Tovább őrzik Stark Adolf munkásságának emlékét Békéscsabán – Könyvet adtak ki

2021. október 27. 16:37 | Hidvégi Dávid

Bemutatták szerda délután a Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága című kötetet a Csabagyöngye Kulturális Központban. Az eredeti könyvet még Dedinszky Gyula békéscsabai evangélikus lelkész írta 1984-ben.

Stark Adolf háza egykor a Csabagyöngye Kulturális Központ helyén állt, valamint az intézmény is a szőlőről kapta a nevét. A kötődést látva a kulturális központ munkatársai Szente Béla igazgatóval együtt úgy döntöttek, hogy felfrissítik Dedinszky Gyula tanulmányát és könyvként adják ki azt.

– Mivel ez a kötet egy stencilezett tanulmányként jelent meg a Kertészeti Egyetem gondozásában, ezért méltónak találtuk rá, hogy könyv formájában kiadjuk. A folyamat három évig húzódott; a koronavírus is közrejátszott abban, hogy nem sikerült gyorsan elvégeznünk a könyvkiadást, de most elkészült és az olvasóközönség számára biztosítjuk ajándékként, de akár a kutatóknak is hasznos lehet – fogalmazott a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója.

 A város tursztikai tanácsnoka, az intézmény igazgató-helyettese elmondta: a Csabagyöngye szőlő leginkább azért világhírű, mert Stark Adolf egy olyan szőlőt nemesített, amely szerte a világon szolgált alanyként a további szőlő fajták esetén.

– A Csabagyöngye a világon legkorábban érő szőlő. Ez adja az exluzivitását, hiszen ebből a fajtából készülő bor kerül a legkorábban a piacra az északi féltekén – hangsúlyozta Opauszki Zoltán. Kiemelte: Békéscsaba korábban posztumusz díszpolgárrá avatta Stark Adolfot, valamint szőlő ültetvénnyel tisztelgett a munkássága előtt, így a város megőrzi emlékét az utókor számára.

A kötetet Barabás Ferenc tervezte, míg Szalay Ágnes, a Munkácsy Emlékház történésze új jegyzetekkel és utószóval látta el.

– Úgy gondoltam, hogy bizonyos kifejezések, nevek, szavak fogalmak magyarázatra szorulnak, amelyeket mindenképpen lábjegyzettel szerettem volna ellátni. Megkönnyítette a dolgunkat, hogy maga Dedinszky Gyula végjegyzetekkel látta el a saját kéziratát. A második kiadásban az adott oldal alján vannak az általam írt lábjegyzetek, az övé pedig a kötet legvégén olvasható – mondta a történész.

További programok »

FEL