Publicisztika

Mit tanított nekem a COVID-19? – jegyzet

Naponta sok százszor hangzik el, mennyi gondot, bajt, nehézséget hozott az életünkbe a koronavírus-járvány. Ez valóban így van, ugyanakkor sokunkat sok mindenre meg is tanított a mostani helyzet. Természetesen én is sokat aggódom, türelmetlenül várom már a végét, ugyanakkor, ha jól belegondolok, sokat okulhatok is belőle.

2020. szeptember 9. 14:08 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Bárcsak ott állhatnék most az ágyad mellett! – jegyzet

Itt vagy Békéscsabán. Akár pár perc alatt odaérhetnék hozzád, de nem tehetem. Nem lehet. Látogatási tilalom van. Tudom, hogy ez téged véd. Tudom azt is, hogy jó helyen vagy – hálával és köszönettel gondolok azokra, akik most is vigyáznak rád, gondoskodnak rólad. De nagyon hiányzol!

2020. június 1. 10:06 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Olyan nagyon jó lenne már nevetve szökdelni! – jegyzet

Tele vannak az internetes felületek és a tévéadások azzal, hogyan tölthetjük minden szempontból hasznosan a „karantén miatt ránk szakadt rengeteg időt”. Ez persze jó, és annak, aki kedvet érez bármi újba fogni, segítséget jelent. De!

2020. április 25. 13:35 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Elég volt egyetlen vidám ember, hogy a sorban állók mosolyogjanak – jegyzet

A békéscsabai, Szent István téri gyógyszertár előtt várakoztam a reggeli órákban, hogy a felhőbe küldött receptemből kézzel fogható pirula-valóság legyen. Ott most két ablakon adják ki a különböző gyógyszereket, mindkettő előtt sorban várakoztak az emberek, 1,5-2 méterre egymástól. Beálltam a rövidebbnek tűnőbe.

2020. március 27. 13:28 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Most újratervezünk – jegyzet

Karácsonykor, amikor a (már felnőtt) gyerekeink is haza tudtak jönni, beszélgettünk, mit hozhat majd a 2020-as év.

2020. március 26. 12:12 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Egy este a sürgősségin: hála és köszönet a segítőknek! – jegyzet

Iszonyú hajtós nap. Egymást érik a feladatok, és mintha soha nem akarna vége lenni. Szomjas vagyok. Mindjárt iszom egy kis vizet, csak még ezt az egyet befejezem… És ezt. Meg még ezt. Fel kellene állni egy kicsit, és kimenni a levegőre, de ezt még muszáj…

2019. december 20. 10:15 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

Barangolás itthon – jegyzet

Egy negyvenes éveit taposó ismerősöm mesélte, hogy amikor gyerek volt, a nyári szünetben alkalmanként buszra szálltak a szüleivel Békéscsabán, megcéloztak egy-egy környező települést, ahol aztán nagy sétákat tettek. Nagyjából megtervezték az utat: felkészültek…

2017. július 19. 13:58 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

„Nem hagyhatom cserben a betegeimet” – jegyzet

Sok egészségügyi dolgozó erején felül is igyekszik segíteni.

2017. február 11. 13:09 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom

„Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel” - jegyzet

Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítóját 2003-ban boldoggá, most pedig szentté avatták. Hitem szerint kétség sem fér hozzá, hogy Teréz anyának a szentek között a helye, és valahol a szívem mélyén reménykedem, most is élnek köztünk…

2016. szeptember 5. 14:42 | Mikóczy Erika

Tovább olvasom