Múzeumi szakemberek adtak egymásnak randevút Gyulán

A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) mintegy 60 tagja adott egymásnak randevút október 12-én Gyulán, az Almásy-kastélyban.

– Olyan beruházásokat keresünk a saját területünkről, melyek szakmailag izgalmasak, néha direkt olyanokat, melyek vitatottak. Azonban a gyulai Almásy-kastély esetében nem ez utóbbi volt a helyzet – fogalmazott a társulat vezetője. Dr. Horváth László történész hozzátette, első osztályú, megbízható, szakmai berkekből származó információk állnak rendelkezésükre, s ezek alapján ezt a beruházást országos viszonylatban is kiemelkedőnek, nagyon magas színvonalúnak, kellőképpen látogatottnak tartja a szakma, ezért rendezték meg itt a társulati találkozót.

A MAMUTT több mint 200 aktív taggal rendelkezik, a résztvevők többek között múzeumokban, kiállítóterekben, levéltárakban és felsőoktatási intézményekben tevékenykednek. Minden évben két összejövetelt rendeznek, az elsődleges vezérelv a szakmaiság. A szervezet vezetője hangsúlyozta, Gyula városának adottságai irigylésre méltóak, hiszen önmagában a Várfürdő is kellő idegenforgalmi vonzerővel bír. Erre épült, ebből építkezett korábban is a múzeumi kör, a kiállítóhelyek széles tárháza és az említettek mellett természetesen a fantasztikus gasztronómiai kínálatra – tette hozzá.

Mint fogalmazott: az itt megtalálható adottságokat bármely hazai város megirigyelhetné, de ezen felül még a látogatóközpont is megvalósult, ami remekül kiegészíti az eddigi kínálatot.

– A kastély példája azt mutatja meg, hogy nem elég ülni a babérokon, hanem igenis ki kell szolgálni a látogatókat, a szó legnemesebb értelmében – húzta alá. Ezt a fajta munkát tehát meg-megújuló szolgálatnak tekinthetjük, mert akik itt nyaralnak, azokat vissza kell csábítani a következő évekre is – mondta. Egy ilyen jellegű látogatóközpontra az idegenforgalom is támaszkodhat, Gyula városát, a mentalitást ismerve és látva a hatalmas érdeklődést nem kell attól tartani, hogy kihasználatlan lesz az elkövetkezendő időszakban – összegezte.

 

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont eminens példa a hazai múzeumok, kiállítóterek számára

 

Az országban található múzeumok döntő többségben városképi jelentőségű épületekben vannak. Nyilván nem mindenhol kastély vagy vár, de a műemléki épületek a jellemzőek. Nekünk is ki kell találni, hogy ez hogyan tud működni. Hogyan tud úgy működni, hogy a műemléki jelleg ne sérüljön, mégis interaktív legyen és a tudományos igényeinkből se kelljen engedni, mégis közérthető és közérdeklődésre számot tartó legyen a tárlat. Nagyon vékony a mezsgye, szinte kötéltáncot kell járni hogy a kiállítás anyaga minden korosztálynak megfeleljen, tudományos legyen és közérthető, ne csupán valamiféle elitet próbáljon meg kiszolgálni, ami eleve megszűri, ritkítja a látogatókat. Gyulán ez maradéktalanul sikerült és ez nagyon irigylésre méltó emelte ki.

A kulcsszó az interaktivitás, ez az, amit át lehet venni, át lehet ültetni más intézményeknél is a gyakorlatba – mondta el dr. Horváth László azon kérdésre, hogy mi az, ami őt, mint múzeumi vezetőt személyesen is leginkább foglalkoztatja. A szakember, aki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóságot és a Szolnokon található Damjanich János Múzeumot vezeti, azt is kiemelte: a kastélyban a többi kiállítótér információs anyaga is elérhető, s ez egy igazán jó gyakorlat, hiszen így egy csomagban lehet hatékonyan ajánlani a gyulai érdekességeket, látnivalókat.

A MAMUTT tevékenységéről: A rendszerváltozást követő évek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulása természetesen kihatott a magyarországi múzeumokban dolgozó történészek tevékenységére is. Új gyűjtési szempontok, más témájú- és megalapozottságú kiállítások elkészítése került előtérbe. Gyakorlatilag az egyes múzeumokban dolgozó történészek magukra hagyatva birkóztak meg – jól-rosszul ­ megváltozott feladataikkal. Egyre inkább hiányzott a szakmai kontroll és a konzultáció, ezért jöttek össze hosszú évek után 2000 szeptemberében Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban a hazai és – ezúttal első ízben – a határon túli magyar történész muzeológusok, hogy beszéljenek gondjaikról, terveikről.

A nagy sikerű konferencián merült fel, hogy szükség lenne egy olyan szakmai szervezetre, amely összefogja a magyarországi és a határon túli magyar történész muzeológusokat. Még 2000 őszén Sopronban, az Országos Bányászati Múzeumban fővárosi és vidéki kollégák megvitatták egy szakmai egyesület létrehozásának tervét, majd 2000 novemberében, a Magyar Nemzeti Múzeumban 17 történész muzeológus megalapította a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnevezésű társadalmi szervezetet.

Forrás: gyulakult.hu

Megosztás: