Közgyűlés: Kitüntetésekkel és rágalmazási gyanúval indult az őszi ülésszak

A nyári szünet után csütörtökön kezdte meg ismét munkáját Békéscsaba képviselő-testülete. Az ülés elején átadták a közgyűlés elismerését, majd a nyilvános napirendek között a képviselők többek közt pénzügyi, szociális témákról és fejlesztéseket érintő kérdésekről tanácskoznak. Az ülés 9 órakor kezdődik a városháza dísztermében.

 

 

Ha kíváncsiak az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azokat erre a linkre kattintva találják meg, a város honlapján.

 

A tanácskozást a 7.TV élőben közvetíti, a behir.hu-n pedig folyamatosan frissülő tudósítást olvashatnak.

 

 

Elismerésben részesült Szabóné dr. Kállai Klára és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület

A nyilvános ülés kitüntetések átadásával indult. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerését elsőként Szabóné Dr. Kállai Klára vehette át, aki a pszichológia terén, hosszú ideje folytatott tevékenységéért vette át a grémium díját. A szakember köszönetet mondott a városnak és kollégáinak. Hangsúlyozta, hogy pszichológiai tanácsadó csak három helyen található hazánkban, ezek közül az egyik Békéscsabán, ez pedig mint mondta, óriási dolog. Kiemelte a telefonos lelkisegély szolgálatot, melynek szintén van központja a békési megyeszékhelyen, mint mondta, mindkettőnek jó gazdája a város. Hozzátette: ha teheti, közelgő nyugdíjazását követően is segíti majd ezek munkáját, amiben tud.

 

Szabóné dr. Kállai Klára klinikai szakpszichológus vett át kitüntetést Szarvas Péter polgármestertől. Fotó: Tóth Áron

 

Szintén a közgyűlés elismerésében részesült a Békés Megyei Népművészeti Egyesület hagyományápoló tevékenységéért. A hála szavai után az egyesület nevében Pál Miklósné elnök kiemelte: azért jött létre a szervezet, hogy megőrizzék a magyarság és a Kárpát-medencében élő népek hagyományait. Arra emlékeztetett, hogy a tagok 34%-a Békéscsabán él. A tagoknak köszönhető, hogy a 21. században még van élő népművészet, valamennyi ágazatból van képviselőjük. Egyúttal köszönetet mondott az önkormányzat eddigi támogatásáért. Kiemelte azt is, hogy habár a város rendelkezésre bocsájtotta a csaba utcai ingatlant, pályázatuk nem nyert, de nem adják fel álmukat. Pál Miklósné kiemelte: a népi kézművességre szükség van, hiszen erősíti az identitást, összeköt a gyökerekkel, cselekvésre ösztönöz, alapja lehet a kreatív alkotóköröknek.

 

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület képviseletében Pál Miklósné vett át elismerést Békéscsaba polgármesterétől. Fotó: Tóth Áron

 

 

Napirend előtt: Még mindig választókerületi célelőirányzat

Elhunyt Vécsei László, aki 1990 óta több cikluson át képviselte a békéscsabaiakat, a városatyák és a megjelentek emlékének egyperces néma felállással adóztak.

Majd Kaposi László (DK) kapott szót, aki egy, az áprilisi közgyűlésen elhangzott felvetésre reagált. A képviselő arra emlékeztetett, hogy korábban feljelentést tett a választókerületi célelőirányzatok rossz kezelésének gyanúja miatt. A rendőrség nyomozást indított, habár az végül lezárult. A DK politikusa egy szakvéleméynre hivatkozott, miszerint a választókerületi célelőirányzatokat közérdekű kérések teljesítésére, területi fejlesztésekre lehet használni, alapítványok, magánszemélyek segítésére nem, ezért azt kérdezte, hogy egyes képviselők milyen alapon fordítottak összeget utóbbira? A politikus felemlegette azt is, hogy tavaly rágalmazással vádolták őt, mert megnevezett több, kormánypárti politikust is, de feljelentés végül nem született.

Szarvas Péter (független) szerint nem történt visszaélés, erre nincs bizonyíték, a rendőrség pedig lezárta a nyomozást. A polgármester szerint ha a képviselő mégis visszaélést gyanít, akkor készítsen előterjesztést, de a vonatkozó rendeletet egyébként is felülvizsgálják októberben. Hozzátette: más ügyben volt már példa feljelentésre képviselő ellen az utóbbi években.

 

Kaposi László (DK) a békéscsabai képviselő-testület 2018.09.20-i ülésén. Fotó: Tóth Áron

 

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) /akit korábban megneveztek az üggyel kapcsolatban – a szerk./ szerint a DK képviselője íratta le az újságba az ő nevüket, az ügyészség azonban nem gyanúsította meg őket, ezért véleménye szerint a baloldali politikusnak kellene bocsánatot kérnie.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, nem egy feljelentgetős típus /az üggyel kapcsolatban őt is megnevezték – a szerk./, majd kiemelte, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen épp forrásátcsoportosításról döntöttek padokra, közérdeklődésre számot tartó kérésekre. Hozzátette: az elmúlt 24 évben nem határoztak olyan kérésről, amely nem a lakosság érdekeit szolgálta volna vagy közfeladatokra fordították volna, ezért visszautasította a képviselő vádjait.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt Miskolc önkormányzata az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a választókerületi célelőirányzatok felhasználását illetően különbséget tettek listáról és egyénileg megválasztott képviselők között. Az eset vázolása után a képviselő arra bátorította a DK politikusát, hogy készítsen nyugodtan előterjesztést arról, hogy milyen forrást, miből és hogyan lehetne felhasználni a célra.

 

 

Az első féléves költségvetésről vitáztak

A grémium elé került a 2018-as költségvetésének első féléves beszámolója. Ebből kiderül például, hogy a békéscsabai büdzsé a közel 38 milliárd forintról mintegy 48 milliárdra emelkedik.

Szarvas Péter (független) polgármester úgy ítéli meg, hogy a bevételi előirányzatok jelentősen túlteljesültek, a kiadások pedig a vártak szerint alakulnak, így pozitívan értékelte a város idei költségvetésének első fél évéről szóló beszámolót.

Takács Péter (LMP) képviselő szerint ez annak köszönhető, hogy az intézmények felelősen gazdálkodnak. Kifejtette, hogy látja a hivatal dolgozóinak törekvését arra, hogy minden követ megmozgassanak a bevételek növelése érdekében, véleménye szerint az arányok nem megfelelőek.

Szarvas Péter (független) polgármester hangsúlyozta: a város idei évi likviditását különösképpen semmi nem veszélyezteti, és a város fizetőképes marad. Tájékoztatta grémiumot arról, hogy a vagyoni bevételek az első fél évben alacsonyak voltak, ugyanakkor ez a szám most már 75 millió forint körül mozog. Az első év lezárta után jóval több sikeres értékelést hajtottak végre a hivatal osztályai – emelte ki a polgármester. Hangsúlyozta: több nagyértékű ingatlant nem tudtak értékesíteni, a Kétegyházi úton, illetve a húsüzemet, amit most éppen bérelnek, de azt a balatonszárszói üdülőt sem tudták értékesíteni, amiről a soron kívüli ülésen döntöttek augusztusban. A polgármester hozzátette: a helyi adó bevételek szempontjából csak az év végén derül ki, hogy a tervezetettet túlteljesíti-e város. Véleménye szerint még ez is előfordulhat, hogy az első félév trendje megmarad. Szarvas Péter véleménye szerint a tervezett teljesítése biztosított lesz, emellett más, nem várt bevétele is lehet a városnak, ahogy az első félévben is.

 

(b.-j.) Nagy Ferenc és Hanó Miklós alpolgármesterek, Szarvas Péter polgármester, Bacsa Vendel jegyző és Kiss Tibor alpolgármester a 2018.09.20-i ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) képviselő kifejtette, hogy a helyi adóbevételeket úgy tervezték, mint tavaly, habár ezek a kalkulációk nem igazolódtak. Hozzátette: a hiány ellenére is optimista és úgy véli, teljesülni fognak a számok.

Miklós Attila (MSZP) szerint elégedettek lehetnek a fél év eredményével, de úgy fogalmazott, hogy tavaly elbuktak. Úgy gondolja, hogy ha annyira jó lenne a költségvetés, akkor a polgármester által említett nagy értékű ingatlanokat nem kellene eladnia a városnak. Hangsúlyozta: ha el is tudják adni őket, akkor sem a tervezett áron, mert azon eddig sem vásárolta meg senki, így csökkentett ár miatti különbözet hiányozni fog az év végén a költségvetésből.

Szarvas Péter (független) polgármester arra emlékeztette grémiumot, hogy 12 milliárddal több a bevétele a városnak, ami természetesen a fejlesztésekhez kapcsolódik. Miklós Attila felvetésére úgy reagált, hogy a város tavaly sem bukott meg, mert fizetésképest maradt a város, és rengeteget tudtak fejleszteni. A polgármester kiemelte, hogy a Modern Városok Programból már 20 milliárd forintot kiutaltak, ami a lakosságnak is fontos fejlesztéseket jelent.

Kocziha Tünde (Jobbik) hangsúlyozta: tudomása szerint a hírek arról szólnak, hogy 1646 milliárd forint költségvetési hiánnyal küzd az ország, a mert a Terület- és Településfejlesztési Program projektjeit lefinanszírozta a kormány – amire szükség volt – de a vártnál sokkal kevesebb forrást biztosított az Európai Unió. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a hírek szerint a korrupció miatt. Kocziha Tünde kifejtette: a kormány már bejelentette, hogy lassítják a kifizetéseket, ezért úgy érzi, hogy nem kellene optimistának lennie a grémium tagjainak.

Miklós Attila (MSZP) arra emlékeztetett, hogy úgy fejezték be a tavalyi évet, hogy kifizetetlen számláik voltak, amit az idei költségvetésből finanszíroznak, és már idén is feladatokkal terhelték a jövő évi költségvetést. Úgy fogalmazott a képviselő, hogy a testületnek a fejlesztési költséghez nincs közünk, a működési költségek múlnak rajtunk, és véleménye szerint akkor megfelelő a munkájuk, ha a működési költségeket tudják egyensúlyba hozni.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a költségvetés szerkezetét törvény írja elő. Kifejtette: Brüsszel nem zárhatja el a pénzcsapokat jogilag, csak lassíthatja. A vagyoni bevételek véleménye szerint ugyan olyan tételek, mint a kiadások között szereplő önként vállalt feladatok. Úgy fogalmazott: ezek a bevételek fedezik a fejlesztések önrészét, ez a bevétel tehát nem elúszik, hanem a város vagyonára fordítódik. Ha egy 100 millió forintos tétel nem érkezik be, akkor a közgyűlés tagjainak meg kell keresni a kiadások között azt a sort, amivel ezt egyensúlyba lehet hozni. Dr. Ferenczi Attila kifejtette: most úgy látszik, hogy a számok szépen alakulnak, de ne hallgassuk el, hogy vannak kockázatok ebben a költségvetésben.

Nagy Ferenc (független) szerint nem csak a kormányzati és uniós forrásoknak köszönhető a jó likviditás, hanem a működési bevételek is jól alakultak. Rossz bizonyítványról véleménye szerint nem lehet beszélni, egyébként is komoly társadalmi igényeket elégítenek ki. Rámutatott, hogy az utóbbi két évben jelentős béremelést kellett végrehajtani, amely feszültséget okozott.

Takács Péter (LMP) ismét arra emlékeztetett, hogy 2014 óta Békéscsaba nem kapott rendkívüli kormányzati támogatást, ezért ismét arra kérte a polgármestert, hogy tegyen lépéseket ezügyben.

A megyei jogú városok az elmúlt években nem kaptak működési célú támogatást, ez nem csak Békéscsabára vonatkozik – Szarvas Péter (független). A polgármester megjegyezte, hogy ilyen kérvényt idén is benyújtanak. Hozzátette: a fővárosban is tudnak arról, milyen számokkal operál a békési megyeszékhely, ugyanakkor mint mondta, több projektben is megkapta már a város a kormányzati forrásokat, ezen a téren tehát kitüntetett figyelmet kapnak.

Ha működési támogatást nem kapnak, akkor miért terveznek be állami, működési támogatást a költségvetésbe? – emelte fel szavát Miklós Attila (MSZP), aki mint mondta, ez egy fiktív sor volt a büdzsében. Ezt a polgármester visszautasította.

3 tartózkodás és  14 igen mellett hagyták jóvá az előterjesztést.

 

 

Igazgatóhelyettesekről döntenek

A Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettesi posztját senki nem tölti be azóta, mióta Herczeg Tamás országgyűlési képviselővé megválasztása miatt lemondott. A központ részéről az a javaslat érkezett, hogy ketten lássák el ezt a szerepkört.

Takács Péter (LMP) a két pályázatot nem látta elég kibontottnak és indokoltnak sem látja a lépést, ezért mint mondta, tartózkodni fog.

Szarvas Péter (független) egyetértve a képviselővel kifejtette: fontos szerepet tölt be az intézmény a város életében, de nem látja indokoltnak, hogy a feladatot két fő lássa el, mivel nem növekedtek meg a feladatok sem. Ezért azt javasolta, hogy Szente Béla igazgató egy főre tegyen javaslatot.

Takács Péter (LMP) képviselő véleménye szerint nem véletlen, hogy a bizottságok nem támogatták az előterjesztést, mert ezidáig is egy igazgatóhelyettes látta el a feladatokat. A pályázati kiírás is eredetileg egy igazgatóhelyettes munkakörre történt. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a két pályázat a pozíciót figyelembe véve lehetne sokkal részletesebb és sokkal pontosabb, ezért tartózkodni fog a döntéstől.

Szarvas Péter (független) polgármester elmondta: az intézménynek kell gondoskodni arról, hogy minden rendben legyen egy-egy pályázati kiírás kapcsán. Véleménye szerint egy ilyen változtatásnak a menete az lenne, hogy a SZMSZ módosítást elfogadtassa, majd annak a tükrében írja ki a pályázatot.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP), a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke tájékoztatta a grémiumot, hogy a bizttság tárgyalta az előterjesztést, továbbá jóváhagyta az SZMSZ módosítást. Kifejtette, hogy semmi akadálya annak – ha az intézményvezető úgy döntött -, hogy ezt a feladatkört szétbontsa. Kiemelte, hogy képviselőként külön örül annak, hogy két fiatal és motivált ember jelentkezett a pozícióra.

Szarvas Péter (független) reagálva Bíró Csaba tájékoztatására úgy fogalmazott, hogy amennyiben a KIOS bizottság elfogadta az SZMSZ módosítást, akkor lehetséges a két igazgatóhelyettes, de az intézménynek eljárás jogi kérdéseket, aggályokat a közgyűlés szóvá teheti. Véleménye szerint nem indokolja az intézmény működése két igazgatóhelyettesi státusz kialakítását.

Fülöp Csaba (MSZP) hangsúlyozta, hogy hiányérzete volt a beérkező pályázatokkal kapcsolatosan – az egyik pályázatban véleménye szerint egy könnyűzenei körképet olvashattak, a másik pályázat, pedig a Csabagyöngye bemutatását és demográfiai adatok leírását tartalmazza. Hangsúlyozta: jobban örült volna, ha sokkal több szakmai elképzelést, tervet olvashat a pályázatokban.

Az ülésen megjelent Szente Béla, az intézmény igazgatója is, aki arról beszélt, hogy gyakorlati oka volt annak, hogy egy pályázatot írtak ki két pozícióra. Kifejtette, hogy két igazgatóhelyettesre már régóta lenne igény, mivel nagy az intézmény. Mint mondta, ezt az elképzelést megerősítette az a szakfelügyelői vélemény is, amely szerint a korábban, agora programban vállalt feladatokat nem tudják megoldani. Hozzátette: meg lehetne oldani osztályvezetőkkel is a feladatokat, de az nagyobb léptékű változásokat igényelne. Felelős vezetőként indokoltnak látja a lépést, a két helyettest véleménye szerint szakmai okok igazolják, és nem gondolja, hogy szabálytalanul jártak el a pályázat kiírásakor.

 

Forczek Győző és Hajnal Edit, a Csabagyöngye Kulturális Központ két új igazgatóhelyettese. Fotó: Tóth Áron

 

Takács Péter (LMP) szerint nem lehet levonni a konzekvenciát a pályázati kiírásból, hogy két helyre lehet jelentkezni. Másik problémának látja, hogy nem egyértelmű a megbizatás lejártának ideje.

Bacsa Vendel jegyző emlékeztetett, hogy a közgyűlésnek a személyek kinevezésével kapcsolatban van véleményezési joga, az intézménynek a joga a pályázat lebonyolítása, a közgyűlés ezt nem vizsgálhatja.

Kaposi László (DK) csatlakozva két képviselőtársához megjegyezte, hogy a pályázatokból nem ismerték meg a két pályázót, bár ő ebben a formában is el tudja fogadni az előterjesztést.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a jegyző hozzászólására reagálva módosított véleményén: most azt kell eldönteni, hogy alkalmasnak tartják-e a jelölteket. Kérdésesnek látta, hogy habár az igazgatóhelyettesi pozíció Szente Béla szerint nem jár státuszváltozással és forrásbővüléssel, de a tanácsnok szerint egy ilyen poszt önmagában státusznövekedés, ezért jogi állásfoglalást kért.

Dr. Kerekes Attila felvetésére mindkét pályázó, Hajnal Edit és Forczek Győző röviden vázolta szakmai múltját és jövőbeni elképzeléseit. Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) erre úgy reagált, hogy ő is szeretné, ha modernebb együttesek érkeznének Békéscsabára, az egyik jelölt elképzelései szerint, így ugyanis több fiatalt lehetne vonzani.

11 igen, 6 tartózkodással a javaslat megkapta a többséget.

 

Mivel a hónap végén lejár a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettesének megbízása, ezért Ando György igazgató indítványozta, hogy továbbra is Medgyesi Pál lássa el a feladatot. A grémium egyhangúlag támogatta a javaslatot.

 

 

Megújul az Omaszta park a Munkácsy-negyed részeként

Békéscsaba a Modem Városok Program keretében a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsynegyed projekt kapcsán olyan fejlesztéseket kíván végrehajtani, amely a Békéscsaba, Gyulai út 7. szám alatt található lakóház, hat lakásból álló társasháztulajdont 1040 négyzetméteres udvarát érinti, melyet a Munkácsy Emlékház udvarával nyit.

Az érintett tulajdonosoknak tájékoztatást tartottak, akik hozzájárulnak a kerítés elbontásához. Ugyanakkor a tervekben szereplő nyelestelek kialakítását aggályosnak tartják a lakók, többek között a garázsok megközelítése miatt. Ezért kezdeményezték, hogy a meglévő úttal kapcsolatban az önkormányzat számára szolgalmi jogot biztosítanának, hogy a tervezett projektcél is részben megvalósítható legyen.

Több mint 11 és fél millió forintot határoztak meg a fent említett út és közvetlen környezetének –Munkácsy Emlékház hátsó teraszának kialakítását, növényzet telepítését, illetve a megfelelő biztonságot nyújtó beléptető rendszer telepítését is – a felújítására

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

Közgyűlés 2018.09.20-án, Békéscsabán. Fotó: Tóth Áron

 

 

Kiemelt turisztikai célponttá válhat Gyula és Békéscsaba, ezen dolgoznak

A város pályázatot nyújt be konzorciumi partnerként a Turisztikai fejlesztési térségek pozicionálása című felhívásra Gyula – Békéscsaba térség fejlesztése és pozícionálása címmel

A pályázat célja a Gyula – Békéscsaba térségben megjelenő turisztikai kereslet koncentrációjának oldása, a költés növelése, a vendégéjszaka szám növelése, valamint a desztinációs egységes márka, arculat, termékkínálat kialakítása. A pályázat részeként fontos megoldandó feladat a látogatófolyam irányításához szükséges eszközrendszer desztinációs szintű kialakítása és a keresztpromóció bevezetése. A hazai piacon történő előrelépés, valamint a nemzetközi piacra történő komolyabb belépés feltétele, hogy versenyképes, a turisztikai szolgáltatási lánc elemeinek egyediségével kitűnő, magas minőséget képviselő kínálat jöjjön létre. Ehhez elengedhetetlen olyan jellegű fejlesztések megvalósítása, amely a térség települései között szorosabb turisztikai együttműködés kialakítását és a desztinációs szemlélet megalapozását szolgálják.

A pályázat sikeres elbírálása esetén, – várhatóan 2019. március és 2020. szeptember között – minden eddiginél átfogóbb, a Gyula – Békéscsaba térség egységes pozícionálásának alapjait lefektető, összesen 300 millió forint költségvetésű projekt valósulhat meg.

Szarvas Péter (független) polgármester kiemelte: Gyula városával együtt kezdeményeznék a pályázat benyújtását, a két város mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség lenne a harmadik fő konzorciumi partner.

Takács Péter (LMP)  véleménye szerint a CsabaPark fejlesztésének is jót tenne, ha azt a Gyulai turizmusba is be tudnánk vonni. Emellett szerinte Békés városát is érdemes lenne bevonni a pályázatba.

Szarvas Péter (független) polgármester a képviselői javaslatra reagálva elmondta, hogy az aktívturizmus fejlesztésével kapcsolatosan elindult egy együttműködés, a Körösök-Völgye program, amelybe Szarvas és Békés városát is bevonták. Ez a pályázat most kifejezetten a két városra Gyulára és Békéscsabára lett tervezve.

A képviselők az előterjesztést egyhangúlag elfogadták.

 

 

Terítéken a vagyonkezelő

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek félévente beszámolási kötelezettsége van a közgyűlés felé. Ez alapján a törzsház konszern adózott eredménye 11,3 millió forint 2018 első felében. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. nyeresége 7,9 millió, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-é 26,2 millió, a a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-é 1,2 millió, míg az Árpád Fürdő Gyógyászati Kft. vesztesége 1,5 millió forint, a Békéscsabai Médiancentrum Kft.-é 18 millió, a Békés Megyei Temetkezési Kft.-é 3,7 millió.

Takács Péter (LMP) képviselő kiemelte, hogy a frissen megalakult cég – a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. – vitákat váltott ki, de tapasztalatai szerint a tervek szerint alakulnak a kiadások és bevételek. Hozzátette: általánosságban úgy látszik megfelelően működik a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. egésze.

Szarvas Péter (független) polgármester úgy fogalmazott, hogy jóval több hiányosságot vélt felfedezni, mint Takács Péter. Tájékoztatása szerint a lekaszált fűnek elég nagy hányada ott marad, ami véleménye szerint régen nem így volt, de reményét fejezte ki, hogy majd lesz olyan technológia, amivel ezt később megoldják, és nem csak a számok, hanem a tevékenység színvonala is jó lesz. Egyúttal több célzott kérdést tett fel Kozma János vezérigazgatónak az inkubátorház működéséről, a CsabaPark veszteségéről, a Justh Gyula utca ingatlan földszinti traktusához kapcsolódó tervekről, a CIB Bank melletti, Andrássy úti ingatlanról, az almáskerti ipari parkban található csarnokot hogyan hasznosítják?

Miklós Attila (MSZP) önkormányzati képviselő az iránt érdeklődött, hogy a Békéscsabai Médiacentrum 18 millió forintos első féléves veszteségének mi az oka? Továbbá, hogy a Városgazdálkodási Kft.-hez tartozik-e a közterületek karbantartása is? Mert több lakossági bejelentés érkezett arról, hogy szemetes a város.

Fülöp Csaba (MSZP) önkormányzati képviselő úgy reagált, hogy a saját körzetében meg van elégedve a Városgazdálkodási Kft.-vel, mert tapasztalatai szerint gyors és szakmailag megfelelő a munkájuk.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) Pénzügyi-, Gazdasági– és Városfejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a Városgazdálkodási Kft.-hez folyamatos megkeresések érkeznek favágásra, bokornyírásra, fűnyírásra, amelyek nem feltétlenül a cég feladatai közé tartoznak – hozzátette: vannak még teendők, amelyek nem ennek a cégnek a rovására írhatók. Hangsúlyozta: több cég felelős a város közterületeiért – de mindenki azt hiszi, hogy csak a városi cégé a felelősség – ezért javasolta, hogy egységesítsék a feladatokat, mert amíg nem az ő feladatuk, nem lehet tőlük elvárni – hiszen olyat nem tudnak elvégezni, ami nincs előírva nekik.

Szarvas Péter (független) polgármester elmondta, hogy még vannak életben lévő szerződések magáncégekkel – ilyen a favágás is. Kifejtette: amikor ezek a szerződések lejárnak, majd akkor kell döntenie a grémiumnak, hogy ki lássa el ezeket a feladatgokat.

Takács Péter (LMP) képviselő véleménye szerint a városnak érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a cég jól működjön. Véleménye szerint a város szempontjából a terveket teljesíti a Vagyonkezelő Zrt., majd kiemelte, hogy például a tagikölcsönt, azaz 74 millió forintot visszafizették.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) képviselő a Városgazdálkodási Kft. Felügyelő- és Ellenőrző Bizottságának elnökeként elmondta, hogy az első pillanattól azt látta, hogy a cég munkatársai felelősen végzik munkájukat. Emlékeztetett, hogy a társaság feladatai közé tartozik a közúti jelzőtáblák, térfigyelő rendszer, üdülők, játszóterek, közúti és gyalogos hidak, valamint a berendezési tárgyak karbantartása – például 200 db pad felújítása. A városgazdálkodási kft.  15 fővel indult, és 23-re fejlődött az első fél évben, ezeknek a feladatoknak ez elvégzésére. Véleménye szerint a város cége egy kisvállalkozás a mostani árbevételét is figyelembevéve. Tímár Ella hozzátette: a képviselők is nagyon sok feladattal bízták meg a céget. Véleménye szerint ahhoz, hogy azonnal akarjunk megoldatni velük feladatokat, akkor ahhoz plusz forrás kell – és emellett kevés a munkaerő. Felhívta a grémium figyelmét arra, hogy el kell gondolkozniuk a béremeléseken, mert a szakembereket meg kell tartani. Kifejtette: ha a képviselőknek ilyen felmerülő igényeik vannak, akkor új eszközöket is be kell szerezniük.

Szarvas Péter (független) aggodalomként reagált Tímár Ella felvetésére, emlékeztetett, hogy korábban épp attól tartott, hogy plusz forrásokra lesz szükség a városgazdálkodás esetében. Véleménye szerint nem közpénzből kellene megfizetni a tanulópénzt.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) elégedett a városgazdálkodási kft.-vel, mint mondta, ha nem is végez tökéletes munkát, a kezdeti nehézségek után belerázódott a munkába.

Kaposi László (DK) felügyelőbizottsági tagként nehezményezte, hogy nem derültek ki részletek arról, hogy a kft.-nek miért kellett folyószámlahitelt engedélyezni. A képviselő szerint a kezdeti aggályok után, ha már megszavazták a cég létrehozását, akkor próbálják meg jól működtetni.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Takács Péternek úgy felelt: a városgazdálkodási kft. türelmet és toleranciát igényel. Mint mondta, voltak kezdeti hibák, de ahhoz képest, hogy nulláról indult, március óta elért egy jó eredményt a cég. Az általa végzett tevékenység szerteágazó és eszközigényes. Szarvas Péter kérdésére elmondta, hogy az inkubátorházon nincs nyereség, almáskerti ipari parkban még nincs eldöntve, hogy milyen feltételekkel értékesítik az érintett ingatlant. A CsabaParkban ilyen veszteséggel számoltak, egyes esetekben értékcsökkenéssel is kalkulálni kell. Megjegyezte, hogy sok rendezvényt kellett lemondani a TOP-os beruházás miatt vagy nem volt elég parkolóhely. Hozzátette: a második félévben jobb eredményre számítanak. Másik témára térve elmondta, hogy a Jusht Gyula utcai földszint nincs bérbeadva, de kölcsönben van raktározásra, illetve a mosdót, stb. működtetnie kell az érintett cégnek. Miklós Attila Médiacentrummal kapcsolatos felvetésére úgy reagált, hogy vannak olyan bevételek, amelyekből még nem folyt be semmi, ilyen a kötelező nyilvánosság, de ez változik év végéig, nem teljeskörű az elszámolást az MTVA-val sem. Mint mondta, ez a beszámoló egy pillanatnyi állapotot tükröz, nem a cég valós helyzetét mutatja. Ha ezek a veszteségek komoly kockázatot mutatnának, akkor azt már most jeleznék. A városgazdálkodásra visszatérve közölte, hogy a tevékenység kiterjesztéséhez plusz pénz, munkaerő szükséges. A folyószámlahitelt nem tartja problémának, hiszen nem tekint vissza nagy múltra és nem kértek sok pénzt.

 

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a szeptemberi közgyűlésen. Fotó: Tóth Áron

 

 

Szarvas Péter szerint nem helyes, hogy az inkubátorházban bizonyos nagyságú terület hasznosításán nincs haszon, az almáskerti ipari parkban a húsfeldolgozó egy része nincs kihasználva, a CsabaPark húsüzeme nem nyereséges. Azt kérte, hogy a húsfeldolgozásnak legyen önálló elszámolása. Hozzátette: a városgazdálkodási kft. további forrásigénye előre megjósolható volt, kért egy listát arra, mire fordították az eddig kapott pénzt.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy a polgármester látogasson el a cég telephelyére és nézze meg, milyen körülmények között dolgoznak a munkatársak.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, a CsabaPark egy többlépcsős fejlesztés, amelyből később bevétele lesz a városnak. A húsüzem is kezdő, nem szállíthatnak bárhová, de a mostani fejlesztés része, hogy uniós engedélyt kérjenek ilyen tevékenységre, a termelés volumene is szűk volt eddig. Az alpolgármester emlékeztetett, hogy a gyermekélelmezési intézmény is innen kap friss húst. Hozzátette: ha itt tartják majd a Kolbászfesztivált, akkor annak komoly pozitív hozadéka lesz, mind a bevételek, mind a lakosság szempontjából.

Szarvas Péter (független) példaként hozta, hogy a gyermekélelmezési intézmény húsbeszerzésénél az utóbbi két évben a CsabaPark nyert, majd levezette, milyen összefüggéseket talált az elmúlt évek áremelései között.Hanó Miklós erre úgy reagált, hogy az élőállat felvásárlási árát is számításba kell venni, nem hasraütésszerűen valósulnak meg áremelések.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) kitért rá, hogy ha csak a húsüzem szegmens működne, akkor evidens a polgármester által felvetett megjegyzés, de mivel intézményként működikz ág, ezért a fenntartást, karbantartást figyelembe kell venni. A városgazdálkodási kft-re térve emlékeztetett, hogy a Lián Kft. még mindig dolgozik a városnak, korábban kért plusz támogatást, ezért véleménye szerint nem ördögtől való dolog, hogy az önkormányzat saját cége is így tesz.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény igazgatójatént kitért rá, hogy a gyermekélelmetés konzorciumi partnere a CsabaPark. Felhívta rá a figyelmet, hogy a közbeszerzéseket nem ők bonyolítják, hanem egy erre jogosult cég, az árakról sem ők határoznak. Hangsúlyozta, hogy a beszállítók 42 százaléka békéscsabai.

Nagy Ferenc (független) visszakanyarodva a városgazdálkodási kft.-hez kiemelte, hogy óvatosabban kellett volna céget alapítani. Épp egy olyan időszakban vágtak ilyen feladatba, amikor bért kellett emelni, egyúttal arra figyelmeztett, hogy nem feltétlenül az eredeti elképzelések szerint alakulnak majd a továbbiak.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint a gyermekélelmezési intézmény esetében olyan belső ellenőrzéseket, vizsgálatokat kapnak, amelyeket más intézmények nem, a polgármester nem reagál minden megkeresésükre. A városgazdálkodásról azt mondta, a hibákból tanulni kell, évekkel később, amikor kisebbek lesznek a súrlódások, majd jó ötletnek tűnik  a cégalapítás. A polgármester szerint az, hogy néhány esetben plusz információkat kér, ne vegye zokon, a vezetői kompetenciáit pedig eddig nem vonja kétségbe, most és eztán is tudja gyakoroloni.

A beszámolót végül 15 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

Megosztás:

Címke: , , , , , , , ,