Takács Attila dandártábornok: A haditornával felkeltjük a fiatalok figyelmét

Általános és középiskolás diákok számára rendeztek haditornaversenyt a békéscsabai repülőtéren. A fiatalok olyan gyakorlatokban próbálhatták ki magukat, amelyekkel akár a kiképzés vagy a szolgálat közben is találkozhatnának. A 7. Tv Aktuális című műsorában erről beszélgetett Takács Attila dandártábornokkal, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnokával Zsíros András műsorvezető.

 

– Mennyire volt komoly a haditorna? Tekinthető-e háborús játéknak, ami kicsit életszerű, vagy ennél azért jóval komolyabb?

 

Azt gondolom, hogy a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelően igyekeztünk megtalálni azokat a versenyszámokat, programokat, feladatokat, amelyekben tudnak sikerélményt szerezni. A másik fontos cél, hogy a honvédelem ügyével ismerkedjenek, a katonák életével találkozzanak kicsit testközelből. Hiszen pont az az egyik fontos célja a honvédelmi versenynek, hogy a fiatal középiskolások, de akár már általános iskolások is képet kapjanak arról, hogy a haza védelme, a honvédelem az a katonákra van bízva, de ők is tehetnek ezért. Nagyon fontos, hogy az ő nevelésükben szerepet játsszon ez a fajta honvédelmi jellegű nevelés is. Nem érzem, hogy ez véresen komoly lenne, de a versenyt nagyon komolyan vették a fiatalok.

 

– Mennyire számított újdonságnak nekik, hogy igazi fegyvereket láthattak testközelből?

 

Ez már tizenhetedik alkalom, így a felkészítő tanárok, azok a tartalékos katonák, vagy aktív katonák, akik a Katonasuli program vagy más honvédelmi program keretében már eljutottak az iskolába, tudtak segíteni a csapatoknak felkészülni. Így például a fegyver szét- és összeszerelésnél az egyik hölgy 17 másodperc alatt szedte szét a fegyvert, tehát nyilván nem először találkozott ezzel a fegyverrel. Nagy az érdeklődés. Egyrészt a fiatal korosztályt a videojátékok is inspirálják arra, hogy a valóságban is kipróbálják ezeket az eszközöket. Ez egy nagy vonzerő, egy kaland, és igyekszünk ezekre az élményre, a kaland megélésére alapozni akkor, amikor ilyen versenyeket hirdetünk.

 

– Azért a videojátékok világa és a valódi fegyverhasználat között óriási a különbség. Annak ellenére is, hogy egyre valósághűbbek ezek a játékok.

 

Így van. A verseny során légpuskával volt egy lövészeti verseny. A gépkarabélyt nehezített számnak gondoltuk, de az eredmények azt mutatták, hogy azt is minden gond nélkül megoldják. Úgyhogy nyitottak, fogékonyak a diákok. Nem elsősorban a katonai képzés volt a cél, hanem az, hogy ismerkedjenek azokkal az eszközökkel, amelyekkel a honvédelem során találkozhatnak. Felnőttként pedig, ha önként vállalnak katonai szolgálatot bármilyen formában, akkor ne okozzon nekik meglepetést, hogy ilyen létezik. Ha önként vállalkoznak akár tartalékos, akár szerződéses vagy hivatásos katonának, akkor bizony ezekkel az eszközökkel később nap mint nap találkozhatnak majd.  

 

 

– Milyen feladatok várták a tanulókat a haditornán?

 

Akadályversenyek, futóversenyek, tájékozódó, ügyességi versenyek, egészségügyi ismeretek, íjászat. Tehát gyakorlatilag olyan feladatok, amelyek a túlélés során vagy hétköznapi élet során nagyon hasznos ismereteket adnak. Ha valaki elmegy egy túrára, akkor a tájékozódási képesség nagyon fontos, hogy a túra útvonalat tudja követni. Ha sérülés van, baleset van akár egy háztartásban, akkor pedig nagyon sokat számít, hogy felismerje a sérüléstípust, és tudja, hogy mi a teendő, hogyan kell továbbmenni ezzel. Az íjászat a hagyományőrzést szolgálja, hiszen a nemzeti identitásunk része a honfoglalás kori történetünk megismerése. Szóval játékos formában fel lehet hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy valamikor ezer évvel ezelőtt így kezdtük, és hová fejlődött mára a haditechnika. De ez is egy nagyon nagy élményt add a fiataloknak.

 

– Mi a tapasztalatuk, mennyire vannak otthon a fiatalok ezekben a témákban? A feladatokat milyen szinten tudják teljesíteni? Említette, hogy most már a tizenhetedik ilyen alkalom volt. Látszik-e valamilyen fejlődés?

 

Vannak közöttük, akik már nagyon profi szinten tudják ezeket a feladatokat megoldani. Készülnek egyre jobban, egyre több időt fordítanak a megyei döntőkre is, hiszen előtte már városi, területi, járási versenyszámokat rendeznek. Már a megyei döntőn is nagyon komoly csata zajlik a csapatok között, ráadásul egyre többen neveznek a versenyre. Idén 44 csapat vett rész a megyei döntőn, tehát sokakat mozgat meg.

 

– A következő forduló után az országos megmérettetés lesz. Ott mik a tapasztalatok?

 

 – Az országos döntőre is annyira felkészült csapatok jönnek, hogy szinte minden évben újra kell gondolni, technikailag hogyan legyen előkészítve, megszervezve a verseny. Nagyon sok ügyes csapat érkezik, ezért korlátozni kell a részvételt: minden iskolából csak egy csapat jöhet. Van olyan iskola, ahol nagyon készülnek, és több csapatot is indítanának. Debrecenben például Kratochvil Károly Honvéd Középiskola nagyon felkészült, de csak egy csapattal indulhatnak, és ők szinte profi szinten tudják ezeket a feladatokat megoldani. Van egy kis előnyük is ebből a szempontból felkészülés során, hiszen mellettük ott van egy katonai szervezet, amely sok mindenben tud segítséget nyújtani a felkészülés során. De azért nem szeretnénk, hogy másnak ne legyen lehetősége nyerni, hiszen pont az a cél, hogy minél szélesebb közönséget tudjunk megmozgatni, minél többen szerezzenek élményeket, tapasztalatokat. Most is úgy szerveztük a versenyt, hogy gyakorlatilag senki sem távozott üres kézzel a verseny helyszínéről.

 

– Van-e olyan célja ennek a rendezvénynek, hogy esetleg a hivatásos szolgálatra is kiszemeljenek olyanokat, akik jól teljesítenek, akik itt föl tudják hívni magukra a figyelmet az eredményükkel?

 

A magyar haderő az önkéntességen alapul. Tehát nincs hadkötelezettség. Így természetes módon a fiatalok figyelmét igyekszünk fölkelteni a Magyar Honvédség iránt. Aki fogékony, nyitott és érdeklődő, azok számára nagyon sok rendezvény, verseny, vetélkedő, program van. Laktanya látogatások, olyan versenyek, vetélkedők, amelyek szélesítik az ő ismeretüket. Az internetes felületen is egyre több információt megtalálnak. Aki érdeklődik, annak van lehetősége tovább bogarászni, böngészni. Ha pedig felnőttként érdeklődik, akkor akár hivatásos szolgálati formát is választhat, de később szerződéses jogviszonnyal is tudjuk fogadni ezeket a fiatalokat a Magyar Honvédség soraiban.

 

– Miért lehet vonzó valaki számára békeidőben a katonaság tagjává válni?

 

Egyrészt olyan egyéni felkészítést és kompetenciákat ad a kiképzés, ami az önvédelmi képességet nagyon komolyan fejleszti. Közelharc, sport, fizikai felkészítés, lő-kiképzés. Ezek az egyén magabiztosságát, a helyzetekre való reagáló-képességét, a problémamegoldó képességét fejlesztik, a csapatban való együttműködésre készítik fel. Nyilván akinek a családjában vagy ismerősei között van olyan, aki katonai, rendőri, vagy bármilyen fegyveres rendvédelmi szolgálatnál teljesített szolgálatot, ott ez akár egy családi hagyomány továbbvitelét is jelentheti.

 

– Mekkora szükség van arra, hogy a magyar haderő kellő létszámú legyen? Mi most a helyzet?

 

Mielőtt az illetményemelés megindult, a Magyar Honvédségből mintegy 6000 fő hiányzott. Az illetményemelésnek köszönhetően elindult a visszaáramlás, és nagyon szépen dolgozzuk le ezeket a hiányokat. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen látjuk, hogy a munkaerő-piaci helyzet a honvédséget és a rendvédelmet is érinti. Nagyon tudatosan kell a munkaerőt önkéntes alapon szerveznünk, és felkészítenünk arra, hogy belépjenek a sorainkba.

 

– Ennek egyik elemeként indult el tavaly az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szolgálat rendszere. Hogyan halad a toborzás? Hol tartanak jelenleg a létszám feltöltésében?

 

Ez egy teljesen új szolgálati forma. A Magyar Honvédség vezetése foglalkozott azzal, hogyan tudjuk ezt a létszámhiányt csökkenteni és a tartalékokat képezni. Érzékeltük, hogy a magyar emberek vagy teljesen lokálpatrióták, és a lakóhelyüket egyáltalán nem akarják elhagyni, vagy ha megmozdulnak, akkor óriási távolságokra is hajlandóak menni. Ebből kiindulva egy úgynevezett területi elven szervezett tartalékerő megszervezését határozta meg a miniszter úr. A Zrínyi 2026-os kormányprogram keretében ennek van egy honvédelmi és egy haderő-fejlesztési ága. A haderőfejlesztés az aktív katonai szervezetek modernizációját, fegyverzet váltását irányozza elő. A honvédelmi része pedig a tartalékerők új alapokra helyezését célozza meg. Minden járásban, tehát mind a 197 járásban, ideértve a 23 fővárosi kerületet is, egy tartalékos századot fogunk megszervezni, amelynek a felkészítése, kiképzése az ott lesz ideiglenes gyakorlótéren, ideiglenes megalakítási körletben, ott fogjuk őket felkészíteni. Ha szükség van rájuk, akár egy katasztrófavédelmi helyzetben, téli rendkívüli időjárás esetén vagy például árvízvédelemben, akkor ott, helyben dolgoznak majd.

 

– Nagyjából egy éve indult el a toborzás. Milyen ütemben sikerül feltölteni a létszámot, mi a tapasztalat?

 

Két ütemre terveztük a feladatot, hiszen jelen pillanatban a magyar honvédségnek csak tíz megyében vannak katonai szervezetei. Itt kezdtük el a szervezés feladatait. Most áttértünk a második ütemre, ahol nincs katonai szervezet, ott is elindítottuk a tartalékos szervezőmunkát. Ennek nagyon komoly előkészítése volt, hiszen hadfelszerelésre, egyéni felszerelésre, objektumokra, létszámkeretekre van szükség, és a kiképzőállomány felkészítése is meg kellett, hogy történjen. Csak ezután tudtuk elkezdeni aktívan a toborzó munkát. Nagyon szépen haladunk ezzel a feladattal. A tíz megyében, ahol elkezdtük július elsejétől aktívan toborozni a tartalékos szerződéses katonákat. ott eddig mintegy 400 főt sikerült betoborozni, és további 900 fő van, aki már regisztrált, és elkezdődött az orvosi vizsgálatuk. Nagyon egyszerű módon be lehet lépni a Magyar Honvédség kötelékébe. Egy háziorvosi igazolás, és egy pszichológiai vizsgálati eredmény szükséges hozzá. A fizikai felkészítést már nem írjuk elő feltételként, hiszen a mai fiatal korosztálynál látható egyfajta fizikai visszaesés a korábbi korosztályokhoz képest. Pont ez az egyik célja az alapkiképzésnek, hogy fizikálisan felhozzuk őket arra a szintre, hogy utána a katonai szolgálatot megfelelő módon tudják végrehajtani.

 

– Volt ünnepélyes pillanat is ezen a haditornán: az éppen a most szolgálatba lépő önkéntesek kötötték meg a szerződésüket. Milyen érzés volt ezen az ünnepi pillanaton részt venni?

 

Ez nagyon fontos és felemelő pillanat, hiszen Békés megyének nagy katonai múltja van, hagyományai vannak, nagyon sok katonai szervezet települt itt. Hagyománya van az ejtőernyőzésnek, a repülésnek is. Egy tartalékos zászlóalj szervezését el tudtunk kezdeni, és az a hat önkéntes tartalékos, aki ott aláírta a szerződést az első néhány „fecske”, ha lehet így mondani. Ővelük kezdjük meg, és velük együtt fogjuk folytatni a toborzást, a kiképzést, és a szervezési feladatokat.

 

– Mik lesznek számukra az első feladatok, amelyekkel majd meg kell küzdeniük?

 

Hajdúhadházán van a keleti országrész tartalékos kiképzése, az első kiképzési fogásokat ott fogják elsajátítani. Az alapkiképzésen az alaplőgyakorlat végrehajtása az első akadály, amit nekik végre kell hajtaniuk. Utána pedig szépen folytatjuk a kötelék kiképzés irányába az ő felkészítésüket.

 

Megosztás:

Címke: , , ,