Zongorás kamarazenével indult az év a Filharmónia bérletes hangversenysorozatában. A Magyar Zongorás Négyes lépett a közönség elé a Csabagyöngye Kulturális Központban.
Hogyan lehet négyen játszani zongorán? - merülhet fel a kérdés az olvasóban. Erről, valamint az előadókról, a művekről Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész tájékoztatta a hallgatóságot, átvéve a házigazda szerepét. Elmesélte, hogy koncertező művészként járva a világot, az USA-ban találkozott a dupla négykezes összeállítással, melynek hangzásvilága megragadta és kipróbálásra ösztönözte. A törekvés, hogy a zongora versenyre keljen a zenekar hangzásával, nem új keletű. Liszt Ferenc a 19. században úgy alakította ki zseniális játékmódját, hogy az a zenekar sokszínűségét adja vissza. A nyolckezes darabok elsősorban átiratok, főként zenekari művek zongorás átdolgozásai.
A műsoron kizárólag közismert darabok szerepeltek. A közvetlen hangon mesélő Hegedűs Endre komolyzenei koncert helyett családi zeneestet varázsolt a terembe, ahol nem volt más dolga a hallgatónak, mint hátradőlni a székében, élvezni a kedves történeteket és népszerű dallamokat. Feleségével, a szintén zongoraművész Hegedűs Katalinnal rendszeresen tűznek műsorukra négykezes darabokat. Brahms Magyar táncaiból hármat mutattak be ezen az estén.
„Isten engem szeretetből és zenéből gyúrt”- vallotta egy interjúban. Ezzel a szeretettel vonta magához a Hegedűs-család a szintén zongoraművész házaspárt, Várnagy Andreát és Farkas Zsoltot, akikkel együtt muzsikálva tesznek bizonyságot a zene szeretetközvetítő erejéről. A Farkas-Várnagy páros önállóan is bemutatkozott, Liszt 2. magyar rapszódiájának négykezes átiratát adták elő - lehengerlő módon, briliáns technikával.
Kisné Farkas Gabriella
