Magyarországon nemcsak a Hortobágyon, hanem a Dél-Alföldön is minden év augusztusában rendszeresen felbukkannak a déli tájak felé vonuló havasi lilék. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain idén szép számban állomásoztak.
A kései pitypang egy igazi ritkaságnak tekinthető, a Körös-Maros Nemzeti Parkban az egykori löszpuszták máig megőrződött, kiemelt jelentőségű löszgyepein találhatjuk. A Csorvási löszgyepen és a Tatársánci ősgyepen él néhány töves állománya.
Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain, így a Kardoskúti-pusztán is gyakran találkozhatunk fecskefarkú lepkékkel. Március végétől egészen szeptemberig láthatjuk őket, ezalatt három nemzedékük is kirepül.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik élőhely rekonstrukciókban. Ezek folyamatos kezelése évről-évre mozaikosabbá teszi a tájat, így még több faj találja meg az életfeltételeit.
A természetben minden mindennel összefügg: a madarak tojásrakási időszaka például az adott faj táplálkozási szokásaihoz igazodik. Ez jól megfigyelhető a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő különböző madárfajok esetében is.
A fekete gólya az öreg erdők egyik ritka fészkelője, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének idősebb erdőfoltjaiban is rendszeresen költ.