Szerepeink: Hát te ki vagy?

2016. február 28. 07:22 | Zsíros András

– Hát te ki vagy? – kérdezi egy kíváncsi tekintetű, szőke, copfos kislány az óvodában. Aztán meglátja, hogy a cipőt adom fel a gyermekem lábára, és rögtön kiderül: az ő apukája vagyok.

– Ön a férje? – kérdezi a postás, aki a feleségemnek címzett ajánlott levelet hozott, és mutatja, hol írjam alá, mikor biccentek.

– Ön a hozzátartozója? – kérdezi a pultnál ülő nővér, mikor mondom, kit szeretnék meglátogatni a kórházban. De egy picit váratlan választ adok. A lelkésze vagyok.

És elérkezik a pillanat, amikor egy templomba megyek – tudósítani egy egyházi eseményről.

Itt ki vagyok? Lelkész? Újságíró? Az ott ülő ismerősök barátja, esetleg rokona? Melyik szerepnek feleljek meg? Mind én vagyok egyszerre. Lelkészként vagyok újságíró, újságíróként vagyok lelkész. Közben pedig apa vagyok, férj, a szüleim fia, barát, kedves ismerős. Nem is lehetne ezeket elválasztani egymástól. Minden szerepemet áthatja a másik, másképp lennék apa, ha nem lennék lelkész, másképp lennék lelkész, ha nem lennék újságíró.

De így vagyunk ezzel mindannyian. A világ, amelyet látunk magunk körül, elképesztően színes, és mi hozzáadunk ehhez a saját palettánkról, egy-egy ecsetvonásnyit.

Én csak egy zsírosandrásnyival tudom megtoldani a világot, s lám, mégis mennyi mindent adhatok ezzel. Hát te ki (mindenki) vagy?

 

FEL