Az alföldi tanyavilág utolsó képviselőivel hazánkban a Körös-Maros Nemzeti Parkban is találkozhatunk. A tanyán élő emberek létezése egybeforr a természet közelségével, amelyhez a háborítatlan éjszakákon világító milliónyi csillag képe is hozzátartozik.
Tovább olvasom
A búzavirág néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen mindennapi növény volt, mindenhol nagy mennyiségben virított. Az intenzív mezőgazdasági termelés és vegyszerhasználat következtében ez a növény mára sokkal ritkábbá vált, mint jó néhány védett növény. Az állománya a töredékére csökkent.
Örvendetes hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén ismét megjelent költőfajként a barna kánya. Ez a fokozottan védett ragadozó madár rendkívül ritka az alföldi tájakon.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén két gémtelep is van. Mindkettőben jól sikerültek az idei költések – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Békászó sas és kígyászölyv is felbukkant a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A ritka ragadozó madarak most bőséges táplálékot találnak a Biharugrai-halastavak környékén.
A löszpuszta-gyepek a Körös-Maros Nemzeti Park kiemelt jelentőségű, értékes élőhelyei. Ezen területeken, illetve az igazgatóság nem védett területein található félszáraz gyepekben is általánosan elterjedt növényünk a tejoltó galaj.
A hamvas rétihéja hosszú évekig csak alkalmi fészkelőként volt jelen a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Az utóbbi időben azonban minden évben költ legalább egy, néha két pár is. A fokozottan védett hamvas rétihéja hazai költőállománya mindössze…
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a Zsadány melletti Szalontai-legelőn idén is virágba borultak a gyapjas gyűszűvirágok. A fokozottan védett növény kis-sárréti termőhelyét 15 évvel ezelőtt fedezték fel az igazgatóság munkatársai. Állományát…