Virágzik a Körös – David Attenborough is megcsodálta már

Most kell jókor, jó helyen lenni, hogy egy káprázatos természeti eseményt láthassuk a Körösökön. Talán nem mindenki tudja – még az e tájékon élők közül sem –, hogy a Tiszához hasonlóan a Körös is „virágba” borul minden nyár elején és néhány napra kezdetét veszi a híres-neves kérésznász időszaka. Különlegességét mi sem példázza jobban, mint az, hogy az ismert brit természettudós, David Attenborough is megfigyelte már e különös eseményt itt, Békésben. De ne szaladjunk ennyire előre.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) kérészfaj júniusban esedékes rajzása Tokajtól-Szegedig ma már egyre népszerűbb turistacsalogató ínyencség, amelyre az idegenforgalmi szolgáltatók is kezdenek felfigyelni. Az Európa szerte megritkult rovar azonban nemcsak a Tiszán, hanem egyes mellékfolyóin is nagy tömegben fordul elő, így káprázatos látványt nyújtó nászrajzásuknak a Körösön is tanúi lehetünk.

Fotó: Tószögi György

Méghozzá jóval hamarabb mint a Tiszán. A tapasztalatok szerint a Körösökön mintegy két héttel korábban, rendszerint Róbert napjától (június 7.) következnek be a főrajzás napjai, amely az egyik legpazarabb természeti eseménynek számít Európa folyóvizein.

A folyók márgás mederaljzatába fúródva három éven át fejlődő kérészlárvák a víz rohamos nyári melegedését megérezve ilyenkor óramű pontossággal emelkednek felszínre, hogy a késő délutáni, kora esti napszakban elképesztő sokaságban tegyenek eleget fajfenntartó ösztönük parancsának.

Fotó: Tószögi György
Fotó: Tószögi György

Először a hím egyedek sietnek elő és levetve álcaruháikat, puha röptű, halványsárga tüneményekké változva kezdik keresni a nőstényeket, amelyek egyre sokasodva, végül folytonos hosszúságú rovarfelhővé válva végzik úgynevezett kompenzációs repülésüket folyásnak felfelé a víz színe felett.

A látvány egy-egy hídról, vagy nyílt partszakaszról, netalán a folyó közepén egy csónakból szemlélve pazar és lenyűgöző. Lágy berregéssel szárnyaló rovarok milliói vonulnak a folyósodor felett az alkonyat fényeiben, mint messziről felgomolygó füstoszlop. Madarak vágnak közibük, a vízre hullókat halak rajai tizedelik.

Fotó: Tószögi György

A szükségtelenség elvén szájszervvel és bélcsatornával nem rendelkező hűs-nedves tapintású „lepkécskék” kizárólag csak a szaporodás okán élik le egy-két órás kérészéletüket, hogy mire a nap alászáll, már csak mozdulatlan szárnyú holt tömegüket sodorja tova a folyó. A vízbe rakott peték milliárdjaikról pedig a bölcs természet gondoskodik. Visszaszállítja oda, ahol szüleik a három évnyi rejtőzés után szárnyra kapva előemelkedtek.

A természeti folyamatok e csodás körforgását és annak leglátványosabb, kérésznászban kivirágzó jelenségét bő évtizede David Attenborough is érdemesnek tartotta arra, hogy stábjával két héten át tanulmányozza és vegye filmre Gyomaendrőd környékén a Hármas-Körösön.

Fotó: Tószögi György

 

Fotó: Tószögi György

A brit természettudóst és filmeseit egy helybéli, a Körös olvasatát tenyeréből ismerő horgász kalauzolta ez idő alatt, a stáb rendelkezésére bocsátva saját horgászladikját is. Dusek András emlékezete szerint  a neves természetkutató rendkívül finom modorú, rokonszenves, megnyerő úriember, aki a közös kalandot egy könyv dedikálásával tette még emlékezetesebbé.

Fotó: Tószögi György

 

Az idei körösi kérésznász korai jelentései már befutottak az első, még csak itt-ott feltűnő rovarokról. Néhány nap tehát és teljes pompájában megmutatkozik a Békés megyei folyók élettől dús pompája, amelynek érdemes lesz részesévé válni.

Néhány tipp, ahol Békés megyében az esemény rendszerint jól megfigyelhető: Gyula–Városerdő és Szanazug környéke; a békési és a köröstarcsai kishajó kikötő; duzzasztók környezete (Gyula, Békés, Körösladány, Békésszentandrás); illetve közúti hidaknál valamint a Szarvas-Mezőtúr kompátkelőnél, ahol egy oda-vissza utat is megér a dolog.

Fotó: Tószögi György

Címke: , ,

Vélemény, hozzászólás?