Az okos városok megjelenése lehet a jövő településfejlesztése

A legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazása megkerülhetetlen, de korántsem elégséges feltétele annak, hogy „smart city” koncepciót valósíthassanak meg a világ fejlett régióinak nagyvárosai.

A telepített szenzor-rendszerek már képesek lehetnek arra, hogy emberi beavatkozás nélküli optimalizálják az aktuális közlekedési helyzetet, vagy visszacsatolást küldjenek a városi energiaellátó hálózat üzemeltetőinek a környezeti adatok változásáról. Ám a település csak akkor lehet okos város, ha például a közbiztonság, a személyes életkörülmények is rendezettek.

Nemrégiben írtunk arról, hogy az Európa Zöld Városa díját 2019-re elnyerő Oslót a környezetvédelmi erőfeszítései, az életminőség megőrzése illetve javítása, a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő fejlesztési elképzelési miatt emelték ki a pályázók közül. A skandináv város mindazokat a szempontokat fontosnak tartja, melyeket az utóbbi években az „okos városok” fogalmával kapcsolnak össze.

Csak bithalmazokkal nem megyünk semmire

Az okos városok koncepcióinál a digitális technológiák jelenléte olyan alapvető körülményt jelent, hogy azt talán szükségtelen is külön hangsúlyozni. Az viszont már nem olyan egyértelmű, milyen technológiától vagy megoldástól lesz egy város digitálisan okos. Zalaegerszeg városa az „okosodás” részének tekinti a frekventált városi csomópontokban elérhető ingyenes wi-fi szolgáltatást, illetve a város nevezetességeire szabott turista-mobilapplikáció elkészítését is. Máshol – elsősorban Skandináviában –
az okos város digitális megoldásai a tömegközlekedés valós idejű optimalizálására, a légszennyezettség adatainak mérésére és on-line továbbítására, a város üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra, vagy az esetleges vészhelyzeteknél a beavatkozó szervek minél hatékonyabb riasztására fókuszál.

A digitális technológia azonban csak az egyik része a fejlesztéseknek. Az okos városok egyszerre koncentrálnak a lakosság életminőségének javítására – például az egészségügyi, rekreációs szolgáltatások fejlesztésével –, a város hatékony irányítására, a zöld és megújuló energiák hasznosítására az energiaellátásban, a közlekedés és a közbiztonság fejlesztésére. Holisztikus szemléletűek, azaz átfogóan szemlélik a városi élet valamennyi szegmensét, különösen a városiak életminőségének kérdéseit. Hazánkban például Debrecen városa így pozícionálja saját okosváros-programját.

Lakók nélkül soha

A smart city programok elsősorban az egymillió feletti lakosságszámú településekre koncentrálnak, de bizonyos régiós különbségek miatt a lakosság felzárkóztatása nélkül nem lehetnek eredményesek a projektek. Ha a város egészének fejlesztésére nincs keret, más források bevonásával a lakosság smart képességét kell fejleszteni, hogy város és lakói együtt fejlődhessenek – erre hívta figyelmet Alföldy György, a BME Urbanisztikai Tanszék docense.

Fontos kérdést jelent az energetika és a mobilitás. A smart-koncepciók része nem pusztán a meglévő épületek energetikai fejlesztése, hanem a társadalmi rétegek felzárkóztatása, ahol az szükséges.

Első a biztonság – és utolsó is?

Mint mindennek, a holisztikus szemlélettel és a legkorszerűbb szenzoros és digitális technológiák alkalmazására épülő okos városoknak is van egy másik oldala. Ez pedig a biztonság szempontja, mind a közösségi, mind a privát szféra vonatkozásában.

Például a közbiztonság megteremtése az egyre több mindent látó kamerákkal nem csak a lakók biztonságérzetét növeli, hanem a privát szférába hatolás vékony határmezsgyéjére is felhívja a figyelmet,a keletkező óriási mennyiségű szenzitív adat pedig kibertámadások célpontja lehet.

Az okos városok építése kétélű kard. Ezek a technológiák nem csupán lehetőségeket, de biztonsági réseket is magukban rejtenek. Ezért az ilyen rendszerek kialakításánál, bevezetésénél és működtetésénél érdemes minden eshetőséget számba venni”– mondja Gömbös Attila rendszermérnök, a smart city megoldások biztonsági kockázatait elemző tanulmány egyik szerzője.

Úgy tűnik, a smart-fejlesztések nem csak a városi életmód problémáira kívánnak integrált megoldást kínálni, de számos újabbat is maguk után vonnak. Mindenesetre a szakemberek egyet értenek két dologban: a jogi szabályozást még sok ponton kell alakítani ahhoz, hogy e koncepciók életképesek lehessenek abban, valamint abban is, hogy állami és uniós források nélkül nehezen indíthatók be ezek a fejlesztések.

forrás: origo.hu

Megosztás:

Címke: ,