Békéscsaba anno: a Szent Jobb legendája

2016. július 20. 14:10 | Fekete Kata

A Szent Jobb legendáját két forrás, Hartvik győri püspök és az első magyarországi nyomtatott könyv, a Magyarok Krónikája örökíti meg. Hartvik szerint a Szent István király halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, ezért kiemelte a testet a bazilika márvány szarkofágjából, és a katedrális alatti sírkamrába rejtette.

Ekkor választották le róla a természetes úton mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Ezt a sírkamrából Merkur, a kincstárőre eltulajdonította. István király szentté avatási eljárásakor 1083-ban Fehérvárott I. László megbocsátott Merkurnak, és birtokán alapította meg az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot.

Ezt követően a Szent Jobbnak kalandos, „igazolatlan korszaka” következett. IV. Béla király a tatárok elől menekülve magával vitte a Szent Jobbot Dalmáciába, Boszniába, majd Raguzába, ahol 1590-tôl két évszázadon át őrizték. 1771-ben Mária Terézia visszavásárolta és Bécsbe vitette. Később visszakerült Budára. II. József császár az ereklyét előbb Prágában őriztette 1865-ig, majd 1882-ben a budai királyi palotába vitette. Onnan került az Esztergomi Bazilikába, ahol a Szent Jobb új ereklyetartóba került. Végül a királyi ereklye 1900–1944 között visszatért Budára a Zsigmond-kápolnába. Szent István halálának 900. évfordulóján 1938-ban a Szent Jobbot Aranyvonattal körbehordozták az országban.

Békéscsabára július 4-én 11 órakor érkezett meg a vonat. Az állomás előtti téren mintegy hatezer főnyi ünneplő tömeg várta az első nagy király ereklyéjét tartalmazó aranyozott szekrényt, amelyet díszegyenruhás koronaőrök hoztak ki a főbejárat előtti baldachinnal árnyékolt asztalra. Az ünnepi fogadóbeszédet Ricsóy-Uhlarik Béla főispán tartotta. Korniss Géza kultúrtanácsnok Békéscsaba nevében fejezte ki hódolatát a jeles esemény alkalmából. A város katolikus közössége nevében Domanek Pál esperes plébános mondott szárnyaló hazafias hittel teli üdvözlőbeszédet. Majd a közönség hosszú rendezett menetben elvonult a szent ereklye előtt. Mindenki vethetett néhány pillantást az első magyar király csodálatosan épen maradt kezére. A Szent Jobb hányatott sorsa továbbfolytatódott. A második világháború alatt a Koronaőrségnek a Szent Jobbot mentenie kellett, és a koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlangban rejtették el. A háború végeztével az Amerikai Katona Misszió 1945-ben visszahozta Magyarországra. Ma a Szent István-bazilika az otthona a szent királyi ereklyéknek. A rendszerváltás óta augusztus huszadikán körmenet élén Budapesten viszik körbe Szent István király Jobbját.

Gécs Béla

FEL