Tényleg a főnököm dönti el, mikor mehetek szabadságra?

2017. március 24. 19:58 | behir.hu

A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok. A dolgozó mindössze évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Biztonságban viszont még akkor sem érezheti magát teljesen, ha már elutazott: főnöke a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár haza is rendelheti.

Tavasszal az előrelátók már elkezdik a nyaralás megtervezését, egyeztetik az időpontokat a családdal, barátokkal és akár előleget is befizetnek a nyári utazásra. Igen ám, de biztosan számíthatunk-e arra, hogy a főnökünk akkor biztosítja a szabadnapokat, amikor mi utazni szeretnénk? És megteheti-e vajon, hogy az utolsó pillanatban mégsem engedélyezi a szabadságot, vagy éppen behívja dolgozni a beosztottjait?

A hatályos Munka Törvénykönyve adja meg a választ, ami – összhangban a kódex sok egyéb rendelkezésével – többnyire a munkáltató érdekét helyezi előtérbe. Összefoglalva: nem elég, hogy hazánkban kevés munkaszüneti nap van (habár nagypéntekkel éppen most bővült a sor), de a dolgozó maga szabadságának csak egy részéről rendelkezhet, és még arról is csak bizonyos feltételek esetén – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából..

„A kódex gyorsan tisztázza az erőviszonyokat – hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor, a Mazars Kft. adópartnere. A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ez persze azt is jelenti, hogy a szabadság jogszabályszerű kiadása a munkaadó felelőssége. Neki kell nyilvántartania a szabadság kiadásával kapcsolatos adatokat is, hiszen ezeket bármikor számon kérhetik egy munkaügyi ellenőrzés során.

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, előtte azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót is, akit a szabadság kiadásának időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell. A munkavállalónak is vannak azért jogai: 7 nap szabadsággalő rendelkezik,ennek kiadását 15 napos előzetes bejelentés mellett kérheti. Ezt a főnök a dolgozó kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni.

A szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. A 14 napba nemcsak a szabadság napjai, hanem a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és a szabadnap is beleszámít. A felek egyébként külön megállapodással ettől eltérhetnek: ismerve a főnök-beosztott közötti tipikus erőviszonyokat, kérdéses lehet, hogy a dolgozók valóban szabad akaratukból mondanak le a kéthetes pihenésről.

A hatályos kódex alapszabálya, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A törvény csupán néhány esetben engedi, hogy a következő évre lehessen átvinni a szabadságot:

  • Amennyiben a munkaviszony október 1. után kezdődött, a szabadságot a következő év március 31-ig lehet kiadni.
  • A munkavállaló részéről felmerülő rendkívüli helyzet (pl.: szülési szabadság) miatt, ilyenkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.
  • Az évvégi ünnepek során a tárgyévben kivett szabadság legfeljebb 5 munkanappal átnyúlhat az új évbe.
  • Az életkor szerinti pótszabadság a felek megállapodása alapján a következő évben is kiadható.
  • Kollektív szerződés rendelkezése alapján.

A dolgozók azonban csak akkor lehetnek biztosak a nyaralásukat illetően, ha már túl vannak rajta. A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján ugyanis a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

Szmicsek Sándor hozzáfűzte: a törvény szerint ezzel a lehetőséggel csak kivételes esetben élhet a munkaadó és akkor is meg kell térítenie dolgozójának az időpont módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A már megkezdett szabadság megszakítása esetén a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.”

Munkamániásoknak rossz hír, hogy a szabadságot pénzben nem lehet megváltani. Az egyetlen kivétel, ha a munkaviszony megszűnésekor a még időarányosan járó szabadságot a munkaadó kifizeti. A frissen elbocsátott dolgozó pedig ezután úgy mehet szabadságra, ahogy kedve tartja - jegyzi meg a Mazars.

privatbankar.hu

További programok »

FEL