Dr. Bitay Márton Örs: Fontos, hogy a magyar termőföld a magyar embereké legyen

Dr. Bitay Márton Örssel, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárával a jövő évi földtámogatásokról, valamint a Földet a gazdáknak programról beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető.

 

– Az utóbbi időben sok mindent lehetett hallani a Natura 2000-es földekről. Hogy áll most a helyzet, mit lehet erről az ügyről tudni?

 

Általában sokat lehetett hallani a földekről. A gazdák ódzkodnak ettől, és nagyon nem örülnek a Natura 2000-es minősítésnek, ami ugye egy védelmi szintet jelent: arról szól, hogyan lehet gazdálkodni adott területeken például az élőhelyek megőrzése mellett. Valamivel gyengébb fokozat ez, minthogyha kifejezetten egy védettségi szintről beszélnénk, de mégis már előír bizonyos szabályokat, amelyeket be kell tartani. A földértékesítési programban ilyen termőterületeket is értékesítettünk. Nagyon örülök neki, hogy majdnem 200 ezer hektár állami termőföldet tudtunk értékesíteni, helyben lakó földműveseknek. Nagyjából 30 ezer szerződést kötöttünk ennek a földértékesítési programnak a kapcsán, és így aztán nagyon sokan jutottak termőföldhöz, a magyar földművesek egyharmada tudott vásárolni ezekből a termőterületekből, például a Natura-s területekből is. Számomra nehezen érthető módon egy ilyen sikerhez az ellenzék nem csatlakozott, hanem inkább ezt a földértékesítési programot megpróbálta az alkotmánybíróságon megtámadni. Így kerültek elő a Natura-s területek, ahol az alkotmánybíróság döntött arról, hogy a földértékesítési programban semmilyen kivetnivalót nem lát. Elutasította az ellenzéki képviselők beadványát. Ellenben megállapította, hogy a jövőre nézve – amennyiben majd újra lenne földértékesítési program – szükséges szabályozni a megfelelő törvényi helyen, hogy ezeknek a területeknek az értékesítése során milyen olyan többletkötelezettséget írunk elő, ami a természetvédelmi érték megóvására utal. Összességében sokat beszéltünk földügyekről az utóbbi hónapokban, években, de mindig ide térünk vissza, hogy ez a földértékesítési program, földhaszonbérleti program az, ami igazán a feszültséget okozta.

 

– A gazdák nem igazán örültek ennek a Natura 2000-es besorolásnak. Mi volt ennek az oka?

 

Nem örülnek neki, először is van egy rossz gyakorlat, ami miatt kialakult bennünk ez az érzés. Ha egyszerűen kellene bemutatnom, hogy mi a különbség a védett és a Natura-s területek között, akkor azt tudnám mondani, hogy a védett természeti területeknél kötelezően előírja a törvény, kis túlzással, hogy szinte semmit sem csinálhatsz. A Natura-s területeknél pedig azt írja elő a törvény, hogyha bármit szeretnél csinálni, akkor ahhoz engedélyt kell kérned. Ennél többet nem ír elő a jogszabály. Egyébként ez egy európai uniós jogszabály, amit Magyarországnak is alkalmaznia kellett. Meglátásom szerint mi abban hibáztunk nagyot, hogy a területek kijelölésénél nem eléggé figyeltünk arra, milyen területeket jelölünk ki. Ez húsz évvel ezelőtti történet, akkor indult, és amikor a csatlakozási szerződéseket kötötték, utána vált valósággá. Így aztán nagyon sok olyan terület is bekerült a Natura-s minősítésbe, amelynek nem sok jelentősége lenne természetvédelmi szempontból. Ettől függetlenül, inkább nézzük pozitívan. Nincs olyan földterület, amire ne kellene odafigyelni természetvédelmi szempontból is. Ezzel meg kell tanulni a gazdáknak együtt élniük, meg is tanultak vele együtt élni. Mi arra törekedtünk, hogy a rossz természetvédelmi hatósági gyakorlatot próbáljuk meg minimalizálni, és csak azt tartassák be a hatóságok a földművesekkel, amit egyébként a jogszabály előír. Ahogy szoktuk mondani, nem kell pápábbnak lenni a pápánál, és még újabb külön-külön hatósági feladatokat vagy szabályokat előírni.

 

 

– A Földet a gazdáknak program kiemelt programja a kormánynak. Miért fontos ez az önök számára?

 

Van egy nagyon fontos filozófia, ami e mögött húzódik. Mi abban hiszünk, hogyha a magyar embereknek, a magyar földműveseknek megvan az a lehetőségük, hogy ne bérleményekben dolgozzanak, akkor minél többen akarnak földtulajdonhoz jutni. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az állami földtulajdoni arány az abszolút kisebbséget jelenti szántóföldek vonatkozásában is, így azért csodát nem lehet tenni. Nem állt rendelkezésünkre annyi termőföld, hiszen a termőföldek döntő többsége magánkézben van a szocializmus felszámolása óta. Logikusnak tűnt az, hogyha szeretnénk, hogy ne bérleményekbe dolgozzanak ezek a földművesek, hanem saját tulajdonuk legyen, akkor azokat a termőterületeket, amiket eddig a magyar állam nem maga művelt, ajánljuk föl a gazdáknak megvásárlásra. A kérdés csak az volt, hogy milyen körülmények között. Mi pedig nem szerettünk volna visszatérni a szocialisták időszakára, ahol ez szabályozatlan „urambátyám viszonyok” között zajlott, hanem itt volt egy hivatalos, nyilvános árverés. Aki a legtöbb pénzt adta és megfelelt a feltételeknek, ő tudta megvásárolni ezeket a termőterületeket. Mivel a földforgalmi törvény pontosan szabályozza, hogy miként részesítjük előnyben a helyben lakó családi gazdaságokat, így aztán többségében itt is családi gazdák tudtak vásárolni. Budapestnyi méretű területet vettek csak a fiatal gazdák ebből a földértékesítési programból, és 30 ezer kontraktust kötöttünk. Az volt az értelme, hogy a családi gazdaságokat megerősítsük, és ne bérleményük, hanem földtulajdonuk legyen.

 

– Milyen volt a vásárlási kedv a gazdák részéről? Mennyire örültek ennek a lehetőségnek, ha lehet így mondani?

 

Én azt kérem, hogy ne nekem higgyenek, hanem próbáljanak visszagondolni a mögöttünk hagyott időszakra. Nem láttunk gazdatüntetéseket, egyetlenegy levelet sem kaptam gazdáktól arról panaszkodva, hogy miért hirdetett földértékesítési programot a magyar állam. Eleve a MAGOSZ, a gazdaszövetkezet, illetőleg az Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte a kormánynál, hogy legyen egy ilyen földértékesítési program. Megjegyzem, amikor kezdeményezték, már akkor is több mint 5 ezer igény volt a gazdák részéről úgy, hogy nem volt semmilyen program, és mindegyik igényre azt írtuk vissza, hogy sajnos most nincs földértékesítés. Pedig láthatóan volt egy érdeklődés a gazdák részéről. A gazdák abszolút elégedettek azzal a lehetőséggel, hogy földet lehet vásárolni. Valójában csak egy politikai vita zajlott, a gazdatársadalom köszöni szépen, élt a lehetőséggel, és vásárolt. Itt aztán vannak mindenféle történetek, hogy egy földre 39-szer emeltek tárcsát, és fölment négy és félszeresére az ára. Aztán voltak olyan földterületek, amiket kétszer meghirdettünk és nem jelentkezett rá senki. Tehát elég vegyes a felvágott. Amit el tudunk mondani, hogy nagyjából 40 hektár az, amit vásároltak a gazdák, és olyan szűk két birtoktestre jut az átlag, hogy mennyit vásároltak.

 

– Ön is említette, hogy azért itt volt néhány feltétel, aminek meg kellett felelni a gazdáknak, ha ilyen földeket szerettek volna vásárolni. Melyek voltak ezek a feltételek?

 

Egyszerűen azt tudnám mondani, hogy a törvényi feltételeknek relatíve könnyen eleget tudnak tenni azok a gazdák, akik valóban gazdálkodással foglalkoznak, vagy valóban olyan céget tulajdonolnak, ami gazdálkodással foglalkozik. Itt a cégnél a bérleményrészre gondolok inkább, mert Magyarországon csak természetes személyek vásárolhatnak termőföldet, cégek nem. Ez egy rendkívül fontos szabály volt, hiszen ezzel próbáltuk, ezzel tudtuk megakadályozni azt, hogy a külföldiek is nagy számban termőföldet vásároljanak. Ha egy jogi személynek, egy kft.-nek lehetne termőföld tulajdona, akkor azt a kft.-t utána megvehetné például egy távol-keleti befektető, akkor azzal keresztet vethetnénk arra a földre. Így is nagy probléma, hogy ’93 és ’94 között volt egy fél év, amikor az akkori földforgalmi törvény lehetővé tette, hogy jogi személyek is vegyenek földet, és így ebből kifolyólag több 10 ezer hektár van még most is jogi személyek tulajdonában. De a földforgalmi törvény most már végérvényesen rendezte ezt a kérdést.

 

– Ön is említette, a kormány célja az, hogy a magyar földeket magyar gazdák műveljék.

 

Talán helyesebb, ha azt mondjuk, hogy nem a befektetések világában szeretnénk tartani a termőföldet, hanem a valódi termelésben. Szuverenitási kérdés is, hogy kié a magyar termőföld. Szerintem az nagyon fontos, hogy magyar embereké legyen. Az Európai Unióhoz csatlakozva azonban ezt így nem lehet kimondani, ezért volt rendkívül fontos, hogy a Fidesz-KDNP többségével elfogadta az országgyűlés a földforgalmi törvényt, amit egyébként minden ellenzéki párt elutasított. Itt egy olyan „akadálypályát” építettünk be, aminek az eredményeként minden helyben lakó földműves tulajdonképpen mindenkit megelőz az elővásárlási sorrendben. Ebből kifolyólag nem azt írtuk bele, hogy egy bécsi befektető, vagy egy prágai nem vásárolhat, hanem egyszerűen nem jut oda, hogy meg tudja vásárolni, mert a helyben lakók megelőzik őt, így még a kilencedik helyen is a 20 kilométeren belüli földműves található, nemhogy még egy másik országból érkező. Az Európai Unión kívüli államokra vonatkozóan arra taxatíve be van írva, hogy ők nem vásárolhatnak. Az Európai Unión belül a ezt így nem lehetett beírni, ezért találtuk ki ezt a fordulatot, amit azóta is támadnak Brüsszelből. Különféle eljárások vannak, a legfontosabb elemeket azonban sikerült megvédenünk, így például ezt az elővásárlási sorrendet is. Tehát mindenki megnyugodhat, azt a harcot, amit meg kellett vívni a magyar termőföld érdekében, azt sikerült kormányzati pozícióból megvívnunk, úgyhogy a legfontosabb kérdések nyugovópontra kerültek.

 

– Békés megyében sokakat érdekelhet, hogyan alakulnak a jövő évi földtámogatások, esetleg lesznek-e változások, vagy minden megy, ahogy eddig volt?

 

Jelentős változásokról nem tudok beszámolni. Az agrártámogatások azok döntő részben az Európai Unió forrásaira támaszkodnak. Az Európai Unió pedig egy hétéves költségvetési ciklusban gondolkodik. Ebből kifolyólag jelentős változásra nem lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy nagyjából évi 400 milliárd forint az, ami uniós támogatás formájában érkezik a gazdákhoz, és körülbelül 170-180 milliárd forint pedig hazai forrásból. Ezek területalapú támogatások, hektár vagy gazdálkodási egység után járnak. Azoknál a pályázatoknál, ahol pedig erre lehetőség van, ott mindenképpen arra törekszünk, hogy a vidéki életforma megtartása, a munkahelyek megőrzése, a fiatal gazdák támogatása irányába menjünk, és minél inkább a családi gazdaságoknak kedvezzen a rendszer.

 

Megosztás:

Címke: , , ,