Kétnapos találkozót szervezett péntekre és szombatra a nemzetiségi vezetőknek a Csabai Szlovákok Szervezete és a Szlovák Kultúra Háza, a csabai szlovák önkormányzat valamint a VOKE Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára közreműködésével.
A nemzetiségi találkozó fő szervezője 25 éven át Ancsin Pálné Erzsike néni volt, aki 83 éves korában, múlt év novemberében hunyt el. Emlékének egyperces néma felállással adóztak a résztvevők.
A mostani, 26. találkozó fő témája ezúttal az identitás és az értékek voltak. A tanácskozás helyszínéül szolgáló terem falán a Nagybánhegyesi Értéktár kiállítását tekinthették meg az érkezők. Az összejövetelt Lászik Mihály, a Csabai Szlovákok Szervezetének elnöke nyitotta meg, de Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, Fuzik János, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke, Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, és Zalai Mihály, a megyegyűlés elnöke is köszöntötte a megjelenteket.
Mire alapozódhat az identitás mai, globalizálódó világunkban?
Lászik Mihálytól megtudtuk: a mostani alkalom célja az, hogy az országban, a megyében működő nemzetiségi, civil és társadalmi szervezetek, a nemzetiségi önkormányzatok vezetői, aktivistái találkozzanak, eszmét cseréljenek. Az előadások az identitás és az értéktár-mozgalom összekapcsolódásáról szólnak.
– Azt próbáljuk megvizsgálni, hogy a mai globalizálódó világban az identitás milyen értékekre alapozódhat. Az identitás nem egy állandó és változatlan dolog, minden generáció meg kell, hogy újítsa a tartalmát. Nagy kihívást jelent a nemzetiségek számára, hogy mivel töltsük meg ezt az identitást? Melyek azok az értékek a múltból, amelyeket az egyes települések méltónak tartanak arra, hogy megőrizzék és a jövőnek is bemutassák – fogalmazott Lászik Mihály.
Szarvas Péter: Sok csabainak vannak nemzetiségi felmenői
– Mi, Békéscsabán élő emberek, gazdagok vagyunk. A gazdagságot sok mindennel ki lehet fejezni, például nagy pénzösszeggel, kerek, mesés vagyonokkal, és mással. 
Mi például azzal fejezzük ki a gazdagságunkat, hogy idestova háromszáz éve nyugalomban, békében egymást segítve élnek itt együtt a nemzetiségek – jegyezte meg Szarvas Péter.
A polgármester József Attila versét idézte: „Anyám kún volt, az apám félig székely,/félig román, vagy tán egészen az”. Mint mondta, a megyeszékhelyen szintén sokan mondhatják el, hogy több nemzetiségű emberek vannak a felmenőik között. Hozzátette azt is, Békéscsaba önkormányzata, ahogy korábban, most is sokat tesz azért, hogy segítse a nemzetiségeket a mindennapos munkájukban, segítse őket abban, hogy élő módon vegyenek részt a város életében.
Az értékek a közösség megtartásának fontos elemei
Fuzik János a találkozón beszélt arról, hogy az értékteremtés az aktív élet velejárója, a megteremtett értékek pedig a közösségek megtartásának fontos elemei. Az együtt élő népek, nemzetiségek értékteremtése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással: mindnyájan hatunk egymásra.
– Nehéz azt mondani valamire egy többnemzetiségű településen, hogy az tisztán az egyik nemzetiség értéke. Talán ez volt az indíttatása az Országgyűlésben is annak, hogy most már vannak nemzetiségi szószólók. Fontos beszélnünk arról is, hogy a magyar nemzeti értékek megőrzendők, ezek frissítésében, gazdagításában viszont a nemzetiségek is részt vállalnak – mondta Fuzik János, megjegyezve, hogy például a Hungarikum bizottságnak is van már nemzetiségi tagja.
Egy tudatos betelepítési politikának köszönhető Békés megye mai arca
Tavalyelőtt ünnepeltük Békés megye újraszervezésének a 300. évfordulóját. Mint azt Zalai Mihály elmondta, ez a jeles alkalom lehetőséget adott, hogy visszatekintsünk arra az időre, amikor a török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után a megye szinte egy lakatlan terület volt.
– Egy tudatos betelepítési politikának köszönhetően alakult ki Békés megye mai arca. Egy-egy településre azonos nemzetiségű és azonos vallású embereket telepítettek a Harruckernek. Sokszínű kulturális közeg jött létre a térségünkben, és ezek kultúrák nemcsak önmagukban működtek, hanem hatottak egymásra – emelte ki a megyegyűlés elnöke.
Zalai Mihály beszélt arról is, hogy az értéktárban nagy számban kaptak helyet a kulturális örökséghez tartozó megyei értékek, és ez annak is köszönhető, hogy a magyarság mellet hat nemzetiség alakította még megyénk kulturális életét. Mint mondta, a XX. század nagy törést hozott e tekintetben, a nagy tragédiákat minden nemzetiség megszenvedte, de évtizedek múltával már gyógyulnak a sebek. A nemzetiségi kultúra őrzői, szakemberei pedig ma aktívan dolgoznak azon, hogy ezek az értékek egyre inkább megmutatkozzanak.
Az értéktár folyamatosan bővül
Szente Béla, a Békéscsabai Értéktár Bizottság elnöke elmondta, hogy az értéktár minden településen, így Békéscsabán is a múltat és a jelent próbálja összekapcsolni.
– Természetes, hogy a múlt értékei között ott vannak a nemzetisége értékei is. Sok olyan békéscsabai érték van, amelynél szinte el sem lehet dönteni, hogy a gyökereknél melyik nemzetiség szálai az erősebbek. Az értéktár folyamatosan bővül, nemrég keresett meg Ocsovszki Ildikó az Orgován Népdalkör vezetője azzal, hogy szeretnék a Csabagyöngye stúdiójában felénekelni azokat a szlovák népdalokat, amelyek jellemzőek voltak Békéscsabára. Készíteni szeretnének ebből egy anyagot, és ami ebből tárgyiasul, azt szeretnék az értéktárba bevinni – tudtuk meg Szente Bélától.
A találkozón az értékekről előadást tartott az országos értéktár bizottság tagja, a megyei és a csabai értéktár bizottság elnöke. A szlovák, a német, a román, a roma, a lengyel, a szerb nemzetiségek képviselői pedig ismertették, mi náluk a gyakorlat, hogyan őrzik meg, adják tovább nyelvüket és értékeiket a mindennapokban.
