Január 27-e a holokauszt egyik fontos dátuma, mert 1945-ben ezen a napon szabadították fel a legnagyobb és leghírhedtebb haláltábort, Auschwitz-Birkenaut. Számos Békéscsabáról, Békés megyéből elhurcolt is itt lelte a halálát.
Hogy pontosan hányan hunytak el, nem lehet tudni. Az biztos, hogy 1941-ben 2433 izraelita vallású élt a városban. A borzalmak akkor kezdődtek, amikor a 770 család tagjait előbb sárga csillag viselésére kötelezték, aztán dr. Jánossy Gyula polgármester külön háztömböket hozott létre nekik a kormány utasítására. Ide a legszükségesebb felszerelésen túl mindössze 14 napi élelmet vihettek a lakók és napközben nem hagyhatták el a kényszerotthonukat. Végül 1944. június 27-én, vasárnap bezsúfolták őket tehervagonokba és már csak Auschwitzban szálltak ki, legalábbis azok, akik túlélték az utat. Éppen ezért a békéscsabaiak mindig június utolsó vasárnapján tartják a megemlékezésüket.
– Összegyűlt a pénz, a pillanatnyi állás szerint 3070 mártírhalált halt zsidó nevét fogjuk felírni az emlékműre. A nevek száma szaporodhat, hiszen Balogh István, aki mellesleg nem zsidó származású, de 14-15 éves kora óta kutatja a Békés megyei zsidóság történetét, folyamatosan újabb neveket talál – mondta dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke. – Nehéz a feladat, ugyanis azokról, akik valamelyik haláltáborban vagy éppen munkaszolgálatban veszítették életüket, kevés a feljegyzés. Szerettünk volna megyei emlékművet felállítani, de több településen már van holokauszt emlékmű nevekkel. Azok közül, ahol nincs, nyolc-tíz anyagilag is beszállt az emlékmű készítésébe, így természetes, hogy az ő elhunytjaik neve is felkerül majd. Neumann Gábor neve is szerepel majd az emlékművön. Szinte az egész világon a négyévesen meggyilkolt békéscsabai kisfiú fotójával hívják fel a figyelmet a gyermek holokausztra.
