Néhány hét múlva, szeptember 2-án ismét megrendezik a Megyenapot Békéscsabán. Tavaly nemzetiségi ételek, kézműves termékek és hagyományőrző programok töltötték meg az első ilyen kezdeményezés alkalmával Békéscsaba főterét. Hogy idén mire számíthatunk, arról Zalai Mihályt, a megyei közgyűlés elnökét kérdezte a 7.Tv Művészbejáró című műsorában Varga Diána műsorvezető.
– Milyen volt tavaly a rendezvény fogadtatása, mit tapasztaltak?
– Nagyon kedvező volt, túl is szárnyalta a várakozásainkat, elképzeléseinket. Hatalmas tömeg látogatott el, nem akarok számokkal dobálózni, hiszen mérni nem lehetett, de aki ott volt akár délelőtt, akár az esti órákban, az láthatta, hogy rengetegen töltötték meg Békéscsaba főterét. Voltak olyan pillanatok, amikor egy gombostűt is alig lehetett leejteni. Megtöltötték Békéscsaba belvárosát a békéscsabaiak, és a Békés megyéből érkezettek.
– Ismét Békéscsabán kap majd helyet ez a rendezvény. A megyei önkormányzatra jellemző, hogy a közgyűléseit a megye különböző településein szervezik meg. Nem tervezik esetleg, hogy máshová is elviszik majd a Megyenapot?
– Kaptunk egy nagyon megtisztelő felkérést egyik nagyvárosunktól, hogy a Megyenapot ott szervezzük meg egy ottani fesztivállal közösen. Azonban azt gondoltuk, már az elején, még a tavalyi Megyenap szervezése előtt, hogy az lenne a szerencsés, hogyha egy állandó helyszínt és egy állandó időpontot találnánk ennek. Ezt a legkönnyebb a megyeszékhelyen megteremteni, még akkor is, hogyha a megyeszékhely nem is a Békés Megyei Önkormányzatnak a „felségterülete”, hiszen a megyei önkormányzat a Békéscsabán kívüli területeken bír illetékességgel, azonban Békéscsaba azért is fontos ebben a tekintetben, mert a megye székhelye. A megközelítése sokkal egyszerűbb, mint mondjuk egy megye szélén található városunké. Szeretnénk azt, hogy az utódaink is szervezzenek Megyenapot, hogy az utánunk következő megyei önkormányzat is ismerje majd fel az ebben rejlő lehetőségeket, és évről évre szervezze meg, ugyanis láthatóan nagyon nagy igény volt rá mind a résztvevők, mind pedig a közönség tekintetében.
– Mi a Megyenapnak a célja?
– Az elsődleges célunk az volt, hogy egy olyan rendezvényt szervezzünk, amely rólunk szól, Békés megyeiekről. Részben magunknak, hiszen gyakori az, hogy nem ismerjük a szomszédos települések életét sem, nemhogy a megye más részeinek az életét. Békés megyei igazából három megyéből alakult ki a mai formájában, hiszen a történelmi Békés megye a mainál kisebb, és a második világháború után csatlakozott Békés megyéhez az egykori Csanád vármegyéből a megyei jelenlegi déli része, Dél-Békés, illetve Bihar vármegyéből gyakorlatilag az egész Sarkadi Járás, hiszen az történelmi bihari vidék, Trianon után ez a része maradt itt Magyarországon. Tehát gyakorlatilag három megyéből állt össze Békés, és ezek másfajta kultúrával, másfajta történelmi előzményekkel rendelkeznek, nem mindig ismerjük egymás értékeit, egymás szokásait. Azt gondoltuk, fontos, hogy felmutassuk ezeket az értékeket, felmutassuk azt, hogy milyenek vagyunk. Természetesen az is fontos szándéka volt a Megyenapnak, hogy az idelátogatók is képet kaphassanak Békés megyéről, mégpedig egy nagyon sokszínű képet, hiszen nagyon sokszínűek vagyunk. Nem gondoltuk, hogy ide ezrével fognak mondjuk érkezni turisták a Nyugat-Dunántúlról, de évek múlva reméljük, hogy akkorára növekedhet a rendezvény, hogy mondjuk a szomszédos megyékből már eljönnek. Lehetséges, hogy akkor már nem is egynapos lesz a Megyenap, hanem hosszabb időt is meg tudunk célozni. Idén különösen fókuszálunk a Békés megyében, Gyulán, Gyopárosfürdőn, Szarvason, Békésszentandráson, Füzesgyarmaton nyaralókra. Ezeket a nyaralóhelyeket, a szállodákat, az éttermeket megcélozzuk abban a tekintetben, hogy mindenütt elérhető legyen a Megyenap szóróanyaga.
– Említette, hogy a megye értékeit jeleníti meg a Megyenap. Ezek az értékek hogyan jelennek meg egy ilyen rendezvényen?
– Egyrészről a Megyei Értéktár egy hivatalos formája az értékek gyűjtésének, és felmutatásának. Ebben az esztendőben mind a 29 megyei értékünk be fog mutatkozni, akár egy önálló faházban, akár más módon. Igyekszünk abba az irányba vinni az eseményeket, hogy megfogható, fizikailag is megtekinthető, megérinthető, átélhető legyen egy-egy megyei érték. Hogy egy konkrét példát mondjak lesz például egy félórás kutyás agility bemutató, de a nóniusz lovak is megsimogathatóak lesznek, fel lehet ülni majd egy nóniusz fogatra, és körbe lehet menni a főtéren. A magyar billiárdot pedig meg lehet tanulni egy sátorban, ott lesz egy valódi magyar biliárdasztal. Ezeket az elemeket a Nemzeti Művelődési Intézet segítségével állítjuk ki. Természetesen van a hivatalos értéktáron túl is számtalan értékünk: például a Békés megyei nemzetiségek, a nemzetiségi kultúra. A nemzetiségek a színpadon mutatkoznak be, és egy-egy faházban is megmutatják az értékeiket. A gasztronómiai értékekre is hangsúlyt fektetünk: minden egyes Békés megyében élő nemzetiség főz majd, és délben ételkóstolóval fognak kedveskedni az odalátogatóknak. Tavaly szerintem az egyik legsikeresebb pontja a rendezvénynek talán a medgyesegyházi szlovákok ételbemutatója volt, még délután ötkor is csörögét sütöttek, és tízméteres sorok álltak érte, így addig sütötték, amíg futotta a lisztből. Az értékek bemutatása mellett idén is megszervezzük Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát. Tavaly ötvenen jelentkeztek, lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de ha valaki meglátja ezt a piacot az ötven kézművessel, akkor derül csak ki, milyen nagy tömeg ez. Sokan jelentkeztek idén több helyről is, hallották a Megyenap hírét, hallották azt is, hogy nagyon nagy volt az érdeklődés tavaly, valószínűleg jó forgalmat is tudtak lebonyolítani. Mi azonban csak Békés megyéből hívunk és várunk ide kiállítókat, idén már hatvanan lesznek. Gyakorlatilag nem is férünk el többen. Úgy gondolom, értékünk a család és a gyermek, itt a gyermekek szórakoztatására, foglalkoztatására, fejlesztésére is nagy figyelmet fordítunk. Egy nagy foglalkoztató sátrat fogunk felállítani, ahol a Békés Megyei Népművészeti Egyesület segítségével egész nap programok, kézműves és népi játékok várják majd a gyerekeket. Értékeink közé tartoznak a katonai hagyományaink is, hiszen 1920 óta egy határszéli megye vagyunk, de a korábbi katonai hagyományaink is úgy gondolom, hogy azok közé tartoznak, amelyeket érdemes felmutatni. Ebben az évben nagyon nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sok katonai hagyományőrző csoport, egyesület fogadta el a meghívásunkat. Nem csupán megmutatják az arra járóknak a fegyvereket, és a katonai ruházatot és beszélgetnek velük, hanem délelőtt és délután is több órán keresztül, egymást váltva egy új helyszínen, a főtér színpaddal ellentétes bemutatókat fognak tartani. Nemcsak a múlt fog bemutatkozni, hisz a jelen és jövő szempontjából is fontos, hogy ezeket a hagyományokat éltessük. Így a honvédség, a készenléti rendőrség, és a MATASZ is bemutatókat tart majd. A készenléti rendőrség nem hagyományos módon, tehát nem katonai vagy rendészeti bemutatót lovakkal, mert sajnos a lovak nem férnek már el a főtéren, és nem alkalmas a talaj sem. Ők zenekarral érkeznek, és a készenléti rendőrség országosan is elismert és ismert zenekara fog közel egyórás koncertet adni a színpadon.
– A programban szerepel felvonulás is.
– Szeretnénk a közönséget már reggel idecsábítani, ezért már az előtte való napokban Békéscsabán és a megye más helyszínein is egy kisdobos fogja majd a piacokon hirdetni a Megyenapot, és osztja a szórólapokat. A Megyenap reggelén, szeptember 2-án, szombaton, a békéscsabai piacon is körbe fognak járni, és a piactól, illetve a Csaba Centertől egy zenés hangos felvonulással érkeznek meg a szereplők, a katonai hagyományőrzők, a nemzetiségek a Tótkomlósi Fúvószenekar felvezetésével a főtérre.
– Rengeteg megyei értéket érintettünk már. Említette, hogy ezek mind megjelennek majd a Megyenapon. Most hogy állnak a Megyei Értéktárral? Jönnek-e új értékek, ajánlanak-e be, vagy esetleg Hungarikummá terjesztenek-e most elő majd valamit?
– A Megyei Értéktár Bizottság évente kétszer ülésezik. Ebben az évben már fogadtunk el új megyei értékeket. Azonban most viszonylag kevés felterjesztés érkezett. Viszont egy aktív munkába kezdtünk abban a tekintetben, hogy szeretnénk tovább növelni a megyei értéktárak számát, és a Megyei Népfőiskolai Alapítvány segítségével egy túrába kezdtünk. Olyan településeket kerestünk fel, amelyeken még nem alakult meg az értéktár, és előadásokat tartottunk az önkormányzati képviselőknek, civileknek, kulturális szakembereknek az értéktár működéséről. Ezeken a településeken – négy vagy öt ilyen alkalom volt ebben az évben – megalakult az értéktár. Szeretnénk elsősorban a helyi értéktárakra koncentrálni azért, hogy a helyi értéktárakban sok felterjesztés, sok érték számbavétele történjen meg. Ebben az évben 15 olyan települési értéktár van, ahol új értékeket fogadtak el. A Megyenap arra is lehetőséget ad, hogy ezeket az értékeket díjazzuk: minden olyan települési értéktár vezetője és polgármestere átveszi majd tőlünk és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárságától azokat az okleveleket, elismeréseket, amellyel a Megyei Értéktár elismeri ezeknek az értékeknek a számbavételét. Illetve azokat az értékeket is köszönteni fogjuk egy díszoklevéllel, amelyek a Megyei Értéktárba ebben az évben kerültek be. Tavaly nyilvánvalóan nagyon nagy tömeg volt, hiszen akkor az eddig számba vett összes értéket díjaztuk. Ebben az évben csak az elmúlt nyár óta számba vett értékek képviselői fogják majd az elismerő okleveleket átvenni.
(A Zalai Mihállyal készült beszélgetés a Művészbejáróban 16.21-től látható.)
