Felavatták az idén 500 éves reformáció gyulai emlékművét

Az emlékoszlop tervezői és több száz gyulai polgár, világi és egyházi vezető jelenlétében avatták fel a reformáció gyulai emlékoszlopát november 6-án este a Petőfi téren. A múltnak emléket állító térplasztika teljes mértékben a jelené, de egyben a jövőbe is tekint, hisz a mellette elhelyezett QR-kód segítségével a város és a reformáció híres szülötteit segít megismerni – számolt be a Gyulai Hírlap.

 

Legyünk menedékek!

 

A református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten elsőként dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az egyházi elöljáró magyarázatát a másik legfontosabb protestáns ének, a 90. zsoltár köré építette fel. Abból indult ki, hogy a múlandó ember védelemre szorul, ám nem mindegy, hogy ezt a védelmet kitől kapja, és hogy ez milyen érzelmeket kelt benne. A védelemre szorultság a szent közelében valósul meg, mondta.

A zsoltár szerint ez a védelem otthonos, Luther Márton fordításában menedék. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem talál rá menedékistenére, a lelke rettegni fog. Isten menedékvolta ugyanis gyógyír, sebet kötöző, s ezért jó, hogy van hely mindnyájunknak őnála. Ha beszédében, örömhírében menedékre tudunk találni, megtörténik a csoda.

Dr. Fekete Károly aláhúzta, nemcsak az Isten, mindenki oltalom tud lenni azok számára, akik körülveszik. Mi magunk is menedéké tudunk válni, és ez óriási ajándék.

A hívő ember számol Istennel, mert el kell számolnia tetteivel, hangsúlyozta a püspök. Aki számol Istennel, elszámol a bűneivel, a haragjával, a hazugságaival, de semmiképp nem számol le a felebarátjával, hanem inkább követi az aranyszabályt, miszerint: ahogyan szeretnéd, hogy veled cselekedjenek, te is úgy cselekedjél a másikkal. Aki számol Istennel, az felszámolja az érdekkapcsolatait, a felszínességét, a hamis gondolatait, a fölösleges ballasztokat, amelyek akadályokat jelentenek. Ugyanis nem szeretné, ha ezek túlnőnének azon, akit ő urának tekint.

A hívő ember oda tudja adni önmagát társul igaz Istenének, összegzett dr. Fekete Károly.

A deformációellenes reformáció

 

Az evangélium mindig konkrét történelmi helyzetbe hasít bele. Így volt ez 500 éve, amikor megszólalt az Ige a reformátorok ajkán, és remélhetően így van ez most is, 2017-ben, fogalmazott igemagyarázatában Gáncs Péter. Az evangélikus püspök azt fejtegette, milyen az a világ, amelyből Isten igéje megszólal. A válaszhoz Dzsida Jenőt hívta segítségül, aki négy sorba sűrítette a kor képét

Olyan világban élünk, amelyben valami eltörött, deformálódott, Isten és ember, ember és ember kapcsolata megromlott, mutatott rá Gáncs Péter, és kifejtette: ezzel a deformációval szemben indította el Isten Lelke a reformációt, hogy az eltorzult kapcsolat helyreálljon. Hogy az a szabad ég, szakadék, amely a hit és az élet között tátong, megszűnjön. Küldött valakit, aki összeköti a hitet az élettel, nehogy bekövetezzen az a tragédia, amellyel naponta szembesülünk: hogy a hitünk élettelen, az életünk pedig hitetlen.

Azt a hitet, amelyből élet fakad, az evangélium teremti meg. Ez a szabadulás útja, emlékeztetett a püspök. A hit bizalom, személyes kapcsolat, kötődés, és élni lehet belőle.

A reformáció megnyitotta az emberek szívét-fülét, hogy rácsodálkozzanak Istenre, megértsék a szavát.

– Szép szimbólum, hogy a Petőfi téren leplezhetjük le az emlékművet. Hisz Petőfi költészetét a szabadság határozta meg, az a szabadság, amelyért életét adta. De mi tudjuk, hogy nincsen szabadság szabadító nélkül. A hit ajándékán keresztül a reformáció újra összeköt bennünket a szabadítóval, aki a szabadságot tartalommal tölti meg – fogalmazott Gáncs Péter.

 

A protestáns egyházak évfordulója minden gyulai ünnepe

 

– Ebben a városban nem csupán megtűrték, hanem még segítették is egymás templomépítését a felekezetek. Itt régtől fogva élnek együtt békében, egymás értékeit, vallását, kultúráját kölcsönösen tisztelve különböző vallású és nemzetiségű polgárok. Ez az együttélés gyümölcsöző, ezért is közösségteremtő – jelezte ünnepi beszédében Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere.

A városvezető megjegyezte: a titok nyitja, hogy mi, gyulaiak tapasztalatból tudjuk, valamennyien többek vagyunk azáltal, hogy sokszínű, egymással harmóniában lévő közösségekben élünk, hisz megsokszorozzuk lehetőségeinket, eredményeinket. Nem lehet sikereket felmutatni úgy, hogy az egymás mellett élők nem értékelik a másik meggyőzősét, hanem azt mindenáron meg akarják változtatni. Ebben az esetben párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Ezért is kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy mi döntsük el, kikkel akarunk együtt élni.

Számunkra, gyulaiak számára vallási jelentőségén túlmutató értékkel bír a reformáció, nyomatékosította Görgényi Ernő. Városunkat a protestáns közösségek egymást segítve építették, szellemileg, lelkileg is. A 16. században Magyarországon mindössze 168 iskola működött, ezek közül százharmincnégyet protestánsok alapítottak. Sok helyen tudós mesterek által irányított magas színvonalú oktatás folyt. Ezek között igen jó hírnévnek örvendett a gyulai tanoda, ahonnan kiváló koponyák kerültek ki. Közülük Balsaráti Vitus János orvost és teológust mindenképp meg kell említeni.

De a hitújítás nevezetes alakjai más módón is gyarapították kultúránkat, mondta a polgármester. Valkai Kelemen énekszerző, Gyula város egykori főbírája egyetlen ránk maradt, 23 négysoros strófából álló versét a magyar nyelvű vallásos költészet első emlékei között tartjuk számon. Meg kell emlékeznünk Szikszai Fabriciusz Demeterről is, akinek wittenbergi tanulmányait Kerecsényi László gyulai várkapitány is támogatta, amiért a hálás prédikátor-tanító latin nyelvű dicsőítő költeményben örökítette meg a török ostrom előtt virágzó Gyula város képét.

– Ki ne tudná, ki volt az evangélikus vallású dr. Ladics László vagy Stéberl András? Ki ne emlékezne a református Halmos Bélára vagy Bay Zoltánra? Nekik is köszönhető, hogy a reformáció 500. évfordulója vallási jelentőségén túl város- és kultúrtörténeti esemény is – jelentette ki Görgényi Ernő. A protestáns egyházak ünnepe Gyula város közösségének egésze számára jeles évforduló. Ezért is támogatta Gyula város önkormányzatának képviselő-testülete egyhangúan, vita nélkül a reformáció emlékoszlopának felállítását, zárta gondolatait az elöljáró.

 

Soli Deo gloria!

 

Az emlékmű elkészültének körülményeit Baráth János gyulai református lelkész ismertette. Tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy a térplasztika felállításának ötletgazdája dr. Kósa László akadémikus, történész, Gyula város díszpolgára, aki már évekkel ezelőtt megírta a gyulai református egyház történetét.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emlékmű mellett el van helyezve egy QR-kód, amelyre rákattintva minden híres protestáns gyulai személyiségnek megkapjuk a rövid életrajzát.

A lelkész arra a kérdésre is választ adott, hogy miként jött létre az emlékmű: a reformátusok kitalálták, az evangélikusok helyeselték, egy katolikus pedig megtervezte. Aztán elkezdtek gyűjteni az evangélikusok, majd a reformátusok is, végül terveiket egy katolikus kivitelezte.

Az emlékművet Papp László gyulai építész tervezte egyszerű puritánsággal. Az egyetlen kompozíciót alkotó három oszlop a hármas szám bibliai vonatkozásával áll összefüggésben. Elképzeléseit Csőke Péter kőfaragó kivitelezte, a munkafolyamatot pedig Béres István főépítész koordinálta.

Baráth János nyilvánosságra hozta azt is, hogy az emlékmű megépítése csaknem 10 millió forintba került. Ebből 5 millió forint támogatást a Reformáció Emlékbizottságtól kaptak, 2,5 millió forintot a református gyülekezet tagjai ajánlottak fel, 250 ezret az evangélikus egyházközség tagjai biztosítottak, Gyula város önkormányzata pedig 2 millió 250 ezer forinttal pótolta ki az összeget.

Befejezésül a lelkész köszönetet mondott mindazoknak, akik névtelenül, de sokat fáradoztak az emlékmű elkészüléséért.

– Reformátor elődeinkkel közösen mondhatjuk, hogy a köszönet az embereké, de a dicsőség egyedül Istenné. Soli Deo gloria! – fogalmazott Baráth János.

A templomi rendezvényen közreműködött az Erkel Ferenc Vegyeskar és a református Magvető iskola gyermekkórusa. A Petőfi téren álló emlékoszlopot mind a református, mind az evangélikus felekezet képviselője megáldotta.

Forrás: Gyulai Hírlap

Megosztás:

Címke: , , , , ,