ezt mindenkinek ismernie kell, felnőttnek, és a nagyobb gyerekeknek is, akik ezt már meg tudják érteni, hisz az alapdolgokról mindenkit tájékoztatni kell. Ez tényleg a legegyszerűbb dolgokat tartalmazza, az  épületben lévő tűzvédelmi eszközök helyét, vagy hogy az ajtó kóddal történő ellátása esetén, vagy ráccsal történő ellátása esetén hogyan tudunk menekülni, mit tudunk tenni. A villanyórának hol van a leszakaszolása, hol tudunk áramtalanítani. Benne van, hogy a közös helyiségekben hogyan, mit és milyen mennyiségben szabad tárolni. Éghető folyadékot, üzemanyagot, motorkerékpárt hol lehet elhelyezni, milyen helyiségben. Tehát azt lehet mondani, hogy tényleg az általános, egyszerű leírásokat tartalmazza, mindenki számára, közérthető szinten leírva.

 

– Mi a tapasztalat a megyében? Mennyire ismerik az előírásokat, és mennyire akarják ezek a tömbök betartani az alap tűzvédelmi szabályzatot? Vannak-e kirívó esetek, amelyek néhány év után sem oldódnak meg? Van-e olyan, hogy fel kell jelenteni valakit, mert az nem viszi el az útból azokat a dolgokat, amelyeknek nem ott lenne a helyük?

 

Vannak ilyenek, és vannak lakossági panaszbejelentések is, amikor a szomszédot valaki bejelenti azzal, hogy nem megfelelően tárol valamit, és hatósági jelenlét vagy figyelem lenne szükséges. Sajnos van olyan is, hogy egy társasházi ellenőrzés során –  amiről előzőleg kiértesítést küldünk – találkozunk azzal, hogy ott van egy bicikli, egy szárító és olyan dolgok, amelyek a menekülési útvonalat befolyásolják. Tudni kell azt is, hogy a lakóépületekben, vagy az ilyen társasházi épületekben a helyiségek a funkciójuknak megfelelő célra használhatók. Gondolok itt arra, hogy a babakocsitároló, a kerékpártároló, motorkerékpár-tároló lényege az, hogy abban a helyiségben tároljunk, amelynek az az eredeti funkciója. A folyosó az pedig értelemszerűen folyosó, egyfajta menekülési útvonal, közlekedési útvonal, veszély esetén a lakóépületeknek, vagy a lakórészeknek a megközelítésére szolgál. Itt nem szabad olyan éghető anyagot elhelyezni, amivel önmagunkat, meg a lakóházban, vagy a társasházban lakókat veszélyeztetnénk.

 

– Mik a legveszélyesebb dolgok? Kell-e tájékoztatnia akár egy közös képviselőnek, vagy társasház fenntartónak azokat a lakókat, akiket mondjuk úgy, nem megfelelően cselekszenek? Van erre jogszabály, előírás?

 

Van előírás, az egyszerűsített tűzvédelmi szabályzat. A társasház kezelőjének, képviselőjének a kötelessége a szabályzat naprakész megismertetése, betartatása. Jó pár évvel ezelőtt ez a virággal kapcsolatos problémákat jelentette, hogy társasházban lehet-e elhelyezni vagy nem. Lehet egyébként, de egy a lényeg, hogy ugyanúgy, mint a kerékpár, ne veszélyeztesse a menekülési útvonalat. Egy folyosón mondjuk az 1,95 méter felett elhelyezett muskátli nem veszélyezteti a menekülési útvonalat értelemszerűen. Hogyha már ez korlátokra, vagy a lépcsőfokra van lerakva, ami a menekülési útvonal szélességét csökkenti, az 1,35-öt leszűkíti egy 1 méteresre, az a tűzoltó kollégák és a menekülők védelmét is befolyásolja. Ez innentől kezdve valóban szabálytalan. Korlátozott látási körülmények között, füst esetén, nagy hő esetén balesetet okozhat, ha mondjuk, az ember belebukik, fölbukik benne, fejét beveri, eszméletét veszti.

 

– Nézzük mik a legveszélyesebb éghető anyagok, hol keletkezik a leggyakrabban tűz?

 

A lakásban általában az elektromos berendezések és a főzés, ami alapvetően a tűz keletkezésének a forrása. Az elektromos berendezéseknél fontos, hogy ha bármilyen probléma van az elektromos hálózattal, soha ne szereljünk meg mi, hívjunk szakembert, és ügyeljünk a berendezéseinkre. Nagyon sok olyan mosógép van már, amit be lehet állítani, mondjuk arra reggel, hogy este, mire hazaérünk, addigra mossa ki a ruhát. Ez nagyon jó, csak lehet, hogy az épületünk vagy a lakásunknak az elektromos hálózata mindezt nem bírja. Nagy áramfelvétel esetén vagy egy műszaki meghibásodásnál olyan probléma lehet, amelyből rossz esetben tűz tud keletkezni. A kémiai hatások miatt, és ha a lakásajtó nyitva van, akkor a huzathatás miatt több elterjedhet a tűz. Ez lehet az egyik, a másik meg mondom a főzés, ha elmegyünk otthonról, lehet, hogy úgy gondoljuk, csak öt percre mentünk el, a végén szomszéddal találkozunk, beszélgetünk, bármi egyéb, és akkor máris ott hagytuk az ételt, ami megint egy tűzforrás lehetősége.

 

– Ezeknek a tűzeseteknek nőtt a számuk? Önök folyamatosan vizsgálják azt is, hogy mi és miért történik. Ezt lehet-e tudni? Vannak-e erre vonatkozó adatok, hogy leginkább mik okozzák ezeket a beltéri, vagy lakástüzeket?

 

Azt lehet mondani, hogy számszakilag most nem emelkedett ezeknek a tűzeseteknek a száma. 2015-ben, 2016-ban 360, 321 eseményről beszélhettünk, az idei évben eddig 265-nél járunk, de hogyha visszaosztjuk havi bontásban, akkor egyfajta emelkedésről lehet beszélni. Próbáljuk felhívni a figyelmet az öngondoskodásra, a veszélyekre. Nyári időszakban, amikor a gyermekek otthon maradnak, előfordulhat, hogy lemegyünk egy boltba, és otthon marad egy fiatalabb gyermek hosszú ideig. Bennük van a kíváncsiság, és ha nem is nagyon nagy emelkedés mutatható ki, de azért nyáron erre is oda kell figyelni, főleg ott, ahol több gyermek van, és nem udvaron játszik, mert nem tud kimenni ilyen melegben játszótérre, vagy bármi egyéb helyre. Valóban emelkednek egy kicsit ezek az esetszámok, tűzesetek, vonulási számaink. Föl lehet hívni a figyelmet arra is, hogy sok hosszabbító egymásba dugdosásával nő a veszély. Ha mondjuk egy ventillátorhoz a legközelebbi szabad konnektor a konyhába van, onnan három hosszabbítóval elhozzuk a ventillátort a gyerekszoba elé, és akkor ez megint elektromos hálózati problémát jelenthet. Körültekintően nekünk kell gondoskodni arról, hogy gyermekünk tudja, hogy például a gyufa vagy az öngyújtó veszélyforrás. Tudnunk kell, hogy gyermekünk mikor érett arra, hogy ő gyújtson meg valamit. Ne az legyen, hogy meggyújt egy gyufát, nincs otthon senki, és akkor beledobja a kukába, ami tele van éghető papírral, bármi egyéb dologgal, és ezzel valóban lakóépület tüzet okoz.

 

– Ha a menekülési útvonalak rendben vannak, akkor is nehéz dolog társasházban menteni. Mi történik ilyenkor?

 

– Igen, és itt is nagyon nagy felelősségünk van lakóként, szülőként is. Ha egy ilyen tűzeset valóban bekövetkezik, fontos, hogy a menekülési útvonalak rendben legyenek tartva, ezzel tudunk segíteni, sőt kötelességünk segíteni. Lehetőség szerint a kisebb tüzet próbálhatjuk eloltani, ha nincs rá lehetőségünk, testi épségünket már veszélyezteti, akkor értelemszerűen menekülni kell az ingatlanból. Lehetőség szerint a lakás ajtaját be kell zárni. Ezzel az oxigént elzárjuk a tűz elől, tehát van lehetőség arra, hogy oxigén elfogyása esetén a tűz magától kialszik. Ha nem, akkor is az ajtók becsukásával a lépcsőházba a füstök, mérgező gázok nem terjednek ki. Másoknak tudjuk biztosítani esetleg a felsőbb szintekről a menekülési útvonalat, valamint kötelességünk lehetőség szerint a szomszédos ingatlanokba, vagy kiabálással, vagy bedörömböléssel, vagy csengő nyomásával, vagy bármi egyébbel jelezni, hogy tűz van az ingatlanban. Arra kell még felhívni a figyelmet, hogy olyan liftekkel, ami nem biztonsági lift, vagy tűzoltólift ne közeledjünk. A kiérkező egységek elsődleges dolga az lesz, mivel vízzel oltunk, a víz és az áram pedig nincsenek jó barátságban egymással, hogy áramtalanítják az épületet. Ha ilyenkor a liftek két szint közt ragadnak, akkor még egy plusz veszélyt rejt az egész dolog, a tűzoltóknak is még foglalkozniuk kell a benn ragadt személyek kimenekítésével, és önmagunkat veszélyeztettük azzal, hogy tűz esetén liftbe szálltunk be.

 

 

Megosztás:

Címke: , ,