Csepreghy Nándor: Magyarország akkor sikeres, ha a vidék is az

A közelmúltban adták át Sarkadon a megújított járási hivatal épületét. Az eseményen részt vett a miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor miniszterhelyettes is, akivel a 7.Tv Aktuális című műsorában Zsíros András műsorvezető beszélgetett.

 

– A sarkadiak és az egész járás életében előrelépés, hogy a járási központ épülete megújul. Sok minden kötődik az állampolgárok hétköznapjaiban ehhez az épülethez. Mekkora újítást jelent, hogy itt fogadhatják az állampolgárokat?

 

Egy olyan fejlesztésről beszélhetünk Sarkad esetében, ami sokkal többet jelent annál, mint semhogy egy energetikai korszerűsítésen vittünk át egy közintézményt. Kevesebbe kerül az állampolgároknak a Sarkadi Járási Hivatal fenntartása, de ez a bürokráciacsökkentés egészére igaz kell, hogy legyen. 2010-ben Orbán Viktor és kormánya azt mondta, hogy olyan államra van szükség, ami egyrészt kisebb, olcsóbb. Ezt az intézmények tekintetében, a szabályok tekintetében már sikerült elvégezni. Másrészt pedig nem uralkodni szeretne az állampolgárokon és a cégeken az állam, hanem ki szeretné szolgálni ezeket a szereplőket, ehhez pedig nemcsak megváltozott mentalitásra, hanem valóban európai körülményekre van szükség. A Sarkadi Járási Hivatal a Békés megyei közfeladat ellátása tekintetben talán közelebb lépett ehhez a célhoz.  

 

– Említette a bürokráciacsökkentést. A budapesti Portfolio Economic Forumon ön azt mondta, hogy csak részeredményeket sikerült elérni ezen a területen. Mire gondolt pontosan?

 

A bürokráciacsökkentés alapvetően három pilléren nyugszik. Az első az, hogy milyen intézményrendszer szolgálja ki az állampolgárokat. Itt nagyon fontos volt, hogy a minisztériumok számát csökkentette az Orbán kormány, de megjegyzem, csökkentette az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők számát is. Nagyon fontos volt az, hogy milyen szabályokhoz kell alkalmazkodni – 270 jogszabályhoz nyúltunk hozzá. A harmadik kérdés, amiről azon a konferencián beszéltem, hogy a létszám tekintetében még van feladat. De talán akkor, amikor a gazdaság ennyire jól pörög, és amikor ilyen jók a számok – amelyek visszaigazolódnak számtalan kormányzati intézkedésben, a rezsicsökkentéstől a családtámogatási rendszerig, vagy akár az államapparátus szolgáltatásának a minőségében –, akkor ez a harmadik talán legkevésbé fontos, de kétségtelenül megoldandó feladat. Tehát ezen a szakmai konferencián ennek a három pillérnek az egyikéről beszéltem. Nem elvitatva azt, amit a bürokráciacsökkentésben az intézményrendszeri átalakításával és a szabályok egyszerűsítésével már elvégeztünk.

 

 

– Ezen a területen segítene a fejlesztéseken, hogyha az ügyintézésnek nagyobb hányada átkerülne az elektronikus intézési térbe?

 

Ennek is ki kell nyitni a fejezetét. Ez 2018 júniusában meg fog történni, hiszen akkorra befejezi a kormány azt a fejlesztést, ami – az Európai Unióban elsőként és talán egyedülálló módon – Magyarország minden háztartásához elviszi a széles sávú internet lefedettségnek a lehetőségét. Tehát 2018 közepétől nem lesz olyan háztartás, ahol azt mondhatnák, hogy én szeretnék csatlakozni az internetre, de ehhez technikailag nincs lehetőségem. És ha ez a munka befejeződik, akkor fel kell tenni azt a kérdést, ha már minden állampolgárhoz, minden otthonhoz el tudunk jutni online, akkor melyek azok az állami szolgáltatások, amelyeket ezt követően már nem egy személyes ügyintézés keretében kell egy kormányablakban elvégezni, hanem otthonról.  Tehát, hogy az állammal kapcsolatos ügyintézést ne munkaidőben a dologidőben kelljen elvégezni, hanem akár otthon is meg lehessen tenni. Valóban, ez lesz az a következő fejezet, ami az államot olyan szinten teheti versenyképesebbé, ami sok tekintetben visszahat a gazdaság működésére, visszahat a társadalompolitikára is. Számtalan lehetőséget nyit ki előttük. A bürokráciacsökkentés egy olyan munka, amit elkezdeni lehet, de befejezni nem, mert mindig ki lehet nyitni fejezeteket. Mindig ki lehet nyitni újabb ajtókat. Ebben több eredményt tudtunk elérni hét év alatt, mint az 1990-es rendszerváltás, és a 2010-es kormányváltás közötti időszakban bármelyik kormányzat.

 

– Hogyha ezek a fejlesztések megvalósulnak, akár a határmenti régiók is bekapcsolódhatnak a széles sávú internethálózatába. A gazdaságra is visszahat, hogy elérhetőbbé válik egy viszonylag hátrányos helyzetben lévő település?

 

Azért nagyon indokolt a kérdés, mert alkalmas arra, hogy bemutassuk, miként gondolkodik másként a jelenlegi kormányzati vidék Magyarországáról ahhoz képest, hogy 2010 előtt a baloldali kormányok ezt megtették. Mi azt gondoljuk és hisszük, hogy Magyarország sikere attól függ, hogy van egy sikeres fővárosa, és van egy sikeres vidék. Ami több annál, minthogy a hátországát jelentse gazdasági és demográfiai értelemben. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, hogyha az állami közszolgáltatásokat az ország minden részébe eljuttatjuk. A digitalizáció nyitotta lehetőségek olyan leküzdhetetlen akadályt küszöbölnek ki, amit mondjuk 1990-ben senki el sem képzelhetett volna. Alapvetően az volt a jellemző, hogy minél kisebb települések irányába haladtunk, annál nehezebb volt megoldani, annál nehezebb volt finanszírozni az azonos minőségű állami szolgáltatásokat. A digitalizáció megnyitja a fejlődés lehetőségét. Rengeteg munkaerő-tartalék áll rendelkezésre még ezekben a térségekben a nagyon pozitív munkaerő-piaci számok ellenére, ez mind-mind lehetőséget tartogat arra, hogy az ország peremterületei saját jogon is érdemesek legyenek fejlesztésre. Ennek köszönhetően pedig beinduljon az a gazdasági prosperitás, amit a nagyvárosokban már érzékelni lehet.

 

–  A Modern Városok Programban (MVP) éppen a kormánynak ez a szándéka érhető tetten. A közelmúltig ön volt ennek a programnak a személyes felelőse. Most már Kósa Lajos felügyeli ezt a folyamatot. Azért talán még visszatérhetünk arra, hogyan látja ennek a folyamatnak a megvalósulását? Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb kiadásokat igényel a Modern Városok Programjának a megvalósítása, köszönhetően az építési költségek növekedésének. Mekkora az esély, hogy minden cél teljesül?

 

Igen, utóbbi az egyszerre jó és rossz hír, mert pont azért emelkednek az építési költségek, mert annyira jól forog a magyar gazdaság, hogy sokkal nagyobb az építőipari szolgáltatások iránti igény, mint amit ma ez az ágazat ki tud szolgálni. Ez pedig árfelhajtó hatású. Az volt a kormány döntése, amikor a MVP-t kettő évvel ezelőtt elindította, hogy több fejezetre ossza ezt a munkát, és itt az első fejezet volt az, amit a miniszterelnökség lezárt, és a második fejezet, amit a Kósa miniszter úr által vezetett minisztérium megnyitott. Az volt a célunk, hogy olyan fejlesztési lehetőséget nyissunk a megyei jogú városok előtt, ahol ők maguk definiálhatják azt, hogy nekik mire van szükségük. Tehát megfordítottuk azt a logikát, ami a vidékfejlesztésről úgy gondolkodott, hogy majd Budapestről különböző kormányzati székekben ülve az emberek el tudják dönteni, hogy mire van szüksége Békéscsabának. Azt mondtuk, hogy Békéscsaba saját maga tudja megmondani, mire van szüksége, nem igényel mentorságot e tekintetben. Azt igényli, hogy a kormány ezeket az elképzeléseket pénzzel is támogassa. Miniszterelnök úr és polgármester úr aláírt egy olyan megállapodást, ami meggyőződésem szerint egyszerre biztosítja azt, hogy 21. században Békéscsaba nyertes városok közé tartozzon, és felruházza Békéscsabát azzal a lehetőséggel, hogy a térség kisebb településeinek valóban gazdasági központjává tudjon fejlődni. A békéscsabai fejlesztések alapvetően két csoportba sorolhatóak. Az egyik az a gazdaságfejlesztést és a gazdasági prosperitást garantáló beruházások. A másik pedig az, hogy az állami szolgáltatásokban, a sportinfrastruktúra, egészségügyi ellátórendszer, kulturális területeken hogyan tud Békéscsaba 21. századi várossá válni. Több fejlesztést is láttam itt az elmúlt időszakban még a Modern Városok Programot megelőzően. Itt abszolút fogadókészséget találtunk, és kiváló együttműködést a városvezetéssel. Ezt kell a továbbiakban erősíteni. Kósa miniszter úrnak pedig a kormányon belül az a feladata, hogy az akkor eldöntött fejlesztéseket a kivitelezési szakaszban támogassa. Ezért is indított egy olyan országjárást, ahol minden polgármesterrel, városvezetéssel külön-külön nézik meg, hogy az eldöntött fejlesztéseket hogyan lehet minél gyorsabban realizálni. Hiába van költségnövekmény, azt is látjuk a másik oldalon, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, mint ahogy azt a gazdasági prognózisok előre jelezték. Így annak a fedezete is rendelkezésre fog állni, ami biztosítja, hogy az összes aláírási ponton, amiben a miniszterelnök úr a város polgármesterével megállapodott, ott lesz érdemi projekt befejezés. 2022-ig garantáljuk ezeknek a programelemeknek a befejezését.

 

– Ahhoz, hogy Békéscsaba ennek a programnak is köszönhetően régiós szinten gazdasági motorrá váljon, a közúthálózatot is fejleszteni kell. Jelen pillanatban a legtöbb Békés megyei arra panaszkodik, hogy nemcsak a megye érhető el nehezen közúton, hanem megyén belül is nagyon rosszak az útviszonyok. A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban most uniós forrást nem lehet közúthálózat fejlesztésére fordítani. Lát-e arra esélyt, hogy erre lesz kormányzati forrás?

 

Ennek a kormányzati ciklusnak komoly eredménye, hogy Békéscsaba esetében beváltotta egy huszonegynéhány éves politikai ígéretet, és tényleg kivitelezési fázisba fordította a 44-es út gyorsforgalmivá tételét. Hogyha a békéscsabaiak utaznak Kecskemét irányába Budapest felé, akkor láthatják, hogy gőzerőkkel épül, és 2019-be átfogjuk tudni adni ennek a beruházásnak a legjelentősebb részét. Emellett minden fordítunk a többi út fejlesztésére is, Sarkadról Békéscsaba felé jövet is láthatjuk, hogy ez mennyire indokolt. A prioritás úgy nézett ki, hogy az összes megyei jogú várost be kell kötni a gyorsforgalmi hálózatba. Ez Békéscsaba esetében sem csak ígéret már, hanem ténylegesen építési folyamatokkal együtt járó munka. Kétségtelenül a rendelkezésre álló pénz mindig kevesebb a teljesen jogosan megfogalmazott igényeknél. De ahogy az előző években is mindig nyújtottunk erre forrást, úgy az idei, illetve jövő évi költségvetésben, tehát még a választások előtt is fordítunk, így van lehetőség ilyen munkát elvégezni. Azt pedig, hogy melyik konkrét utak szerepelnek ebbe, azt a területileg illetékes képviselőknek kell az infrastruktúra fejlesztésében érintett szereplőkkel megtárgyalniuk.

 

– Sarkad határmenti régióként talán nem véletlenül bízik abban, hogy előbb-utóbb Romániával való közös együttműködések is gazdasági előnyhöz juttatják a térséget. Sarkadi származásúként bízik abban, hogy ez a jövőben, ha a schengeni övezet mondjuk Romániával is kiegészül, akkor megerősödhet, és kialakulhat egy olyan határ menti együttműködés, ami most jelenleg az országhatár mentén bizonyos nehézségekbe ütközik?

 

Igen, itt egy kiváló lehetőség. Sarkad vonatkozásában ez azt jelenti, hogyan tud élő gazdasági együttműködést kialakítani Nagyszalontával, Arany János szülővárosával. Ez sokkal többet tartogat annál, mint egy kulturális együttműködés. Az ott meglévő kerékpárút-fejlesztés, útfejlesztés, illetve a gazdasági szereplők kooperációja kiváló lehetőség. A dél-alföldi régió, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét központokkal azonban ennél sokkal többre hivatott. Többek között arra, hogy Aradtól, Temesvártól visszavegye azt a központi szerepet, amit szerintem megérdemel, és ehhez abszolút kormányzati támogatásra lehet számítani. Akár azokban a döntésekben, amelyek többek között a Modern Városok Programban megvannak a békéscsabai repülőtér fejlesztése vonatkozásában. Ha megnézzük a térség országainak gazdasági teljesítményét, akkor ma Magyarország jogosan fogalmazza meg azt az igényt, hogy fejlesztési központtá váljon. Ne csak Magyarországnak a dél-alföldi csücskében, hogyha lehet ezt mondani, hanem azon túlmutatóan is a román-magyar határ másik oldalán is gazdasági központot hozzon létre. Azok a térségek, amelyek valóban együvé tartoznak, és a történelem szerencsétlen alakulása fordította ezt más irányba, azok gazdasági tekintetben össze tudnak nőni, és együtt tudnak prosperálni. Nem véletlen volt az a trauma, ami Magyarország megélt, főleg a határ menté 1920-ban. És nem véletlenül volt egy hatalmas lehetőség az, amikor Magyarország a 2004-es, Európai Unióba történt belépését követően ehhez Románia is pár évvel később csatlakozott. A schengeni határ kitolása, adott esetben Románia irányába, tovább erősítheti ezt az integrációs folyamatot. Tehát azt az összekötést, ami a történelmi emlékezetben él, azt a gazdasági racionalitássá is át lehet formálni.

 

 

Megosztás:

Címke: , ,