Erdős Norbert Békés megyét is képviseli az Európai Parlamentben

 Erdős Norbert segítségével az Európai Parlamentet, az ott folyó munkát igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz.

Az Európai Parlament 751 képviselője között a 2014-es választások óta van ott Erdős Norbert. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, de most először került be Békés megyei politikus is az unió parlamentáris testületébe. A képviselő kéthetente jár haza, itthon is elérhető és – ahogy fogalmaz – szívesen áll az itt élők rendelkezésére. Erdős Norbert segítségével az Európai Parlamentet, az ott folyó munkát igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz.

 

Dióhéjban az Európai Parlamentről

 

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra. A legutóbbi választásokat 2014-ben tartották. Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Az Európai Bizottság rendelet- vagy irányelvjavaslatot készít, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak szoros együttműködésben kell jóváhagynia, hogy jogerőre emelkedjen.

Az EP hivatalos székhelye Strasbourt, de Brüsszelben is ülésezik. A parlamentnek jelenleg 751 képviselője van, akiket a 28 tagállamban választottak meg. A képviselői helyeket a tagállamok lakosságával arányosan osztják el; Magyarországnak jelenleg 21 EP-képviselője van. A képviselők politikai hovatartozásuk szerint alkotnak csoportokat. Hazánk EP képviselői közül tizenketten az Európai Néppárt frakcióját erősítik, négyen a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, ketten a Zöldek frakciójának tagjai, hárman pedig a függetlenek közé ültek.

 

Erdős Norbert – Békés megyéből az Európai Parlamentbe

 

Erdős Norbert gimnazista volt a rendszerváltás idején. Az irodalom, a földrajz és történelem iránt érdeklődő diákként a nyolcvanas évek végétől figyelte az eseményeket. 1991-től 1996-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, közben 1993-ban belépett a Fideszbe. A bölcsészkar után belekóstolt a jogi tanulmányokba, de aztán pedagógusként folytatta, két évig Békésen tanított. A Fidesz ifjúsági társszervezetének, a Fidelitasnak alapítója 1996-ban, 1998-ban pedig az elsők között hozta létre a Fidelitas egyik vidéki csoportját Békéscsabán.

1998-tól négy cikluson keresztül önkormányzati képviselőként dolgozott, 2002-től három cikluson keresztül volt Békés és térsége egyéni országgyűlési képviselője, közben 2006 és 2010 között Békés városának alpolgármestereként is tevékenykedett. 2010-ben a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének nevezték ki, és 2014-ben lett EP-képviselő.

– Arról lehetett olvasni, hogy Orbán Viktortól kapott felkérést az Európai Parlamenti munkára. Hogyan fogadta a hírt?

Orbán Viktor valahogy úgy fogalmazott, hogy a mögöttük következő nemzedék „egyik legtehetségesebb képviselőjeként” küld ki tanulni az Európai Parlamentbe, hogy aztán uniós tapasztalatokkal a tarsolyomban dolgozzak tovább itthon. Meglepetésként ért a felkérés, de rendkívül megtisztelőnek éreztem.

– Az EP-ben Ön az agrár- és vidékfejlesztési bizottság és a kulturális bizottság tagja. Miért ez a két bizottság?

 – Annak idején Szájer József megkérdezte, hogy az egyetlen vidéki képviselőként mit szólnék az agrár- és vidékfejlesztési bizottsághoz? Nem vagyok ugyan agrármérnök, de országgyűlési képviselőként sokat foglalkoztam mezőgazdasági kérdésekkel, így elvállaltam. Emellett a kulturális bizottságba kerültem, amelyhez a közművelődés mellett az oktatás, az ifjúság és a sport tartozik. Ez utóbbi bizottságban főként az európai filmekkel foglalkozom.

– Jelentős magyar sikerként könyvelték el, amikor az Ön, Phil Hogan mezőgazdasági biztosnak megküldött levelének is köszönhetően, az Európai Bizottság komolyabban kezdett foglalkozni a rossz minőségű importmézek behozatalával. Miben tudja még segíteni Magyarországot?

– A tejválsághoz kapcsolódóan meghívtam a tejterméktanács hazai elnökét egy néppárti tejkonferenciára, ahol a nagy tejtermelő országok vettek részt. Az európai tejtermelés kevesebb, mint egy százalékát adja hazánk, viszont méz-előállításban Európában a harmadik helyen állunk. Most készül egy jelentés: politikai nyomást gyakorlunk azért, hogy a méz címkéjén pontosan legyen feltüntetve, valójában mit fogyaszt, aki azt megvásárolja. Közben elkezdtük felvenni a kapcsolatot a 28 tagállam összes méhész egyesületével. Ezt a folyamatot szeretném továbbvinni. Itthon egyébként jó eredményeket értünk el, nálunk már nincs hamisított importméz.

– A libamáj, mint magyar nemzeti érték mellett is állást foglalt Brüsszelben.  

– Ezen a területen nagy a harc. Az EP szimbolikus hely, az étterme a francia konyhát preferálja, ezért gyakran szerepelt a kínálatban előételként libamáj, amit egy időben levettek az étlapról. Kezdeményeztem, hogy a képviselők lépjenek fel ez ellen. Sikerült magam mellé állítani őket, így aztán visszatették az étlapra – ami szintén jelzésértékű. Franciaország után a második legnagyobb libamáj-előállítók vagyunk, fontos exportcikkünk, tehát ezzel is foglalkozni kell, és igyekszem odafigyelni az agrárium legkülönbözőbb területeire.

– Mennyire van jelen az EP munkájában a migránskérdés?

– A mindennapi életben és az EP-ben is nagy teret foglal el a migráció kérdése. Alapvető a nyelv, a kultúra védelme (az EP-ben 24 hivatalos nyelv van). Úgy tűnik, hogy a biztonságosabb élet reményében, Nyugat-Európából lassan kelet felé veszik az irányt, főleg a nyugdíjasok. Egyelőre kis számban, de jönnek Magyarországra, mert itt ugyanazok az értékek, amelyeket ők is fontosnak tartanak. Ha nyugaton nem a valós élet kihívásaira ad valós válaszokat az aktuális politika, akkor a regnáló pártokat nagy valószínűséggel leváltják, és teret kaphatnak a szélsőségek. Nagy szerencsénk, hogy nekünk van egy Orbán Viktorunk.

Megosztás:

Címke: ,