Dr. Ferenczi Attila: Békéscsabán a fejlesztések jellemezték a 2017-es évet

Dr. Ferenczi Attila tanácsnokkal, a békéscsabai közgyűlés pénzügyi, gazdasági, és városfejlesztési bizottságának elnökével a 7.Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető beszélgetett a 2017-es évről, a fejlesztésekről, és a jövőbeni tervekről.

 

– Mennyire mondható sikeresnek Békéscsaba a 2017-es évben, a nyertes pályázatok tekintetében?

 

Még tíz évvel ezelőtt, 2007-ben nagy fejlődés indult el. Gondolok itt a csatornázásra, útépítési programokra, ami azután 2015-től kiegészült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéseivel. Tavaly a miniszterelnök úr a polgármester úrral aláírta a Modern Városok Program szerződését, ami pedig további lökést ad a városnak. A TOP programból mintegy 13,2 milliárd forintot kaphat Békéscsaba, ehhez jön még 1,7 milliárd forintnyi összeg a Modern Városok Programhoz kapcsolódó beruházások előkészítésére. El kell mondani azt is, hogy az előző időszak mintegy 12 milliárd forintos kötvény-, és hiteladósságát a kormány átvállalta. Tehát ha úgy tetszik, tiszta lappal indulhattunk, most pedig uniós és nemzeti forrásokból, illetve különböző ágazati forrásokból fejleszthetünk. Ennek a mintegy 15 milliárd forintnak meg van határozva az a felhasználási módja. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-t bíztuk meg a feladatok koordinálásával, előkészítésével, levezénylésével, lényegében a menedzsmenti feladatokkal is. A kft. hatvan pályázatot nyújtott be, ennek nyomán a források nagy része felhasználhatóvá vált, hiszen ez egy olyan keret, amelynek meg kellett pályázni minden egyes elemét. A felhasználási területek szerteágazóak, van benne energetikai, egészségügyi fejlesztés, gazdaságfejlesztés, városépítészeti, vagy közterületi fejlesztések, infrastruktúra fejlesztések. Fel lehetett használni a kerékpár-hálózat fejlesztésére is, de sajnos a járdákra nem, és az utakra sem igazán. Ezért is jött nagyon jól, hogy 2015 végén született egy kormánydöntés, ami plusz 2 milliárd forintot biztosított Békéscsabán útépítésekre és útfelújításokra. Ebből épült meg mintegy hetven út, és terveztünk meg további útépítéseket. Summa summarum, nagyon nagy lépésekben halad a város. Nem tudtunk még mindent elindítani, de a források elnyerésében, lehívásában Békéscsaba élen jár az országban. A Modern Városok Programja keretében is nagy előrelépések történtek, például a nyomdászképzés irányában, de támogatást kaptunk az új sportlétesítmények előkészítésére is. Szintén a Modern Városok Programja keretében megtörténhet Békéscsaba komplex energetika fejlesztése, amely magában foglalja például naperőmű, energiatároló és szabályozó központ kialakítását, a közvilágítás korszerűsítését, geotermikus hőenergia előállítását és elektromos autóbuszok beszerzését. Ezeket a város saját forrásból nem tudná megoldani. A TOP-nak is van egy energia-racionalizálási része, amelynek leginkább a város intézményei, az óvodák, a bölcsődék és az iskolák örülhetnek. Ezeknek az energetikai fejlesztéseknek köszönhetően kevesebb lesz a szén-dioxid kibocsátás, csökken a környezet terhelése is. Békéscsaba egyébként is egy zöld város, sokan kerékpároznak, nagyon sok a zöldterület. Azon túl, hogy csökkenek az energiaköltségek, a környezet megóvását is segítik ezek a beruházások. Az emberek az egészségére is gondolunk: egy háromszázötven millió forintos fejlesztés keretében a jaminai orvosi rendelőt felújítjuk, a mellette lévő korábbi lakás bevonásával itt egy nagyon korszerű, új létesítmény jön létre. A Dedinszky utcában pedig új védőnői centrumot alakítunk ki. A Bartók Béla úton is az egészségfejlesztést szolgálja annak az épületnek az energetikai felújítása, ahol az iroda mellett pszichológiai tanácsadó és mentálhigiénés gondozás is működik majd. Ahhoz, hogy a város megtartó ereje nőjön, hogy a fiatalok itt maradjanak, a gazdaság élénkítésére, ipari parkok építésére, és az itteni gazdasági szereplők támogatására is szükség van. Folyamatban van a Kétegyházi út, Csanádapácai út vonatkoztatásában egy nagyobb iparterület kialakítása, hisz szeretnénk, hogyha idejönnének vállalkozók. Reményeink szerint az élelmiszeriparban is előrelépés történhet, például egy városi hűtőház tekintetében. Együttműködve a termelőkkel és a gazdákkal szó volt egy paradicsomsűrítőről és zöldségszárítóról is. Ha már élelmiszernél tartunk, természetesen meg kell említeni a Csabai kolbászt, mint brandet, de megemlíthetjük a Csabagyöngye szőlőt is, ami szintén nagy dicsőség a városnak. Ki kell emelni a Munkácsy brandet is – a belváros felújítása keretében a Széchenyi liget, a Gőzmalom tér, a Kossuth tér, a Hunyadi tér és az Élővíz-csatorna partja is megszépül, nem beszélve a Munkácsy Mihály Múzeum 200 millió forintból történő bővítéséről, felújításáról. mentén is lesznek felújítások.

 

 

Miért fontosak ezek a fejlesztések a város számára? Miért kiemelten fontosak? Miért törekszik a város arra, hogy újra és újra meg tudjon újulni?

 

Az egyik legnagyobb, amiről még nem ejtettem szót, a 44-es út építése, illetve ehhez kapcsolódóan Hanó Miklós alpolgármester lobbizott a Fürjesi úti, úgynevezett déli elkerülőnek az építése miatt. Maga a Modern Város Program arról szól, hogy Békéscsabát, mint megyei jogú várost az ország gazdasági, közigazgatási, kulturális, közlekedési vérkeringésébe beintegrálja, hogy minél inkább fejlődjön. Tudjuk, hogy a dunántúli régiók, Pest megye és Közép-Magyarország igencsak intenzíven fejlődnek. Úgy gondoljuk, hogy Békéscsaba is egy jó hagyományokkal, jó lehetőségekkel rendelkező város. A mezőgazdaság mellett itt is van ipar, itt is nagyon komoly szakembergárda dolgozik például a nyomdaiparban, gépiparban, finommechanikában. Szeretnénk, hogyha az emberek megtalálnák itt a boldogulásukat, ha itt maradnának vagy visszajönnének a fiatalok.  Tehát egy városnak a megtartó képességének, a vonzerejének is növekednie kell. Tudomásom szerint Magyarországon Békéscsaba a tizenhetedik legnagyobb város, és megyei jogú városként egy légi, vízi, szárazföldi csomópontban helyezkedik el. Az M44-es mellett borzasztóan fontos volt a vasút fejlesztése és a vasútállomás felújítása. Egyébként díjat is nyert a vasútállomás, büszkék vagyunk rá. Van egy repterünk, annak a fejlesztése is fontos. Mindez azért, hogy az itt élőknek ne csak a komfortérzete, hanem az anyagi lehetőségei, a megélhetésük is biztosítva legyen. Érezzék jól magukat ebben a városban, és találják meg a számításaikat.

 

Mit gondol, ezekkel a fejlesztésekkel a város valóban be fog tudni kapcsolódni az ország gazdasági életébe?

 

Úgy gondolom, hogy igen. Régen azt mondtuk, hogy ez egy kávéscsésze megye. Amikor tárgyaltak, akkor a térképen mindig pont a mi területünkön, a délkeleti régión lehetett a kávé vagy az üdítő elhelyezve. Most már nem így van. Szó van például egy konténerterminál építéséről, körülbelül 4800-5000 konténer tárolása, átrakása folyhatna így Békéscsabán. Talán a legnagyobb probléma most a munkaerőhiány lesz. Az egyik szemem nevet, mert már nem munkanélküliségről, hanem munkaerőhiányról beszélünk. Viszont a jól képzett, vagy képzett szakdolgozókat sajnos a versenyhelyzetben elszipkázzák a nagyobb városok, nagyobb lehetőségek. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, nyilván ezekre a fejlesztésekre, az uniós, a kormányzati, az ágazati támogatásokra is szükségünk van, hiszen önerőből ezt nem tudnánk megcsinálni. Ha minden utat, járdát szeretnénk Békéscsabán rendbe rakni, az körülbelül egy 8-10 milliárd forintba kerülne. A város éves költségvetése csupaszon, tehát a nagy fejlesztések nélkül 12-13 milliárd forint. Az itt lévő vállalkozások nagyon fegyelmezett, és lokálpatrióta adófizetők, érdemes támogatni őket és partnerségi viszonyt kialakítani velük. Sajnos a régióra jellemző volt, hogy magas volt a szakképzetlenebb munkaerő aránya, itt lenne előrelépés az átképzés, például a nyomdászképzés. Öröm az is, hogy a közfoglalkoztatás létszáma lényegesen csökkent, mert a végzettségüknek vagy szándékaiknak megfelelő munkát talált a korábban ott foglalkoztatottak nagy része is. Békéscsabának nagyon nagy értékei vannak. Ahogy már említettem: Munkácsy, a Csabai kolbász vagy a Csabagyöngye és abból készülő bor, pálinka. Az a legkorábban érő szőlőfajta. Ezzel nemesítenek nagyon sok szőlőfajtát még Franciaországban is. A fejlesztések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy városunk felfejlődjön, és azonos szolgáltatási színvonalra kerüljön az ország többi nagyobb, vagy tehetősebb városával. Ehhez kapunk segítséget, amit külön szeretnénk megköszönni. A TOP-ot tudjuk, hogy 15 milliárd. A Modern Városnál már 60-70 milliárdról álmodunk. Majd látjuk, hogy a kormányzat, vagy egyéb szereplők hogy tudnak ehhez támogatást adni, de jó úton haladunk.

Megosztás:

Címke: , ,