Vita az Öveges-programról, a vagyonkezelőről és az Életfáról – ez történt a szeptemberi közgyűlésen

A nyári szünet utáni első soros ülését tartotta a békéscsabai közgyűlés

A nyári szünet utáni első soros ülését tartotta a békéscsabai közgyűlés. A nyilvános ülésen 15 témakörben 28 előterjesztésről tárgyaltak. Emellett zárt ülésen dőlt el, hogy a Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést az Életfa kollektívája kapja.

17 képviselőben 16 volt jelen az ülésen, előzetesen Takács Péter jelezte távolmaradását. 

A polgármester indításként arról tájékoztatott, hogy a nyilvános ülés első aktusaként átadják a Közgyűlés Elismerése kitüntetést, illetve Mácsai Sándor, a Békéscsabai Víziközmű Társulat egykori elnöke tart tájékoztatót.

Bíró Csaba, Miklós Attila és Kocziha Tünde képviselők Mácsai Sándor tájékoztatója utánra kértek szót, Kiss Tibor alpolgármester a bejelentések között szól majd. Hanó Miklós alpolgármester jelezte: DAREH ülés volt szerdán, a felügyelőbizottsági tagokat és az elnököt visszahívták, majd felkérték őt FEB elnöknek, de közgyűlési jóváhagyás nélkül ezt nem vállalta. Az alpolgármester arról is tájékoztatott, hogy ezen túl öt fős igazgatóság vezeti majd a társulást. Miklós Attila azt tette szóvá, hogy Vantara Gyula országgyűlési képviselő nincs jelen az ülésen, pedig a hulladékgazdálkodással, és sok más kérdésben is vannak problémák. A képviselő szerint pedig olyan döntésekről van szó, amelyek a “fejünk fölött zajlanak”. 

 

Péter Erika és a Budapest Bank Békéscsabai Bankműveleti Központja kapta a Közgyűlés Elismerése kitüntetést

Zárt ülés után Péter Erika kapta a Közgyűlés Elismerése kitüntetést, az oklevelet Szarvas Péter polgármester adta át. A költőnő azt mondta: sosem gondolta volna, hogy egyszer kitüntetettként jelenik majd meg a díszteremben, a közgyűlésen. Azt is elárulta, ma ünnepli 32. házassági évfordulóját. Mint mondta, nem a kitüntetésért ajándékozta az óvodáknak a könyveit, hanem azért, hogy örömet okozzon.

A Budapest Bank Békéscsabai Bankműveleti Központja is elismerésben részesült, amelyet Klaukó Ákos lakossági operációs vezető vett át a polgármestertől. Elmondta: nagy megtiszteltetést jelent az elismerés, azért is, mert nem mint gazdasági, hanem mint társadalmi szerepvállaló kapták a kitüntetést. Kiemelte a Törődés Napját, amelyben oktatási intézményeknek segítenek, építve a közösséget, illetve a Budapest Bank Békéscsabáért programot, amelyben a helyi civil szervezeteket segítik. Szarvas Péter külön jelezte: banki protokoll szerint a bankműveleti központ pénzelismerést nem vehetett át, ez így is történt.

 

Beszámolt a Békéscsabai Víziközmű Társulat

Mácsai Sándor, a Békéscsabai Víziközmű Társulat egykori elnöke tájékoztatott a szenyvízcsatorna-hálózat aktuális helyzetéről, és arról, hogy milyen tennivalója van az önkormányzatnak. A 10 éves munkáról  elmondta: közel 7000 lakossági szerződést kötöttek az elmúlt időszakban. 2006-ban megkezdődtek a befizetések és 2012-ben befejeződtek a szennyvízcsatornaépítési munkák. A társulati tagok 95 százalékban teljesítették vállalásaikat. A társulat elvégezte a rábízott folyamatokat, a továbbiakban pedig Sztankó Ilona veszi át az ügyek kezelését. Valamennyi csatornázással kapcsolatos kérést, panaszt ezentúl ő kezel majd. Végezetül az egykori elnök elárulta: élete hátralévő részében a hagyományőrzésnek szeretné szentelni idejét.

 

Napirend előtt: M44, hajléktalan-kérdés, Öveges-program és béremelés a terítéken

Megjelent az 1505-ös kormányhatározat, amely azt fekteti le, a következő hat évben milyen közútfejlesztéseket tervez a kormány – közölte Szarvas Péter. Kiemelte: az M44-es Kondoros-Tiszakürt szakasz kivitelezése 2016 negyedik negyedévében indul, 2017 harmadik vagy negyedik negyedévében kezdődhet a Békéscsaba-Kondoros szakasz építése.

Miklós Attila szerint ez az a bejelentés, amire vártak eddig. A kormányzat késlekedett, nem volt biztos, megépül-e az M44-es – fogalmazott a képviselő hozzátéve: arra lesz kíváncsi, a költségvetésbe hogyan kerülnek majd be ezek a források. A szándék komoly, a kormányhatározat is elkészülhet év végéig – fűzte hozzá a polgármester. 

Bíró Csaba kapott szót: a hajléktalan kérdéssel szemben emelte fel hangját a képviselő. Mint mondta, nem elfogadható az a magatartás, ahogyan ezek az emberek viselkednek, társadalmi elégedetlenséget szül. Hangsúlyozta: a város mindent megtesz azért, hogy a hajléktalanok megfelelő ellátást kapjanak. A térfigyelő kamerák segítségével be lehetne azonosítani, ki milyen tevékenységet végez közterületen, de ez tartósan nem feltétlenül oldja meg a problémát. Azt is kiemelte: közösen kell megoldani a problémát, ha ki kell tiltani a hajléktalanokat a belvárosból, meg kell tenni a szükséges lépéseket. 

Herczeg Tamás pontosította az elhangzottakat: azok az emberek, akik az utcán kivívják a lakosok ellenszenvét, nem hajléktalanok, hanem bejelentett lakcímmel rendelkeznek. Szakemberek szerint erőteljesebb jogszabályi környezet lenne a megoldás, törvényalkotás szükséges. 

Dr. Bacsa Vendel az önkormányzat jogszabályi lépéseiről tájékoztatott. A jegyző szerint valóban sem hajléktalanokról van szó, a rendőrség, járási hivatal és a kistérség szakemberei kerestek megoldást a kialakult helyzet kezelésére. A közterületfelügyelők fokozott jelenléte, fellépése és a létszámbővítés is megtörtént – emelte ki. A két felvett felügyelő februárban kezdheti a munkát, a közterületi padokat pedig rendszeresen fertőtlenítik. Ugyanakkor kéri a lakosságot, ha problémát tapasztalnak, azonnal értesítsék a rendőrséget, vagy a közterületfelügyelőket. Így a tettenérés nagyban gyorsítaná az eljárást – zárta sorait. 

Miklós Attila kért és kapott szót, az Öveges-programmal kapcsolatban kérte, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság a szakértői anyagok elkészültéig kapjon haladékot, hogy a két jelentés egyszerre jelenhessen meg a legközelebbi közgyűlésen. Herczeg Tamás hangsúlyozta, ő is szívesen meghallgatná, elolvasná a szakértői anyagokat. 

A polgármester szerint a teljes folyamatot meg kell ismerni, hol történt mulasztás, és terhel-e valakit felelősség. Azonban vannak olyan körülmények, amelyek szakértői kontrollt igényelnek, a szakértői megbízást Already Kft. kapta, jövő hétre ígérték a jelentést. 

Kocziha Tünde a szeptember 14-i országos sztrájkra emlékeztetett, amelyet polgármesteri hivatalok dolgozói hirdettek meg. Hangsúlyozta: a béremelésekből az önkormányzati dolgozók 2008 óta kimaradtak, ez a fajta diszkrimináció pedig komoly bérfeszültséget generált. Nagyon nehéz egyensúlyba hozni a város költségvetését, gyakorlatilag lehetetlen ebből a bérkérdést rendezni – tette hozzá a politikus. Új vagy meglévő helyi adót ugyan emelhetne a város, de ezt senki nem szeretné. Példaként említette, hogy jelenleg egy középfokú végzettéséggel rendelkező dolgozónak 33 évet kell dolgoznia ahhoz, hogy a bértáblán előre léphessen. “Ők működtetik a város”, ezért méltánytalannak látja ezt a helyzetet a képviselő. Egyúttal megkérte a jegyzőt, hogy a költségvetés előkészítésekor vegyék figyelembe ezt a kérdést. 

Szarvas Péter szerint is  nagyon leterheltek a hivatalok dolgozói, és az anyagi motíváció is hiányzik.

Kiss Tibor azt javasolta, hogy a kisebb jövedelműeknek nagyobb jutalmat adjanak. Ugyanakkor az alpolgármester szerint is érdemes lenne megvárni a béremelésekről szóló kormányzati döntést. 

A jegyző a jutalmazással kapcsolatban azt a választ adta, hogy a közszolgálati illetményi rendszerbe belenyúlni nem lehet. 

 

Így alakult az első féléves költségvetés

Az önkormányzat eredeti kiadási, illetve bevételi előirányzata 16,9 milliárd forint, amely az évközi módosítások miatt 19,28 milliárd forintra módosult. Az előirányzat-növekmény nagyobb része (1 milliárd forint) abból származik, hogy a számviteli szabályok szerint kamatozó kincstárjegybe fektettek, de maradtak összegek tavalyról, év közben voltak nyertes pályázatok, a központi költségvetésből biztosítottak többletforrásokat és a helyben is képződött bevétel. A bevételek teljesülése 9 milliárd forint, amely 47,1%-os mértékű az első félévre számítva. 

Az előterjesztés szerint 549 millió forinttal magasabb összeget irányoztak elő 2016-ra, mint az előző évben, a 3,83 milliárd forintos eredeti előirányzat féléves teljesítési mértéke 44,5%. A gépjárműadó bevételi tervszáma 174 millió forint, ami 60,4%-ban teljesült is. Jelentős elem az önkormányzat központi költségvetési támogatása, ilyen címen 3,1 milliárd forintot irányoztak elő, amely az évközi módosítások miatt 3,2 milliárd forintra módosult. Ez alapvetően a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz, illetve az intézményekhez kapcsolódik, valamint a rendészeti ágazat képzéséhez, a Trefort utcai kollégium felújításának támogatásához. A vagyonhasznosításhoz kapcsolódó bevételek jelentős része a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-től származik. Az idei feladatok teljesítéséhez továbbra is jelentősen hozzájárul a tavalyi költségvetési maradvány, a 2013-as és 2015-ös döntések szerinti hitelfelvételből még le nem hívott összeg, valamint a közgyűlés döntése szerinti 450 millió forintos új fejlesztési hitel. 

A kiadási oldal a következőképp alakult: az első félévre 19,28 milliárd forinttal számolt a költségvetés. A teljesítés nagyságrendje 7,42 milliárd forint. Az önkormányzati intézmények száma január elsejétől a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal bővült. Az előterjesztés szerint valamennyi, az önkmormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmény jól működik.Az intézmények első féléves kiadásainak teljesítése összességében 3,56 milliárd forint (felhalmozási kiadások nélkül).  Az eredeti költségvetésben tervezetteken túl 2016-ban is pótelőirányzazokat biztosítottak az intézményeknek év közben.

Az önkormányzat likviditása jó, kézben tartott – fogalmazott Szarvas Péter

Dr. Kerekes Attila szerint félév távlatából aggódó hangok is vannak, a képviselő szerint kérdés, hogyan lehet teljesíteni a költségvetést – ami azért stabil és biztonságos a fő számokat tekintve. Jelezte: az eredeti előirányzat 16,9 milliárd, a módosítások után 19,2 milliárd forint. Másfél milliárd forintos a különbség, ami jól hangzik – fogalmazott. Hozzátette: a jó kormányt mindig meg kell dicsérni, mivel mindig időben utal, és plusz források is érkeznek év közben. Teljesülni fognak a helyi adókra vonatkozó elvárások is, a gépjárműadó pedig szerinte azt mutatja, a fizetőképes kereslet javul, hiszen vélhetően többen vásároltak autót, ami optimizmusra ad okot. A költségvetési szervek szerinte fegyelmezetten működnek. A kiadási oldal “szenzációsan jó” – fogalmazott dr. Kerekes Attila, mivel van a városnak tartaléka. Azok, akik megszavazták anno a költségvetést, jól döntötték, de azokat is dicséret illeti, akik nem, hiszen a konstruktív javaslatok is belekerültek a tervezetbe – zárta sorait a képviselő.

14 igen, 2 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést.

 

Új munkahelyek létrehozását támogatja a város

Az önkormányzat több éve nyújt támogatást helyi kis- és középvállalkozásoknak 1-2 fős munkahelyteremtéshez. Az utóbbi időben ugyanakkor több nagyobb beruházás is kapott támogatást a várostól (Mondi Békéscsaba Kft. és a Hirschmann Kft.). Ezért merült fel a legutóbbi soron kívüli közgyűlésen, hogy készüljön el egy egységes szempontrendszert tartalmazó szabályzat a nagy létszámú munkahelyteremtések támogatására. Így ezentúl a támogatást olyan munkáltató igényelheti, amely 12 hónapon belül legalább 50 fővel bővíti létszámát és az új, a város közigazgatási területén élő alkalmazottakat 36 hónapon keresztül foglalkoztatja. A támogatás új munkahelyenként 60 és 100 ezer forint között adható. Illetve további támogatás jár, ha a létszámbővítés meghaladja a 100 főt, vagy az átlagbér eléri a minimálbér 150%-át.

Dr. Ferenczi Attila arról tájékoztatott, hogy 2007 óta van a városnak munkahelyteremtő rendszere. A kérdés az volt, hogy a nagyvállalkozásokat, a kis- és középvállalkozások mellett, hogyan tudná támogatni az önkormányzat. Erre ad választ ez a szabályozási javaslat, ami a támogatási összegek mellett kitér arra is, hogy 90 napon belül meg kell oldania a munkaadónak az újrafoglalkoztatást – ismertette a tanácsnok.

Kaposi László másik irányból közelítette meg a javaslatot. Ő nem tudja elképelni ezt a folyamatot, és magával a támogatással sem ért egyet. A politikus nem hiszi, hogy ez az 50 ezer forint, amit az önkormányzat ad a munkáltatónak, valóban segítség a dolgozóknak. Emellett szerinte külön kellene venni a diplomás és szakmunkás béreket.

Szarvas Péter örömét fejezte ki, hogy a képviselők támogatták a soronkívüli közgyűlésen a két nagy beruházást, és hogy megszületett ez a szabályozási javaslat. “Minél több ilyen döntést hozunk, annál jobb lesz Békéscsabának” – fogalmazott a polgármester.
 
Fülöp Csaba szerint fontos kihangsúlyozni, hogy egy önként vállalt támogatásról van szó. A kérdés azért is aktuális, mert számos beruházás előtt áll most Békéscsaba. Hozzátette: nagyon jó ez a tendencia, és az, hogy a város is támogatja az irányt. Ez anyagi és erkölcsi hozzájárulás is egyszerre, mivel ez erősítheti a cégek elkötelezettségét Békéscsaba iránt – fogalmazott a képviselő. Egyúttal javasolta, hogy a 2017-es költségvetésben 20 milliós keretösszeg jelenjen meg a munkahelyteremtési támogatásra. Az lenne a legjobb, ha minden munkahelyet a békéscsabaiak töltenének be, amit a szabályozási javaslatba is érdemes lenne beemelni – tette hozzá Fülöp Csaba. 

Hanó Miklós azt mondta: “ez a szabályzat a mi kérésünkre készült el. Ha látszik, hogy keletje van, akkor az összeget is elő tudjuk teremteni rá.”

Az elmúlt hónapokban több céggel is tárgyalt, és szinte mindenhol komolynak mondható béremelés történt – osztotta meg tapasztalatát Szarvas Péter.

Akkor jönnek Békéscsabára a befektetők, ha jók a járdák, tiszta az utca, a sürgősségi ellátás, és az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtést  – fogalmazott Herczeg Tamás.

Kiss Tibor a Békéscsabai Szakképzési Centrum sikereire hívta fel a figyelmet. Az alpolgármester úgy vélte: az itt végzettek a szakemberhiányra jelenthetnek megoldást, ugyanakkor nagyon sok olyan szakembere van a városnak, akik most végeznek az egyetemen. “Ne zárjuk ki őket sem, hogy legyen hova visszajönniük” – fogalmazott a politikus.

Dr. Ferenczi Attila azt hangsúlyozta, hogy itt egy szabályozási kérdésről van szó. Ez egy pályázati rendszer, amelynek meg kell szabni a felső határát, ki kell dolgozni a rendszert, hogy mikor, mennyit, kinek adjon a város. Az lenne a cél, hogy a város kifejezze együttműködését – tette hozzá a tanácsnok.

A pénzügyi bizottság módosító javaslatait 15 igen és Kaposi László nem szavazata mellett elfogadta a testület.

Azt a módosító javaslatot, hogy a 2017 évi költségvetésben tervezni kell legalább 20 millió forintos összeget munkahelyteremtésre, 3 igen és 7 nem szavazat mellet nem fogadta el a testület.

A Fülöp Csaba javasolta módosítás, miszerint az odaítélt támogatás feltétele legyen, hogy a felvett munkaerő 50 százaléka békéscsabai lakosok közül kerüljön ki, 11 igen, 4 tartózkodás és Szarvas Péter nem szavazata mellett elfogadta a közgyűlés.

Normatívabbnak érzik az eljárásrendet, ha pályáztatásos rendszer lesz – fogalmazott Herczeg Tamás a Fidesz-frakció nevében, miután 5 perc tanácskozási szünetet rendelt el a polgármester. Fülöp Csaba szerint mindennek maradnia kellene, a pályázatot pedig a közgyűlésnek kellene benyújtani. Ezt a módosítást egyhangúlag támogatta a testület.

Egy kivételével elfogadták a módosításokat is figyelembe vevő határozatot.

 

Ismét a városé  a STOP-SHOP telek

A Sportcsarnok melletti 5300 négyzetméternyi STOP-SHOP telek tulajdonjoga rendezetté vált, ismét az önkormányzat tulajdonát képezi. A békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban mostantól a több mint öt hektárnyi sporttelep részét képezi. 

Egyhangúlag támogatták a határozati javaslatot. 

 

Folytatódik a Csaba Park második üteme

A város 2010-ben döntötte el, hogy egy, a Csabai Kolbász hagyományaira és a szórakoztatásra épülő gasztronómiai élményparkot hoz létre. Ezt a döntést a kormány is támogatta, így 2012-ben 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással elindult a beruházás. A CsabaPark határidőn belül el is készült, azonban a projekméret korlátozása miatt a cél csak egy része vált valóra. Ahhoz, hogy a Csabai Kolbászfesztivál méltó helyszínt kapjon, el kell indítani a második ütemet, amihez elengedhetetlen a fejlesztésbe bevont területek hasznosítási jogviszonyának rendezése. A határozat elfogadásával október 1-től a város az érintett területet a Vagyonkezelő Zrt.-nek adja bérbe.

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

TOP programok, helyi igényekre építve

A városi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás erősítését célzó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) lehetőséget biztosít arra, hogy a területi szereplők igényei és szükségletei alapján fejlesztéseket hajtson végre a város. A TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiái alapozzák meg. Ezek fókusza ugyanakkor messze meghaladja a TOP forrásokból megvalósítható célok és beavatkozások körét. A forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében szükségessé vált tehát egy olyan dokumentum elkészítése, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as költségvetési időszakban. Ez a dokumentum az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP).  Az ITP feladata, hogy meghatározza a megyei jogú város számára a kormányhatározatban lefektetett TOP forráskeret felhasználásának rendszerét, és biztosítsa, hogy a város a helyi szükségletekre válaszolva, integrált módon, a lehető legtöbb területi szereplőt bevonva járuljon hozzá a TOP programok megvalósulásához.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 6.0-ás verziója szerint és a forrásfelhasználás tervezése során vált egyértelművé, hogy a város tulajdonában lévő oktatási intézmények energetikai felújítását teljes egészében a TOP fedezi, ugyanakkor a megyéktől átvéve a városi önkormányzatra vonatkozó gazdaságfejlesztési programok szintén a városi TOP forrásokat terhelik, ezért a megvalósítandó fejlesztéseket át kell gondolni. Az Integrált Területi Program 1.0 verziója 2014. október 31-re készült el. Az ITP teljes 7 éves forráskerete 13 milliárd forint. Ide tartozik az agrár- és élelmiszeripari, a turisztikai, az Ifjúsági Garzonház kialakítása, az iparterület fejlesztések, a bölcsődék és óvodák felújítása, a szociális, egészségügyi rendszer és a közlekedés fejlesztése, a városrehabilitáció és akadálymentesítés, valamint a foglalkoztatási esélyeket növelő program. A TOP a Modern Városok Programon belül az úthálózat, a SMART-CITY vagyis az energetikai mobilitás, a CsabaPark, a Városi Piac és a Munkácsy Negyed fejlesztésére is kiterjed. Valamennyi program célja a gazdaság és a városi közszolgáltatások fejlesztése, a társadalmi együttműködés és az ökológiai fenntarthatóság elősegítése. A tanulmány kitér  arra, hogy a 2014-2020-as időszakban a városi önkormányzat számára várható uniós források nagyságrendje a 2007-2014-es időszakhoz hasonló. Ugyanakkor a 2014-2020-as időszak fejlesztéseire fokozottabban igaz lesz a komplexitás és integráltság követelménye, ami miatt szükséges, hogy a fejlesztések tervezéséért és megvalósításáért felelős szervezeti rendszer kiegészüljön a kommunikációs és társadalmi problémák kezelésében jártas humánerőforrással. A javaslat szerint 31 fő munkájára van szükség a sikeres projektmenedzsmenthez.

Fülöp Csaba képviselő azt kérdezte, az előterjesztésben szereplő 100 millió forintos energetikai többletforrás mennyire tudja segíteni a Szigligeti utcai óvoda uszodájának felújítását?

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője szerint igen, ki tudja váltani, és az ezzel kapcsolatos költségeket is.

Kutyej Pál azt mondta: az utóbbi években többféle költség felmerült már az uszodával kapcsolatban, a Békéscsabai Előre Úszó Klub is igyekezett segíteni. A képviselő azt is jelezte: azt a 10 millió forintot, amit a Magyar Úszó Szövetségtől kap az egyesület – s amit felajánlott a célra – 26 millióra tornászták fel, akár ezt az összeget is fel lehet majd használni a felújításhoz.

Szarvas Péter arról tájékoztatott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tud forrást átcsoportosítani, ezért örvendetes, hogy a Magyar Úszó Szövetség kilátásba helyezett támogatást. Ugyanakkor azt kérdezte dr. Sódar Anitától: az ITP elfogadására mi a határidő? Hiányolja, hogy a Modern Városok Program számos programeleme hiányzik ebből. 

A határidő szeptember 20. volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium felé holnapig kell elküldeni a közgyűlési határozatot – válaszolt dr. Sódar Anita. Több körös egyeztetés után készült el az ITP, a kapcsolatrendszert kellett bemutatni a TOP és a Modern Városok Program között, ez elfogadásra került, a programelemeket később még lehet módosítani. Az ITP a városfejlesztési stratégiájában csak egy szűk metszet, a teljes Modern Városok Programnak a nagyobb lélegzetvételű fejlesztési dokumentumban kellene szerepelnie – vázolta a cégvezető.

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

Változtak a pályázati feltételek

Az „Energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálását” célzó pályázat feltételei megváltoztak. A korábbi 20 millió forint vissza nem térítendő támogatási összeg 5 millióra csökkent, illetve a beadási határidő is módosult. A városvezetés a feltételek módosítása mellett egyúttal arról is dönt, hogy a pályázat elnyerése esetén a Városfejlesztési Beruházó és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízza meg a program szakmai megvalósításával.

Egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Beszámol a Városfejlesztési Kft.

Tavaly októberben döntött arról a közgyűlés, hogy keretmegállapodást köt a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.-vel az uniós forrásból megvalósuló pályázatok előkészítésével, tervezésével, műszaki ellenőrzésével jogszabályban, illetve felhívásban megkövetelt hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével, műszaki kivitelezési tervek elkészítésével, pályázatok elvégzésével, és azok teljes körű végrehajtásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok ellátására. A keretmegállapodás kilencedik pontja szerint a kft. köteles évente kétszer beszámolni. A cég a legtöbb pályázat esetében a pályázai felhívásokban megjelölt határidő előtt, az elsők között nyújtotta be az önkormányzat pályázatait, a megjelölt időszakban összesen 6,5 milliárd forint értékben. Emellett ellátja az Integrált Területi Programban (ITP), a projektlistában szereplő fejlesztések előkészítését is, amelyek benyújtását a később megjelenő pályázati felhívás alapján, ütemezetten végzik. 2015 november 1 és 2016 augusztus 31-ig 47 közbeszerzési eljárás lebonyolítását és akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatot látták el, de elvégezték az útfelújításokhoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatokat, 2016 márciusa óta a kft. végzi a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselését, február 1-től a hulladékgazdálkodási feladatok műszaki ellenőrzését, a köztisztasági feladatok műszaki ellenőrzését. 

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes örömmel tájékoztatott arról, hogy eddig 15 pályázatot nyújtott be Városfejlesztési Kft. és ebből 7 pályázat nyert. 

15 igennel elfogadta a közgyűlés a beszámolót.

 

A Békéscsabai Médiacentrum Kft. láthatja el az uniós pályázatok PR és marketing kommunikációs feladatait

A Békéscsabai Médiacentrum Kft. (BMC) kiemelten a békéscsabai eseményeket dolgozza fel, friss hírekkel, információkkal látja el az olvasókat és nézőket a Csabai Mérleg, a 7.TV és a www.behir.hu felületein, de a megye minden polgárának tájékozódását elő kívánja segíteni.A közös hírszolgálat, az összehangolt műsorkészítés, az eszközpark és a stáb kapacitásának jobb kihasználása révén összetett, magas minőségű szolgáltatást biztosít. A BMC ezen felül aktívan segíti a városi rendezvények, kiállítások, koncertek, színi darabok népszerűsítését. A BMC működésének finanszírozásában a közeljövőben hangsúlyos szerepet játszhat az uniós pályázatok tervezése során elszámolható költségtípusként megjelenő kötelező tájékoztatás, nyilvánosság és egyéb PR, marketing költségek. A közgyűlés jóváhagyásával olyan pályázatok nyilvánosságát viheti a cég, mint a CsabaPark továbbfejlesztése, a Munkácsy múzeum turisztikai fejlesztése, a családbarát munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése a Lenkey, a Tábor utcai óvodákban, a Zöld városok kialakítása, a fenntartható városi közlekedésfejlesztés projekt, az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, vagy a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok.

A polgármester azt kérdezte, hány fővel dolgozik a BMC, és a mostani létszámmal megoldható-e ez a feladatbővülés?

Opauszki Zoltán ügyvezető válaszából kiderült: jelenleg 28 fővel dolgozik a médiavállalat. Az új feladat jelentős részét saját humánerőforrással és eseti jellegű erőforrás bevonással biztosítja majd.

14 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés.

 

Beszámol a vagyonkezelő első féléves gazdálkodásáról

109 millió forintos veszteség mutatkozik a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. mérleg szerinti eredményében. A veszteség egyrészt az Árpád Fürdő 34,9 millió, illetve a Sport- és Szabadidő létesítmények 81,4 millió forintos negatív egyenlegéből tevődik össze, amelynek okai a 126,5 millió forintos működési támogatás elszámolásának hiányából, illetve a szezonalitásból adódik. Másrészt a törzsház konszern adózás előtti eredményei is 285 millió forintos veszteséget mutatnak, amely a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 109,9 milliós, a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 135,6 milliós, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. 21,3 milliós és a Békéscsabai Médiacentrum Kft. 12,8 millió forintos veszteségéből adódik. Ennek oka a 253,5 millió forintos működési támogatás elszámolásának hiánya és a szemétszállítási díj bevételének elmaradása. 

16 igennel, egyhangúlag megszavazta a közgyűlés. 

Dr. Ferenczi Attila szerint soha nem látott veszteség következett be, ami a beszámolóból is kiderül. A Vagyonkezelő Zrt.  több cégnek is tagi kölcsönt nyújtott, bár nincsen olyan vagyon, hogy ilyen kölcsönöket biztosítson. A saját tevékenységét ugyanakkor maradéktalanul betartja.  

Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a tagi kölcsön átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Zrt-nek. Az elmúlt kettő és fél hónapban a támogatásokat vizsgáló irodának elküldött jelentések négy vagy öt csoportot képeztek, és amit lehetett, azt az önkormányzat folyamatosan megküldött. Hozzátette, a Békéscsabai Médiacentrum működési és fejlesztési támogatásának rendezése július 11-én megtörtént. Az Árpád Fürdő, a CsabaPark és a Csaba-Nap rendezvény támogatását is rendezték. Most szeptemberben a sportlétesítmények működési támogatása is megoldódott, a Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Városfejlesztési Kft. támogatásának rendezése pedig folyamatban van. “Ki merem jelenti, hogy ez a hiányosság nem az önkormányzat finanszírozási tevékenységének következménye” – fogalmazott az osztályvezető.

A polgármester Kozma Jánostól, a vagyonkezelő vezetőjétől azt kérdezte: van-e pénzügyi zavar, likviditási probléma a Vagyonkezelő Zrt.-nél?

Kozma János azt mondta, ezek a tények az üzleti tervből adódnak, ez pénzügyi problémát a vagyonkezelő esetében nem okoz. A Hulladékgazdálkodási Kft. likviditási problémái abból adódnak, hogy bevételének jelentős része a szemétszállítási díjból keletkezik, amit az utóbbi időben kiszámlázni nem lehetett. Éves szinten 418 millió forintos szemétszállítás díjjal lehetett eddig számolni, amiből eddig 128 millió forint folyt be. Ez komoly hiányt fog okozni – jelezte a cégvezető hozzátéve: jelen pillanatban még remény sincs arra, hogy az államtól megkapjánk a szemétszállítási díj hiányzó összegét. “A jövőben mi fogunk számlázni az állam nevében, de több kérdés még mindig nem tisztázott ezzel kapcsolatban” – hangsúlyozta Kozma János.

Nem az önkormányzat hibájából van bajban a cég – vélte Szarvas Péter. De az, hogy nem akkor ment el a levél, amikor kellett volna, az nincs befolyással arra, hogy hol tart pénzügyileg a vállalat a polgármester szerint. Mindig a támogatónak kell a támogatást vizsgáló irodának a kérvényt eljuttatni, tehát  ebben az esetben az önkormányzatnak – tette hozzá.

Dr. Bacsa Vendel azt jelezte, hogy áprilisban érkezett meg az állásfoglalás a Miniszterelnökségtől, az egyes támogatási szerződések kezelésére a polgármesteri hivatalban, illetve ügyvéd segítségével került sor. A munka folyamatos volt, az összes támogatási szerződést a TVI részére elküldték.

Szarvas Péter a határidők pontosabb betartását kérte a jövőben. 

Miklós Attila a hulladékgazdálkodás problémájára tért ki. Szerinte ha az állam nem avatkozik be, nagy valószínűséggel az önkormányzatnak kell kipótolnia a hiányt. A képviselő szerint már a költségvetés tervezésekor is tudták, hogy csak szeptemberig lesz elég a pénz a hulladékkezelésre. Ismét felszólította Szarvas Pétert arra, hogy kérdezze meg Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, mi lesz, különben “kivéreznek” a városok.

Az állami hulladékgazdálkodási holding megalakult tavasszal, a békéscsabai problémák máshol is kialakultak – közölte a polgármester. Hozzátette: fontos városi kérdésekben konzultál a város országgyűlési képviselőjével.

Dr. Ferenczi Attila úgy értékelte, megnyugtató választ kapott, a Stop Shop telek ügyében korrekt volt az eljárás, de meg kellett kérdezni, miért volt csúszás két önkormányzati céggel szemben. A tagi kölcsön nem támogatás – emlékeztetett a tanácsnok, hozzátéve: jó lenne, ha a támogatás valóban támogatás lenne, nem pedig tagi kölcsön.

12 igen, 4 tartózkodással fogadták el az előterjesztést.

 

63 millió forintos tagi kölcsönt kap a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.

Békéscsabán a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (alvállalkozó bevonásával) végzi. A társaság gazdálkodását az év közben megváltozott jogszabályok jelentősen befolyásolták, amely alapján a társaság januárra, februárra és márciusra szemétszállításról szóló számlát bocsájtott ki a lakosságnak. Április 1-től ez a díj a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinmáló és Vagyonkezelő Zrt.-t illeti. A társaság bevétele ettől számítva a koordináló szervezettől járó díj, amelyből eddig előlegként csupán 19,9 millió forintot kapott meg. Az előterjesztés szerint a társaság komoly anyagi gondokkal küzd, a lejárt szállítói tartozások összege jelenleg meghaladja a 146 millió forintot. Ennek egyik oka, hogy senki sem tudja, mikor érkezik meg a második negyedéves szolgáltatási díj a békéscsabai társasághoz, de az is gondot okoz, hogy támogatási szerződés híján a forrás sem hívható le, így önkormányzati pénzhez sem juthat a cég. A közgyűlés februári döntése alapján idén 148 millió forintos támogatást kapott a vállalat, amiből márciusi döntés alapján 85 millió forintot utaltak át tagi kölcsönként. Az előterjesztésben azt kérték, a maradék összeget is ilyen formán biztosítsák.

14 igen, két tartózkodás mellett elfogadták el az előterjesztést.

 

Békéscsaba 1912 Előre SE kérelme

A  Békéscsaba 1912 Előre SE két nagyméretű műfüves pályára szeretnének pályázni és ehhez tulajdonosi hozzájárulást kérnek.

15 igennel, egyhangúlag támogatta a közgyűlés a kérelmet.

 

Nyugdíjazás előtt is lehet szolgálati lakásra pályázni

Jelenleg a szolgálati bérlakásokat a békéscsabai sportszervezetek sportolói és a közfeladatot ellátó intézmények dolgozó vehetik igénybe. A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb három évre szólhat és meghosszabbítható. A bérlemény elhagyására munkaviszony megszűnése esetén 60 nap, nyugdíjazáskor 6 hónap áll a bérlő rendelkezésére. Azonban vannak olyan bérlők, akik akár több évtizeden át szolgálati lakásban éltek és nyugdíjba vonulásuk után sem tudnák megoldani másképpen a lakhatást. Ezért a városvezetés a rendeletet úgy módosítaná, hogy a nyugdíjazás előtt álló bérlő kérelmet nyújthat be a szolgálati lakás bérleti jogára. Ennek feltétele, hogy a kérelmező munkaviszonya meghaladja a 25 évet, havi jövedelme legalább ötszöröse legyen a fizetendő lakbérnek és nincs lakhatásra alkalmas ingatlana. A határozat kitér még az Irányi utca 4-6. szám alatt található bérlakások kiadására is, egyértelmű, pontszámokon alapuló követelményrendszer kidolgozását javasolja. Szintén új pontként jelenik meg, hogy a kiadó lakások esetén plusz pont jár, ha a bérlők lakástakarékkal rendelkeznek.

Dr. Csicsely Ilona, a lakásügyi bizottság munkájáról tájékoztatott. Mint mondta, a cél az, hogy segítsék a lakáshoz jutókat. Megpróbálják felmérni a fejlődő cégeknél, hogy milyen mértékű lakásigényük lesz. 

16 igen szavazattal elfogadták a rendeletalkotást.

 

Az önkormányzat lesz az Életfa fenntartója

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő Életfa Idősek Otthona az idősek otthoni ellátását végzi. Az egy-, illetve kétszemélyes lakóegységekben az intézmény az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosít. Intézményi elhelyezésre azok az idősek, házaspárok, élettársak jogosultak, akiknek nincs önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonya, illetve bármely lakásra vonatkozó tulajdonjoga, vagy egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézmény 2010-ben olvadt bele a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központba, 2014 óta pedig működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. 2016 januárjában a közgyűlés tárgyalta azt a javaslatot, hogy az otthon az önkormányzat fenntartásában működhetne tovább.

Herczeg Tamás szerint ritka az az előterjesztés, ahol több változat van. A több hónapos munka után végül zárt ülésen az irányító szerv és a vezetés változtatása mellett döntött a szociális bizottság. 

Dr. Kerekes Attila is egyetértett a bizottság döntésével. “Úgy látom, mindenkinek az a legjobb, ha az Életfa hozzánk tartozik” – fogalmazott a képviselő.

Miklós Attila arra volt kíváncsi, hogy a polgármester, mint kistérségi elnök, a fizetési különbségek tekintetében kezdeményezett-e előrelépést. Hozzátette, nincs nagyon más alternatíva, mert a kistérség “nem volt jó gazdája” az Életfának.

A polgármester kiemelte: az elmúlt években nyilvános volt, hogy mennyit költött a kistérség az otthonra. A társulás ingatlangazdálkodásával kapcsolatban többször felmerült, hogy többet, hamarabb kellett volna az érintett ingatlanokra költeni. Azonban az idei évi tervezés jó ütemben halad, a tavalyi évben felmerült “furcsa ügyek” lezárultak. Nincs titok, minden adatot kiadtak. “Elnökként  arra törekszem, hogy az Életfa működésében ne legyenek zavarok” – fogalmazott Szarvas Péter.

– 167 millió forint indokom van arra, hogy ne a Kistérségi Társulás legyen a fenntartó. Ennél sokkal jobb gazda lesz az önkormányzat – fűzte hozzá Miklós Attila.

Szarvas Péter úgy gondolja, hogy igenis jó gazdája a Kistérségi Társulás az Életfának.

Herczeg Tamás úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy ne legyenek a jövőben furcsa ügyek. A szociális központnál vannak azok az ingatlanfenntartási kérdések, amit Miklós Attila is említett.

Dr. Ferenczi Attila arra emlékeztetett: 1999-ben a város pénzéből építették meg az otthont, akkor még emeltszintű ellátással. A kiemelt normatíva miatt került át a kistérséghez. Ez a feltétel azóta megszűnt, miért ne lehetne a város a fenntartó? – tette fel a kérdést a tanácsnok. Ugyanakkor kihangsúlyozta, minden kistérségi tárgyalás kapcsán megköszönték az ott dolgozók áldozatkészségét.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes is köszönetet mondott a szociális ágazat kiváló munkájáért.

12 igen, Kocziha Tünde és Szarvas Péter nem szavazata mellett elfogadta a javaslatot a közgyűlés.

 

Hajléktalan-kérdés

A város az 1993-as szociális ellátásról szóló törvény alapján köteles éjjeli menedékhelyet, nappali ellátást és átmeneti szállást biztosítani a hajléktalanoknak. Ezt a feladatot jelenleg a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ látja el. Az önkormányzati fenntartásban működő intézmény átmeneti szállást, nappali ellátást és utcai szociális munkát biztosít a hajléktalanoknak. Az elmúlt években azonban az ellátottak száma csökkenő tendenciát mutat, amely nagy valószínűséggel az épületek korszerűtlenségéből és a túlzsúfoltságból adódik. A megyében több hajléktalan szállón él olyan ellátott, akik Békéscsabáról a túlzsúfoltság, vagy a rossz körülmények miatt költöztek át más városba. Szintén probléma az átmeneti szállások állapota, például a rossz hőszigetelés, a penészesek falak – éjjeli menedékhely pedig nem is működik Békéscsabán. Az önkormányzat több pályázatot is benyújtott már a helyzet rendezésére, például krízisközpont létrehozására, nappali melegedő építésére és a meglévő épület felújítására, ám egyik pályázat sem nyert. Így a város más megoldást keresett: 2015-ben az állami tulajdonban lévő Gyár utcában található ingatlan az önkormányzathoz került, az erre vonatkozó fejlesztési elképzelés bekerült a Modern Városok Program dokumentumába. Június óta külön munkacsoport dolgozik a fejlesztés előkészítésén.

Szarvas Péter azt javasolta, hogy a polgármester helyett a felelős Herczeg Tamás tanácsnok legyen, ám ez az előterjesztés nem kapta meg a többséget. 

Végül 15 igennel elfogadták a benyújtott javaslatot

 

Veszteségtérítési igénye van a DAKK-nak – az önkormányzat egyelőre nem fizet

Békéscsaba szerződése a DAKK-al 2017 december 31-ig szól a helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátására. A megállapodásban az is szerepel, hogy évente beszámolót készít a volántársaság; a tavalyi évre vonatkozó előzetes mérlegét a januári közgyűlésen terjesztették a képviselők elé. Az előzetes beszámolóban jelezték, hogy várhatóan 20 millió forintos mínuszban lesznek a személyszállítási tevékenység elvégzése miatt, és ennek megtérítését a 2015 évi beszámolóval együtt fogja kezdeményezni. A végleges beszámolót a közgyűlés májusi ülésén tárgyalta, amikoris a DAKK arra mutatott rá, 32,8 millió forintos veszteséget produkáltak. A DAKK vezetősége ennek a veszteségnek a megtérítését kéri most az önkormányzattól, habár az előterjesztő szerint a veszteség mértékével és kialakulásának okaival kapcsolatban új adatot és indokot nem közölt a szolgáltató. 

A DAKK vezérigazgatója ezúttal sem volt jelen.

Tímár Ella módosító javaslatot tett: eszerint a közgyűlés döntsön úgy, a DAKK Zrt. által igényelt veszteséget a közgyűlés megismeri, és felkérik a polgármestert arra, hogy a vezérigazgatóval tárgyalják le az ügyet és hozzák azt vissza a képviselő-testület elé októberben. Ha már veszteség van, és plusz pénzt kérnek, indokolják meg – fogalmazott a képviselő.

Szarvas Péter szerint nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek miatt az önkormányzatnak fizetnie kellene. Arra emlékeztetett: az önkormányzat 180 milliót fizet a DAKK-nak a helyi közösségi közlekedés támogatására – annak a cégnek, amelynek 420 millió forintos bevétele van és 600 milliós a költségvetése. A polgármester hozzátette: a szerződés kötelez, 2015-re van vesztesége a cégnek, de szerinte nem indokolt a költségek megtérítése. Zárásként elmondta: a Magyar Közlönyben tegnap megjelent, hogy a Magyarországon működő állami tulajdonú autóbusztársaságok 22 milliárd forintos többlettámogatást kapnak.

10 igen, három tartózkodás, két nem mellett elfogadták Tímár Ella módosító javaslatát.

 

Átveszi az egyik csapadékelvezető csatorna üzemeltetését az önkormányzat

A Mondi Békéscsaba Kft. a Tevan Andor utcai ingatlanon jelentős gazdasági fejlesztést hajt végre. A vízjogi engedély megszerzése érinti a telephelyén kívüli csapadékvíz elvezető rendszereket is, amely az Élővíz csatornáig a Kistér III csatornán keresztül történik. A csatorna egyes szakaszai különböző tulajdonban vannak, így például több szakasz az államéban (melynek kezelői a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Közútkezelő Nonprofit Kft. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.), több pedig az önkormányzaté (ezek önkormányzati kezelésben vannak).

A cégnek üzemeltetési engedélyt kell beszereznie a telephely csapadékvíz elvezetésének kialakításához, amely érinti a felsorolt csatornaszakaszok mindegyikét, ám egyikre a nemzeti vagyonkezelő üzemeltetési nyilatkozatot nem tud kiadni. Opcióként felmerült, hogy az önkormányzat, vagy a Mondi vállalja fel az érintett 220 méter hosszú csatorna üzemeltetését. Hogy az eljárás zökkenőmentes legyen, az előterjesztő azt javasolja, ezt a feladatot az önkormányzat vállalja fel (költsége 100-500 ezer forint között mozog évente)

13 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadták a javaslatot. 

 

2 millió forint az egyházi temetők üzemeltetésére, megújul az út a Felsővégi temetőben

257 ezer forint a Gerlai Polgárőr Egyesületnek a köztemető üzemeltetésére és köztisztaságának fenttartására: ennyit irányoztak elő az idei költségvetésben a feladatra. 2016-ban az önkormányzat tulajdonában lévő Gerlai köztemető vízellátására 8,1 millió, valamint a 2016 január 1-18 közötti időszakra terjedő üzemeltetési és köztisztasági feladatainak ellátására a fentiekben említett összeget fordítottak. A költségvetésben ezen felül a Gerla-Mezőmegyer összevont közterület és temetők üzemeltetésére összesen 12,5 millió forintot tette félre az önkormányzat. Az idei költségvetésben temetőkkel kapcsolatos feladatokra 9,7 millió forint áll rendelkezésre. Az előterjesztő ennek fényében azt javasolta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2 millió forintot különítsenek el egyházi temetők fenntartásának támogatására. Ezen felül a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség 4,7 millió forintot kaphat a Felsővégi temető útburkolatának javításához, a Páduai Szent Antal Plébánia 2,6 millió forintot fordíthat a Szarvasi úti temető ravatalozó felújítására, Zsigmond utcai katolikus temető fakivágására pedig 400 ezer forint juthat. 

Dr. Ferenczi Attila azt jelezte: a járási hivatal egy nyári bejárás során hiányosságokat tárt fel a mezőmegyeri köztemető esetében, mivel nincs megfelelően biztosítva a temető elkerítése. Ezért is lenne szükséges a támogatás, illetve szeretnék támogatni az egyházi temetőket is. A módosításban szerepel költségátcsoportosítás is, a katolikus temető ravatalozófelújítását például a következő év elején támogatnák, idén pedig az evangélikus temető útfelújítására fordítanának nagyobb összeget.

Egy nem, 13 igen mellett fogadták el az előterjesztést.

 

Jövő nyárig kell elvégeznie a kivitelezőnek a szennyvízberuházással kapcsolatos hibákat

Két ütemben valósult meg Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése. A 75 százalékos támogatási intenzitású programhoz 77 millió forint önerőre volt szükség. A fejlesztés első szakaszban a beruházás tervezése és szakmai előkészítése történt meg, a második ütem már csak alig 15 százalékos önerőt igényelt. A munka 2008-ben kezdődött el, a kivitelezés, csatornarekonstrukció 2015-ben fejeződött be. A szerződésben foglalt négy feltételből hármat már teljesített a város, az inflációra vonatkozó feltételt pedig folyamatosan biztosítania kell az önkormányzatnak. A teljesítendő feltétel az évenkénti 1 kilométer csatornarekonstrukciót és a szennyvízaknák javítását tartalmazza. A tájékoztató kitér a szennyvíztisztító telep működésekor és üzemeltetésekor felmerülő problémákra is. A kiemelten fontos hibákkal kapcsolatos (kénhidrogén miatti korrózió, homokfogó kialakítása, komposztáló csarnok légelszívása, komposzt technológia, komposzt komposztáló csarnok, gépek, struktúra anyagtároló rágcsálók) problémák miatt a vállalkozót felszólították. Az intézkedési terv alapján a hibák kijavítását a kivitelezőnek 2016. október 31-ig, illetve 2017. július 31-ig kell elvégeznie.

Alföld Víz Zrt. szakértői is megjelentek a dísztermeben. 

Dr. Ferenczi Attila javaslata szerint mérnököt is be kellene vonni, aki a szakértői megítélést segítené. Ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta a testület.

Egyhangú döntés alapján az Alföld Víz Zrt. teljeskörűen eljárhat az ügyben.

 

Pályázatot írnak ki a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény vezetői posztjára

2011 december 1-től 2016 november 30-ig szól a gyermekélelmezési intézmény vezetőjének megbízatására. A feladatkört jelenleg Dávidné Tóth Edit látja el. Mivel azonban megbízatása lejár, és a jogszabályok is így rendelkeznek, a posztra pályázatot hirdetnek.

A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők.

 

Közel háromezer döntés

A polgármester évente három alkalommal köteles a Közgyűlésnek beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. A dokumentum szerint a városvezető április 1. és augusztus 31. között 256 alkalommal döntött közterület-használati határozatokról. A lakhatási, gyógyszer és rendkívüli támogatások odaítélésének száma pedig megközelítette a háromezret. Szintén a polgármester határozott a szociális tűzifa, a köztemetés vagy a tanévkezdési támogatás odaítéléséről is – olvasható a tájékoztatóban. 

A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők.

 

Több projekthez is csatlakozott nyáron a város

Halaszthatatlan ügyekben hozott döntéseket a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az előző (június 16-i) közgyűlés óta. Utóbbin kapott felhatalmazást erre a bizottság, így határoztak például arról, hogy szándéknyilatkozatot nyújtanak be a LIFE integrált projekthez történő csatlakozáshoz, támogatást nyújt a Békéscsabai Szakképzési Centrumnak a rendészeti kollégium felújításához, TOP-os pályázatot nyújt betelket értékesít a Mondi Békéscsaba Kft.-nek, de határoztak arról is, hogy a város részt vesz a Nemzeti Szabadidős- Egészség Sportpark Programban. 

A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők.

 

Megszűnik az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány

Jelenleg a közalapítvány a szociális intézmények, a házi segítségnyújtás és beteggondozás eszközbeszerzését, valamint a szociális ágazatban dolgozók továbbképzését támogatja. A közalapítvány létrehozását az esetleges többlettámogatások indokolták. Időközben azonban egyre kevesebb támogatója van az intézménynek. Az utóbbi években kizárólag a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból származott többletforrás. A korábbi évek beszámolóiból jól látszik, hogy a közalapítvány érdemi tevékenységet nem végez, bevétele a legalapvetőbb adminisztratív feladatok finanszírozására sem elegendő. Ezért az önkormányzat most dönthet annak végelszámolással történő megszüntetéséről. A javaslat továbbá kitér arra is, hogy a közalapítvány megmaradt vagyonát az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítványnak utalja át. 

A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők.

 

Emelik az egészségügyi szolgáltatás megbízási díját 

Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények foglalkoztatottainak foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásait 2005 óta a Csabai Foglalkozás-egészségügyi Kft. látja el. 2013-ban a megbízási díjat függetlenül a munkaköri besorolástól egységesen 1900,-Ft/főben állapították meg. A társaság ezzel a díjazással akárcsak 2014-ben, 2015-ben is veszteséggel zárta az évet, ezért kéri a megbízási díj emelését 2500,-Ft/főre. A cég által javasolt összeg még így is alacsonyabb a jelenleg jogszabályi tarifáknál. Illetve a határozat kitér arra is, hogy a megbízási díj emelése éves szinten legfeljebb hétszázezer forint többletköltséget jelentene az önkormányzat számára.

A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők.

 

Megszűnik a kísérleti telephez vezető vasúti átjáró

A város fejlődése folyamatosan igényli a Településrendezési Eszközök finomítását, módisítását. A fejlesztéseket legtöbbször pályázati pénzből tudja biztosítani az adott vállalkozó. Azonban ezek feltétele többnyire, hogy az adott önkormányzat nyilatkozzon arról, a tervezett fejlesztés és Településrendezési Eszközök összhangban vannak egymással. Ahhoz, hogy ezt a nyilatkozatot kiadja az önkormányzat elengedhetetlen az eszközök fejlesztési tervekhez való igazítása. A módosítást ez esetben a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő Békéscsaba és Lökösháza között szakasz fejlesztése indokolja. A fejlesztés egyik lényeges eleme, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egykori kísérleti telepéhez vezető vasúti átkelő megszűnik.

Még 2011-ben elkészült az érintett szakasz útépítési engedélyezési terve, és ezzel párhuzamosan a településrendezési eszközök módosítása. A dokumentumból kiderül, az út nyomvonalának változtatására azért van szükség, hogy elkerülje a Kardoskút és Békéscsaba közötti gázvezeték nyomvonalát. Emiatt pedig a Kétegyházi úthoz csatlakozó csomópontot is át kell alakítani. Így a Településrendezési Eszközöket is az új nyomvonalhoz kell igazítani.

 

Októberben térnek vissza az Öveges-programra a képviselők

Visszatérve a napirend előtti felvetésre, 15. napirendként tértek vissza a képviselők az Öveges-programra. A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnöke szerint érdemes megvárni a szakértői jelentést és a bizottsági eredményt. Miklós Attila szerint ezt összesítve osszák meg a szakértői véleményt a képviselőkkel a következő közgyűlésen. Ezért kérte azt a közgyűlés elején, hogy a vizsgálat eredményét szeptemberről októberre tegyék át.

– Miért van szükség a bizottság mellett más, új szakértő bevonására?- intézte kérdését dr. Ferenczi Attila a polgármesterhez.

Szarvas Péter szerint ez nem egyedi dolog, vannak olyan esetek, amikor szükséges más szakértők bevonása.

Miklós Attila nehezményezte, hogy az új szakértő bevonásáról a bizottság, több havi munkát követően, két hete kapott értesítést.

Kaposi László bizottsági tagként megjegyezte, elég korán megfogalmazták, hogy tegyen a közgyűlés feljelentést, és bízzák ezt a nyomozást igazságügyi szervekre. Annak idején javasolta, hogy a jogi és ügyrendi bizottságnak is legyen egy vizsgálata, mint mondta, úgy emlékszik, Sódar Anita felajánlotta, hogy ezt a vizsgálatot lefolytatják, de inkább úgy határoztak, hogy a megfelelő szervek kezében összpontosuljon a vizsgálat. 

A határozati javaslat előterjesztése jogos – fogalmazott Miklós Attila. Mint mondta, bizottsági elnökként azt javasolja, készüljön el a szakértői vélemény a következő közgyűlésre.

Az előterjesztést egyhangúan elfogadta a közgyűlés.

 

Javulhatna az IC-színvonal, elharapódzott az illegális szeméthelyzet, testvérvárosi kapcsolatot erősít a város

Miklós Attila kapott szót: három ügyben intézett kérdést a polgármesterhez. Jelezte: a Korzó téri óra már régebben megállt, mikorra oldódik meg a probléma? Ezen felül beszámolót kért a képviselő a nyári szúnyoggyérítésről, mivel a lakosság egy része nem volt elégedett az elvégzett munka minőségével. A harmadik kérdés az Intercity vonatokra irányult. Megjegyezte, ez közös eredmény, örül a sikernek, de arra bíztatta a polgármestert, péntek este, vagy vasárnap este próbáljon meg Budapest felé közlekedni, a képviselő szerint ugyanis a zsúfoltság nem enyhült. “Ne álljunk le, nem ez volt a cél”, a szolgáltatás színvonalában is előrelépésnek kellene lennie. A menetidő nem változott, csak a nevében IC a szolgáltatás – fogalmazott. 

Szarvas Péter úgy reagált, három pár járaton egy-egy IC kocsit visszaállítottak, de ígéret van arra is, hogy decembertől komplett szerelvények is IC-ként közlekednek. 

Kiss Tibor arról tájékoztatta a képviselőket, hogy egy meghívásnak eleget téve  Tarnowskie Góry-ban járt önkormányzati delegációval. Itt szándéknyilatkozatot írt alá a helyi polgármesterrel és az iparkamara elnökével, miszerint természetes élelmiszerek és borok vásárát szerveznék meg.

Bíró Csaba a Korzó téri óra problémájára úgy reagált: a hiba elhárításán már dolgoznak.

Kutyej Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a külső kerületekben elharapódzott az illegális szemétlerakás. A konténeres rendszer korábban jól működött, de a gyűjtőedények eltűntek. Kérte, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségeit, mennyibe kerülne, milyen feltételekkel lehetne ezt a rendszert visszahozni? Kérdésére írásban válaszolnak majd.

Zárásként Szarvas Péter azt jelezte, hogy a november 17-ére időzített közgyűlést hivatalos teendői miatt november 22-én tartják meg.

 

Vágvölgyi Nóra, Varga Diána

Megosztás:

Címke: